Kandó Kálmán Főiskola - ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum
1924-től a képzési időt 3 évre csökkentették, de mivel ez nem vált be, további változásokat hajtottak végre 1927 és 1933 között, melynek végén a 3+2 éves szakoktatási rendszer Magyarországon egyedülállóként volt elérhető. Szintén 1927-től indult az esti villamosipari felnőttképzés, ami 2 év előtanfolyamból és 2 év szaktanfolyamból állt, mely az ország első felnőttek számára indított esti tagozata volt. A Tavaszmező utcai épületet 1937-ben bővítették. 1940-ben alakult az intézményen belüli Magyar Királyi Rendőrségi Rádióműszerész Szakiskola 3 éves tanulmányi idővel, mely 1945-ig működött, és a rendőrség számára képzett műszaki munkaerőt. Nagy jelentőségű változást hozott az 1941-es év, amikor a közoktatásügyi miniszter rendeletére megindult a villamosipari képzés, és az intézmény a Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Villamosipari Középiskola nevet kapta, Kandó Kálmán, a nagyvasúti villamos vontatás feltalálójának tiszteletére. Ebben az évben jött létre az erősáramú, gyengeáramú villamosipari és műszerészipari osztály.
A főiskolai rang elnyerését a háború eseményei akadályozták meg. 1945-től az intézmény neve rendszeresen változott, az oktatási rendszerben való helyét keresve. Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum [ szerkesztés] Elnevezése 1955-től Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum, feladata a híradásipari, optikai és műszerészipari technikusok képzése, nappali és esti, 4 éves évfolyamokon. 1957-re a nagy érdeklődés miatt tízszeres túljelentkezés volt, így szigorú felvételi vizsga segített a jelentkezők közötti válogatásban. Igazgatója ebben az időben dr. Izsák Miklós okleveles gépészmérnök volt. 1950-ben törvényerejű rendelet intézkedett egységes technikumi rendszer megteremtéséről. Gépipari oktatási intézmények alakultak villamosiparivá, és új iskolák is létesültek. Óbudán, a Nagyszombat utca 19-ben így jött létre a később Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikum nevet kapott középiskola, a XIII. kerületi Üteg utcában pedig a Villamosenergiaipari Technikum. Említésük azért szükséges, mert később mind a kettő beolvadt a létrejövő műszaki főiskolába.
A főiskola gyengeáramú és erősáramú karokra tagozódott, nappali, esti és levelező tagozatokkal. A nappali 3, az esti és a levelező tagozat 4 éves volt. 1970 szeptemberétől a kihelyezett székesfehérvári tagozaton híradástechnikai, majd 1971-től számítástechnikai és számítógép-gyártási profillal folyt képzés. A műszaki tanár szakok 1971-ben indultak 4 éves képzési idővel. 1990-ben az átszervezések következményeként megalakult a Társadalomtudományi Intézet, mely 1993-tól Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet néven működött. Kandó Kálmán Műszaki Főiskola [ szerkesztés] 1991-ben az intézmény neve Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára változott. 1992-ben az intézmények nevein is módosításokat hajtottak végre, melynek eredményeképp a józsefvárosi intézetek az alábbiak lettek: Híradástechnika Intézet (HTI), Mikroelektronikai és Technológiai Intézet (MTI), Műszertechnikai és Automatizálási Intézet (MAI), Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet (GTI), Nyelvi Lektorátus (NyL), Tanárképző Tanszék (TT).
A mentol alkalmazásának a hűs érzet biztosításán túl plusz előnye is van, a jellegzetes illatú vegyület az alsó végtagi vénás pangással járó viszketést is csökkentheti (3). Bár a hűsítő érzés azonnali, a vénás panaszok kezelésében alkalmazott gyógynövénykivonatok hatásának a felépüléséhez idő szükséges. Több hónapon keresztül tartó, rendszeres alkalmazásuk javasolható; amit célszerű már a nyári hónapokat megelőzően elkezdeni. Tudatosítani kell azonban a betegekben azt, hogy nyílt seben vagy fekélyes, vérző bőrterületen nem szabad visszérgélt, -krémet vagy -kenőcsöt alkalmazni. IRODALOM: 1. Petri G. és mtsai. Gyógynövények korszerű terápiás alkalmazása. Medicina, Budapest, 1989. 2. Underland V, Saeterdal I, Nilsen ES. Cochrane summary of findings: Horse chestnut seed extract for chronic venous insufficiency. Global Adv Health Med. 2012;1:122−123. Vénás keringési zavar tünetei a bőrön. 3. Paul JC, Pieper B, Templin TT. Itch: Association with chronic venous disease, pain and quality of life. J Wound Ostomy Continence Nurs. 2011;38:46−54.
Magyarországon minden 3. ember találkozik élete során visszerességgel, 70-30% arányban a nők a veszélyeztetettebbek. Mivel az elmúlt év nagy részében a többségnek csökkentek a mozgással kapcsolatos lehetőségei, a szakemberek azt tapasztalják, hogy jelentősen súlyosbodnak a már korábban kialakult visszeres tünetek. A hozzám forduló páciensek elmondják, eddig nem tapasztaltak tüneteket, mostanában azonban egyre többször éreznek lábdagadást, fájdalmat, nehézláb érzést, ezek súlyosbodó visszerességre utalnak. Az elégtelen vénás keringéssel azért is szükséges foglalkozni, mert nemcsak visszértágulathoz, hanem vénás pangáshoz és vénás trombózishoz és végül akár lábszár-fekélyhez is vezethet. Ezek már súlyos szövődmények, amelyek károsodást okozhatnak a szervezetben - tette hozzá az érspecialista. Azon túl, hogy szakorvosi segítséget szükséges kérni és változtatni kell az életmódon, a kialakult visszértágulatokkal is foglalkozni kell. Vénás keringési zavar tünetei napról napra. Ma már számos műtéti eljárás áll rendelkezésre a tünetek megszüntetésére.
Másodlagos limfödéma okok Amikor valamilyen más betegség talaján, következményeként sérülnek a nyirokutak, alakul ki a nyiroködéma (limfödéma). Ilyen okok lehetnek, melyek limfödémához vezethetnek: traumás sérülések, törések égés szépészeti plasztikai műtétek lipödémás alkathoz gyakran társul visszeresség krónikus vénás elégtelenség poszttrombotikus szindróma (trombózist követő állapot) daganatos betegség műtétje /szinte mindig szednek ki nyirokcsomókat, ezzel akár súlyosan károsítva a nyirokutalat/ - pl. Agyi vénás keringési zavarok | Life Fórum - Part 2. emlőműtét blokkdisszekcióval Nyiroködéma (limfödéma) tünetei A limfödéma jellemző tünete a végtagok (leggyakrabban az alsó végtag) duzzanata. Veleszületett nyirokérhálózat-elégtlenségnél a tünetek leggyakrabban serdülő korban jelentkeznek először. Az első tünetek a nap végére, estére bedagadó lábfejek, lábszár, a cipő / zokni benyomata a bőrön. Reggelre, a lábak felpolcolásával a duzzanat eltűnik. Idővel azonban a duzzanat ilyenkor sem tűnik el teljesen, az ödéma egyre kiterjedtebbé válik.
Ennek alapján akut és krónikus vénás elégtelenséget különböztetünk meg, amelyet mind a felületes, mind a mélyvénás rendszer betegségei előidézhetnek. A vénás elégtelenség tünetei az estére kialakuló nehézlábérzés, lábdagadás, lábfeszülés, éjszaka jelentkező lábgörcsök. Mindez fennállhat minimális látható vénatágulat esetén is, ez esetben a mélyebben fekvő, nem látható vénák károsodtak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyfokú visszeresség hiánya miatt, sok beteg nem gondol arra, hogy problémáját a vénák elégtelensége okozza. A keringési zavar első jele lehet a lábzsibbadás: a visszerek csak később alakulnak ki - Egészség | Femina. Túlsúly és az érbetegségek A túlsúly egyrészt esztétikai problémát jelent viselőjének, gátlásossághoz vezethet, ezen kívül súlyos egészségi problémákat is okozhatnak. Elhízott állapotban több tényező együttes hatása súlyos érbetegségekhez vezethet. A súlyfelesleg nagy mértékben megterheli a szervezetet. A magas koleszterin- és vérzsírszint elősegíti az érfalon meszes plakkok kialakulását, és az így elkezdődő érelmeszesedés érintheti az ér egy bizonyos szakaszát, de rövid érszakaszon, vagy akár az ér teljes hosszában kialakuló teljes érelzáródásig vezethet.