Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály hároméves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke nemmel szavazott a törvényre. A képviselők hajnal három óra előtt néhány perccel, név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány által benyújtott, korábban több ponton módosított köznevelési törvényjavaslatot. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból. Köznevelési törvény - számos új változás lép életbe szeptember 1-jén - belfold.ma.hu. A törvény rögzíti, hogy az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.
Ugyanakkor egész Európában – de talán az egész világon is – példa nélküli, hogy a gyerekek közel 8 éves korukig az óvodában maradjanak. A legtöbb országban abban a naptári évben kezdik meg az iskolát, amelyben betöltik a 6. évüket, de az angol gyerekek már 4, a skótok 5 évesen felveszik az iskolai egyenruhát. Vajon ők mások, mint a magyarok? Nem, pusztán az iskola jobban alkalmazkodik az életkori jellegzetességeikhez. A köznevelési törvény szeptemberi változásai és más módosítások – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. A mai magyar oktatási rendszer azonban éppúgy gondot okoz a 6, mint a 10 és a 14 évesnek. A megoldást nem a hosszabb ideig tartó óvodába járás jelenti – hiszen a 7 éves éppúgy szenved, mint az egy évvel fiatalabb -, hanem ha végre a gyerekek számára megfelelőbb kereket között folyhatna az oktatás. Erre azonban sajnos, úgy tűnik, még jó darabig várnunk kell. Kapcsolódó cikkeink: Nehezített magántanulói státusz, 6 éves iskolakezdés, bajba jutó alternatív intézmények: megszavazta a parlament a vitatott köznevelési törvényt Az alternatív iskolák lehetnek az új köznevelési törvény legnagyobb vesztesei Senki sem lehet a jövőben magántanuló Magyarországon?
Mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben, tankötelezettség 16 éves korig – ezek a fokozatosan életbe lépő új köznevelési törvény szeptembertől hatályos legfontosabb pontjai. Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint az új szabályozás teljes hatálybalépéséig a közoktatásról szóló 1993. évi törvény adott kérdésre vonatkozó rendelkezései érvényesek, így tehát annak hatályon kívül helyezése is fokozatosan történik. Már a most induló tanévtől változás, hogy a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A TASZ az új köznevelési törvény kijátszásáról állított össze útmutatót, és még büszkék is rá - PestiSrácok. A tankötelezettség befejeződésére vonatkozó szabály szintén most szeptember 1-jétől hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, amelynek értelmében először azok számára csökken 16 évre a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011-2012. tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak. Az iskoláknak 2012. december 31-ig kell felülvizsgálniuk pedagógiai programjukat a törvénynek, illetve a kerettantervnek való megfelelőség szempontjából.
A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el. A törvény alapján lehetőség lesz köznevelési Híd programok megszervezésére az általános és középfokú iskolákban, a programok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, valamint a munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövőben nem a kilenc-tizenegyedik évfolyamba, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamba járó diákoknak szervezik meg.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Hatályba lépnek továbbá az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. Ebben a tanévben indulnak el a köznevelésben a felzárkózást segítő Híd-programok, és ekkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok felmenő rendszerben. Ekkortól vezetik be az általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstant, illetve a hittant, és szeptembertől kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik. A mindennapos testnevelésben részt vevők köre újabb évfolyamokkal bővül: az 1., 5., és 9. osztályosok mellett az idén a 2., a 6., és a 10. évfolyamra járók részére is kötelezően meg kell szervezni. Megkezdi munkáját a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését, értékelését végző tanfelügyelet.
Az eddig hatályos szabályozás szerint a gyermek annak az évnek szeptember 1-étől, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, vagy legfeljebb egy évvel később tankötelessé válik. A kulcsmondat idáig a "legfeljebb egy évvel később" volt, ez tette lehetővé, hogy egy őszi gyermek a 8. születésnapjához közel kezdje csak meg az első osztályt. Erre ezután is lehetőség lesz, de minden esetben egy szakmai szerv engedélye kell hozzá – tehát "bemondásra" nem tartható többé a gyerek plusz egy évet az óvodában. A gyakorlat megítélése eddig is ellentmondásos volt. Mivel hatalmas lehet a fejlettségbeli eltérés egy közel 7 éves és egy 6. életévét éppen csak betöltött gyermek között, a jogszabály nyújtotta lehetőséget kihasználva a nyári gyermekek közül szinte mindenki, a tavasziaknak pedig egyre nagyobb része maradt plusz egy évet az óvodában. Tették ezt a szülők és az óvópedagógusok azért, mert a jelenlegi első osztályos követelmények egyszerűen nem alkalmazkodnak a 6 évesek életkori sajátosságaihoz.
Öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 2012 relatif Szolgálati idő megállapítása nyomtatvány - Hírsztráda - hírek 2021 A Tny. § (1) bekezdése szerint öregségi nyugdíjkorhatár annak a személynek • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév, • aki 1954-ben született, a 63. nap, • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév, • aki 1956-ban született, a 64. nap, • aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. 2018-ban az 1954. második félévében születettek töltik be nyugdíjkorhatárukat. A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Életkorára tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik Korábbi szabály –a biztosítási jogviszony megszüntetése január 1-i időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.
Öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 2009 relatif A nyugdíjkorhatár betöltésével 2019-ben nyugdíjba készülők figyelmébe:: NyugdíjGuru News Szolgálati idő vásárlása nyugdíjhoz: mikor lehet, mikor nem? - Adózó Öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 2010 qui me suit Árvaellátás Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy meghatározott szolgálati időt szerzett. Ki veheti igénybe? Sajnos manapság egyre több szülő egyedül neveli gyermekét, ami elsősorban a válások számának növekedésével magyarázható. Mivel az egyedülálló szülőknek egyedül kell fizetniük a költségeket, a rezsitől a ruházkodásig, az étkezéstől a kikapcsolódásig, így az Állam, az Önkormányzatok, illetve a szolgáltatók plusz juttatásokat, illetve kedvezményeket biztosítanak számukra. Szerző: S. Puskás Judit 2008-11-11 Forrás: Szülők lapja Ez a cikk 4631 napja frissült utoljára.
A? megállapodás alapján vállalt fizetési kötelezettség teljesítése esetén az érintett nyugellátásra jogosító szolgálati időt, valamint szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet szerez. A megvásárolható szolgálati idő napokban meghatározott számát a nyugdíjigény tárgyában hozott határozat tartalmazza. Ettől eltérő szolgálati időre a nyugdíj igény érvényesítése után megállapodást kötni már nem lehet. A megállapodás megkötése kizárólag a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő, azaz a határozat kézhezvételétől számított 30 nap lejártáig kezdeményezhető, és a nyugdíjjárulékot egy összegben - a megállapodás megkötését követő 15 napon belül - kell megfizetni. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a megállapodás megkötésének kezdeményezésére, illetve a nyugdíjjárulék megfizetésére megállapított határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.
Nyugdíj 32 év után >>> 2019. július. 1 – től Akár 8 évvel korábban mehetnek nyugdíjba a nők, mint ahogy a 40 évük megvan! A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése tartalmazza. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül – a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint – a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az átmeneti és a rendszeres szociális járadék is nyugdíjnak minősül, melyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni. Ha az ellátások valamelyikében részesülő magánszeméllyel egy vállalkozás munkaviszonyt létesít, és bérjövedelmet fizet ki, az a Szja. törvény szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és az adóelőleg megállapítására a munkáltatói adóelőleg-megállapítási szabályokat kell alkalmazni. A társadalombiztosítási jogszabályok szerint foglalkoztató köteles a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére kifizetett munkabér után a 29% társadalombiztosítási járulékot megfizetni. A munkaadó ezen felül a bruttó munkabér után 3% munkaadói járulékot is köteles fizetni. Az átmeneti járadékban, valamint a rendszeres szociális járadékban részesülő magánszemély nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, így a részükre kifizetett munkabérből le kell vonni a 3% egészségbiztosítási járulékot és a 8, 5% nyugdíjjárulékot is.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodás napján érvényes minimálbér (2021. február 1-jétől 167. Fontos kiemelni, hogy a tartozás utólagos rendezése esetén csak a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet számítani a szolgálati időt, így nagyon figyelj, hogy ne halmozz fel tartozásokat! Hogyan igazolható a szolgálati idő? A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján lehet és ajánlott igazolni. Ilyen bizonylatok hiányában bizonyítékként szolgálhat a munkaadó által kiállított egykorú okirat vagy a munkaadó eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolás. Ha ilyen igazolás sem áll a rendelkezésedre, akkor például tanúk nyilatkozata alapján is bizonyítható a szolgálati idő, habár az ilyen típusú igazolás általában igen komplikált és sok akadályba ütközhet, ezért lehetőség szerint érdemes elkerülni. Mi az arányos szolgálati idő, és hogy számítható ki?