Hangsúlyozta: bár Magyarországon demokrácia van, de ahhoz, hogy ez így maradjon, minden polgárnak önmagában kell megerősítenie saját demokratikus hitét. (…) Mindenkinek tiszta szívvel és fejjel kell erősítenie a demokratikus intézményeket és pártokat is, hogy az antidemokratikus erőknek ne legyen esélyük soha többé". Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke az emléknap alkalmából azt írta közleményében, hogy a szocialisták meggyőződése, hogy semmilyen eszme, semmilyen politikai cél nem szentesítheti a diktatórikus eszközöket. A pártelnök kifejtette: az MSZP a kommunizmus áldozatainak emléknapján kegyelettel emlékezik meg a Rákosi-korszak áldozatairól, 1956-os és az azt követő megtorlások mártírjairól és minden politikai üldözöttről, akit nézetei miatt büntettek. A szocialista politikus szerint pártja a történelmi elégtétel fontos jelképének érzi, hogy a szocialista kormány teljesítette a "régi adósságot", és a parlament utolsó ülésén a kormányfő bejelentette: az eddig elvégzett munkát folytatva egy civil bizottság az adatok átvizsgálásával egy éven belül biztosíthatja a nyilvánosságot a rendszerváltás előtti állambiztonsági iratoknak.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében Budapesten, az Új köztemető Nemzeti Gyászparkjában szerdán. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kommunizmus olyan velejéig romlott eszme, amely a legkisebb mértékben sem tiszteli az emberi méltóságot. Ehhez képest manapság is sokszor hangzik el a közbeszédben a kommunizmus emlegetése, akár egy olyan mondat is, hogy " köztük még helye van a kommunistáknak, de akár még a fasisztáknak is " – célzott Márki-Zay Péternek, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltjének egy kijelentésére a politikus. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy aki demokrata, az automatikusan antikommunista és antifasiszta. Az államtitkár felidézte, hogy 1950 és 1953 között Magyarországon egymillió ember ellen indult büntetőeljárás és 300 ezer embert ítéltek el. A második világháborút követően a kommunisták 800 ezer embert hurcoltak el kényszermunkára, a gulágra és málenkij robotra, az '56-os forradalom után pedig 200 ezren menekültek el az országból – mondta.
A megpróbáltatásokat soha nem heverte ki: 1959-ben, mindössze 51 évesen hunyt el. A magyar kormány Kovács elhurcolása után fontolgatta a lemondást, de végül úgy ítélték meg, hogy annak az ország itta volna a levét. Kitartásukban sem lett sok köszönet. Mikor Nagy Ferenc néhány hónappal később Svájcba utazott vakációra, letartóztatták titkárát, és megüzenték neki, hogy Kovács Béla rá is terhelő vallomást tett. Közölték Naggyal, hogy ha lemond, és nem tér vissza Magyarországra, akkor utána küldik kisfiát, Lacikát a svájci határra. Nagy Ferenc beleegyezett; soha többé nem térhetett vissza Magyarországra. A kommunizmus áldozatai Magyarországon: A történészek becslései szerint 700 ezer magyart hurcoltak szovjet kényszermunkatáborokba a második világháború végnapjaiban, és mintegy 700 honfitársunkat végezték ki politikai okokból 1945 után. 70 ezerre tehető a politikai okokból bebörtönzöttek száma, és ennél jóval többen lehettek azok, akik kommunista-ellenes nézeteik miatt nem járhattak egyetemre, nem gyakorolhatták a vallásukat, nem végezhették azt a hivatást, amit szerettek volna, vagy egyéb módon nyomorították meg az életüket.
Cseh Gergő Bendegúz is szólt a parcellákba való tömeges temetésekről. Hozzátette: kutatómunkájuk célja volt az is, hogy legalább "tudományos végtisztességet" adjanak az áldozatoknak. A 298-as parcella fejfái, háttérben a látogatóközponttal a Nemzeti Gyászparkban, a Rákoskeresztúri új köztemetőben 2020. február 21-én Fotó: Kovács Attila / MTI A Nöri honlapján kiemelték: a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellák területe mint gyászpark a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely. A temető e legtávolabbi sarka és az egykori kivégzések fő helyszíne a 20. századi magyar történelem – a kollektív emlékezetben máig ható – eseményeinek, a második világháborúnak, a kommunista diktatúrának, 1956-nak és 1989-nek egyaránt mementója. "A három parcella nemcsak a nemzeti dicsőség és gyász színhelye, hanem a szégyené is" - írják a honlapon, hozzátéve: a kivégzett, meggyilkolt, rabságban elpusztult hősök és ártatlan áldozatok mellett ugyanis háborús és köztörvényes bűnösök is nyugszanak az egykor, sőt sok esetben még ma is névtelen sírokban – olvasható a honlapon.
Kövér László szerint olyan kormányra van szükség, amely nem az emberek útjában, hanem mellettük áll; ha a Fidesz újból bizalmat és lehetőséget kap, elkezdi újraépíteni Magyarországot. Kiemelte: számot kell adniuk tetteikről azoknak, akik hatalmon tartották a "reménytelenség kormányát".
Már a maga korában is óriási tiltakozást váltott ki nézőiből, ami azonban csak növelte sikerét és jegybevételét. Tüntetéseket szerveztek a film ellen, többek között a NAACP (National Association for the Advancement of Colored People) is tiltakozott a mű bemutatása miatt. A teljes film [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 316751777 LCCN: n80024150 GND: 4690617-4 SUDOC: 084733713 BNF: cb12509331k BNE: XX3748969 BIBSYS: 4000955
A Sundance Filmfesztiválon hatalmas sikert arató alkotás főszereplője az 1800-as években élt tanult rabszolga és tiszteletes, Nat Turner (Nate Parker, a film író-rendezőjének alakításában). A férfi anyagi gondokkal küzdő gazdája, Samuel Turner (Armie Hammer - Az U. N. Egy nemzet születése teljes film. C. L. E. embere, Éjszakai ragadozók) elfogadja a környékbeli ültetvényesek ajánlatát:... bővebben Beszállítói készleten A termék megvásárlásával kapható: 199 pont Online ár: 9 990 Ft Akciós ár: 7 992 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 329 pont Törzsvásárlóként: 599 pont A termék jelenleg nem rendelhető! Törzsvásárlóként: 799 pont Törzsvásárlóként: 499 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
A polgárháborút a film elején csataképekben mutatja be, majd nagy hangsúllyal a négerek és félvérek uralmát a déli államokban, s végül a Ku-Klux-Klan létrejöttét és akcióit. Ebbe az eseménysorba szövődik bele a két család története. Az északi Stoneman családból főleg Elsie kerül előtérbe, aki iránt a déli Cameron család fia, Ben érdeklődik, míg a húga, Margaret Phil Stonemanre emlékezik. A két család fiai szembekerülnek egymással a csatában. A sebesült Bent Washingtonba viszik, ahol Elsie ápolja a kórházban. Mire visszatér családjához délre, már az elszegényedést tapasztalja. Stoneman a félvér Lynchet küldi délre Cameronék városába, hogy vegyen részt a választásokban, majd maga is oda költözik. Egy nemzet születése « Search Results « VOX.hu. Közben Ben megszervezi a Klánt, amely megkezdi ténykedését a feketék ellen, s bár Elsie rájön erre, mélyen hallgat róla. A választási manipulációk következtében az északiak (a négerek) nyernek. Phil Stoneman, akinek közeledését Margaret most visszautasítja, hátat fordít apja politikájának, azért, amiért a Ben testvérére, Florára támadó néger katonát, Gust a Klán kivégezte.
Mr_Catharsis91 2021. február 8., 23:14 Ha a 'Free State of Jones' volt a white savior-os film akkor ez lehetne a testvérfilmje, ami meg black savior-os. Viccet félretéve már az elején sejthető, hogy hőseink csak bukhatnak a történet végére (felmagasztalódnak), hiszen még annyira az 1800-as évek elején vagyunk, hogy nagyon messze van még a polgárháború ideje. Parker-el alapvetően nem lett volna baj, de én a rendezést meghagytam volna másnak, mert szerintem rosszul volt tördelve a film. Az egy dolog, hogy voltak benne egyaránt szép meg öncélú/hatásvadász beállítások. De olyan gyorsan lerendezik a hepajt, fél órában, hogy az azt megelőző másfél óra azért jócskán lassabb tempót diktál és ez a kontraszt nem állt neki olyan jól.