1948-ban született meg az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, hogy közös egyetértés legyen arról, hogy mik azok a jogok, amelyek mindenkit megilletnek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) 1945-ben alapították, nem sokkal a II. világháború befejeződése után. Az ENSZ kinyilvánított célja az, hogy békét hozzon a világ összes országa számára. A II. világháború után egy bizottság – Eleanor Roosevelt, a volt amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt feleségének vezetésével – egy különleges dokumentumot fogalmazott meg, amely "kinyilvánítja" azokat a jogokat, amelyekkel az egész világon mindenkinek rendelkeznie kellene. Ez volt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az ENSZ minden tagállama az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával egyetértésben csatlakozott. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 30 pontjának ez az egyszerűsített változata kifejezetten fiatalok számára készült. 1. Mindannyian szabadnak és egyenlőnek születtünk. Mindegyikünk szabadnak született. Mindegyikünknek lehetnek saját gondolatai és elképzelései.
Ha ezt valamiért nem tudod előteremteni, segítséget kapsz az államtól. Az anyákat és a gyermekeket külön támogatások illetik meg. 26. cikk Jogod van tanulni. Az elemi oktatás mindenkinek kötelező és legalább annak ingyenesnek is kell lennie. A szülők dönthetnek arról, hogyan nevelik a gyermekeiket. 27. cikk Jogod van részt venni a kulturális életben, és élvezheted a művészetek és a tudományok előnyeit. 28. cikk Jogod van ahhoz, hogy olyan társadalomban és nemzetközi rendszerben élj, amelyben az emberi jogok érvényesülnek. 29. cikk Kötelességeid vannak a közösséggel szemben. Jogaidat törvény korlátozhatja annak érdekében, hogy mások jogai, illetve a demokratikus társadalom érdekei is érvényesülhessenek. 30. cikk Senkinek sincs joga ahhoz, hogy az emberi jogokat semmissé tegye.
Egyszerűsített változat Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 30 pontjának ez az egyszerűsített változata kifejezetten fiatalok számára készült. 1. Mindannyian szabadnak és egyenlőnek születtünk. Mindegyikünk szabadnak született. Mindegyikünknek lehetnek saját gondolatai és elképzelései. Mindegyikünket azonos bánásmódban kell részesíteni. 2. Nincs megkülönböztetés. Ezek a jogok mindegyikünket megilletik, bármiben is legyünk különbözőek. 3. Az élethez való jog. Mindegyikünknek joga van az élethez, és ahhoz, hogy szabadságban és biztonságban éljen. 4. Nincs rabszolgaság. Senkinek sincs joga rabszolgaságban tartani minket. Mi sem tehetünk senkit a rabszolgánkká. 5. Nincs kínzás. Senkinek sincs joga bántani vagy kínozni minket. 6. Vannak jogaink, akárhová is megyünk. Ugyanúgy ember vagyok, mint te! 7. A törvény előtt mindenki egyenlő. A törvény mindenki számára egyenlő. Mindnyájunkkal igazságosan kell bánnia. 8. Az emberi jogokat a törvény védi. Mindegyikünk segítségért fordulhat a törvényhez, ha nem bánnak vele tisztességesen.
Eleanor Roosevelt diplomata, emberi jogi aktivista, 1933-tól 1945-ig az Amerikai Egyesült Államok first ladyje volt. Nem formális címként tekintett hivatalára, ezért meghatározó tisztséggé formálta. Nemzetközi és diplomáciai tekintélyét jelzi, hogy hat éven át képviselte hazáját az ENSZ-ben. Jelentős szerepe volt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának szövegezésében és elfogadásában.
23. cikk (1) Mindenkinek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. (2) Mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van az egyenlő munkáért egyenlő bérhez. (3) Mindenkinek, aki dolgozik, joga van olyan méltányos és kielégítő bérezéshez, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet szükség esetén a szociális védelem egyéb eszközei egészítenek ki. (4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelmére szakszervezetet alakítani és abba belépni. 24. cikk Mindenkinek joga van a pihenéshez és szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot is ideértve. 25. cikk (1) Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, ideértve az élelmet, a ruházatot, a lakást, az orvosi ellátást és a szükséges szociális szolgáltatásokat, továbbá a szociális biztonsághoz munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetén, vagy mikor tőle független egyéb körülmények miatt nincsenek megélhetési eszközei.
Megjegyzés: az Amnesty International eredeti kiadványát Győrffy Miklós fordította
23. A dolgozók jogai. Minden felnőttnek joga van munkát végezni, tisztességes munkabért kapni, és a szakszervezetekhez szabadon csatlakozni. 24. A játékhoz való jog. Mindegyikünknek joga van a munka utáni kikapcsolódáshoz és pihenéshez. 25. Szállás és élelem mindenki számára. Mindegyikünknek joga van a jó élethez. Az anyák és gyerekek, az idősek, a munkanélküliek és rokkantak, valamint mindenki más jogosult arra, hogy gondoskodjanak róla. 26. A tanuláshoz való jog. A tanulás egy jog. Az általános iskolának ingyenesnek kell lennie, ahol az Egyesült Nemzetek Szervezetéről és arról kellene tanulnunk, hogy miként éljünk együtt másokkal. A szüleinknek joguk van megválasztani, hogy mit tanuljunk. 27. A szerzői jog. A szerzői jogokra különleges törvények vonatkoznak, amelyek a jogtalan sokszorosítás ellen védik a művészi alkotásokat és írásokat. Mindannyian rendelkezünk a joggal, hogy a magunk módján éljük az életünket, és élvezzük azokat a dolgokat, amelyeket a művészetek, a tudomány és a tanulás nyújtani tudnak.
Ha kisebb márkáról van szó, aminek termékeit csak az EU-n belül forgalmazzák, akkor a bő egy éve érvényes EU-szabályozás értelmében biztosak lehetünk benne, hogy állatkísérlet-mentes márkáról van szó. Érdemes szétnézni a márka honlapján, hogy melyik másik országokban van jelen. Keressük a termékek csomagolásán a PETA és a Leaping Bunny nyuszis logóját! Európai szabályozás Európa élen jár ebben a kérdésben. Palotajátékok, kastélykoncertek és Gubik Petra a Papageno Klasszikban. Németország például már 1989-től önként lemondott a kísérletekről. 2004-től pedig tilos az EU-ban a kozmetikai célú állatkísérletekkel készült termékek forgalmazása, 2009-től pedig ez még az összetevőkre is vonatkozik. Ekkor még kivételt képeztek a magas toxikológia kockázattal járó készítmények, de 2013-tól minden kozmetikai termékre kiterjedt a tilalom. Ennek ellenére még használatban lehetnek olyan alkotóelemek, amelyeket a korábbi évtizedekben még állatokon ellenőriztek. A világ más részén nincs ez így. Kínában például szabadon folyhatnak a kísérletek, ezeket a termékeket az EU-ban tilos forgalmazni.
A világ- és négyszeres Európa-bajnok kötöttfogású birkózó, Lőrincz Tamás karrierje utolsó mérkőzésén felért a csúcsra, olimpiai bajnoki címet ünnepelt Tokióban a 77 kilogrammosok között, mivel az aranycsatában legyőzte a kirgiz Akzsol Mahmudovot. Lőrincz Tamás olimpiai bajnok lett Tokióban (Fotó: Mirkó István) 2006. 5. 7., Lőrincz Tamás nyilatkozata a Nemzeti Sportban "Azt mondtam magamban, remek, hogy beválogattak a csapatba, kimegyek Moszkvába, s megnézem, mit tud a felnőttélmezőny. Müller játékok 2013 relatif. Habár hozzáteszem, miután április nyolcadikán megnyertem a felnőtt magyar bajnokságot, remekül sikerült a kéthetes közvetlen felkészülés, Tibi bá', azaz Komáromi Tibor szövetségi kapitány kirobbanó formába hozott. Friss voltam, nem tapasztaltam azt az ólmos fáradtságot, amely gátja a jó szereplésnek. Ennek ellenére csak akkor kaptam észbe, hogy milyen messzire is juthatok, amikor a negyeddöntőben legyőztem Seref Eroglut, a háromszoros Európa-bajnok, egyszeres világbajnok török fenomént, az athéni olimpia ezüstérmesét.
A búgócsiga az egyik legrégebbi és leglenyűgözőbb pörgettyűs játék. Senki sem tudja igazán, hogy ki volt a felfedezője. De a különböző kultúrákban a hasonló tárgyak létezésének bizonyítékai egy dologról beszélnek, hogy az elődeink is megpróbálták a kicsiket fejleszteni és eszközt is adtak nekik ehhez. A változatos hagyományok, kultúrák és anyagok a pörgettyűs játékok fajtáinak sokszínűségéhez vezettek. Pörgettyűs játékok: utazás a múltból a jelenbe Az első pörgettyűs játékokat egy gyors görgetés indította akcióba az ujjak között és versenyeken használták ezeket. Az ilyen bajnokságok különösen népszerűek voltak az ókori Görögországban, és sok résztvevőt gyűjtöttek össze. A XVIII. századtól kezdve a pörgettyűs játékok a nagy európai országok gyermekeinek kedvenceivé váltak. Amerikában a népszerűségük a XIX. században jött el, és ez volt azon időszak, amikor megszerezték a ma ismert formájukat. Idén is helybe viszik a szűrővizsgálatokat | Kaposvár Most.hu. Ehhez járult hozzá a játékgyártás híres német mesterének, Lorenz Bolznak a munkássága is. Az ő ötlete abból a vágyból fakadt, hogy egy kis tárgyat hozzon létre, ami egyformán szórakoztató és biztonságos.