Az energia kémiai tárolása by Molnár Dávid
A fölösleges villanyáramból elektrolízis révén hidrogént állítanak elő. A levegőből összegyűjtik a szén-dioxidot, amelyet például a hőerőművek bocsátanak ki nagy mennyiségben, majd a villanyáramból fejlesztett hidrogénnel hozzák reakcióba, így keletkezik metilalkohol, azaz metanol. Ez az anyag villanyáram termelésére fogható, ennek pedig két ismert módja van, az egyik esetében gázmotor meghajtására mechanikai energiát nyernek, majd ebből dinamóval villanyáramot. A másik módszer Oláh György Nobel-díjas kémikus találmányához, a metanolcellához kapcsolódik, ebbe vezetik a metilalkoholt, amely így közvetlenül termeli az elektromos áramot. Az energia kémiai tárolása 7. Ennek a folyamatnak során szén-dioxid keletkezik és víz. A szén-dioxidot felfogják és visszaviszik a folyamatba – ez a Raisz Iván-féle megoldás lényege. Ez az anyag villanyáram termelésére fogható, ennek pedig két ismert módja van, az egyik esetében gázmotor meghajtására mechanikai energiát nyernek, majd ebből dinamóval villanyáramot. A szén-dioxidot felfogják és visszaviszik a folyamatba – ez a Raisz Iván-féle megoldás lényege.
Savas ólomakkumulátorok: kedvező ára és viszonylag jó teljesítménye miatt többnyire indító akkumulátorként, illetve helyi energiatárolóként használatosak. Ezek élettartama azonban elég rövid, időszakos karbantartást és cserét igényelnek. Lítium-nikkel akkumulátorok: többnyire gépjárművekben használják őket. Drágább, mint az ólomakkumulátor, de egyre csökkenő árú terméknek számít, ezért több energiatároló gyártó is előnyben részesíti. Lítium-vas-foszfát akkumulátor (LPF): biztonságos működése és a lítium-nikkel akkumulátoroknál kedvezőbb előállítási költsége miatt gyakran használják energiatároláshoz. A nemzetközileg is ismert és elismert napelem inverter gyártó, a Growatt is ilyen típusú akkumulátorokat fejleszt! Az akkumulátoros napenergia tárolás egy jó megoldás arra, hogy a többlettermelést felhalmozzuk és későbbi szükségletek kielégítésére hasznosítsuk. Az energia kémiai tárolása 5. A napenergia tároló akkumulátor ára után érdemes a napelemes rendszert telepítő vállalkozásoknál érdeklődni. Példának okáért az EU-Solarnál is vásárolható energiatároló napelemhez.
Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. Az Unió először 1980-ban hozta összehangba a nyári időszámítást annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás. A jelenleg érvényben lévő irányelv szerint az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell váltani nyári időszámításra, és október utolsó vasárnapján a télire.
Ugyanakkor a korábban részletezett Mt. 99. § (4) bekezdése az átállás idejére 7 óra beosztás szerinti munkaidő alkalmazását teszi lehetővé, amely főszabály szerint a munkaidőkeret lezárásakor be nem osztott munkaidőként realizálódhatna a speciális rendelkezés hiányában. Az elszámolás kapcsán speciális szabályokat megfogalmazó rendelet alapján a havibéres munkavállaló elszámolását nem befolyásolja az, ha például egy 2017. március havi egyhavi munkaidőkeretben 176 óra helyett 175 órát töltött ténylegesen munkavégzéssel az óraátállítás okán, vagyis a hiányzó egy óra ellenére a munkavállaló részére a havibére kerül elszámolásra. Ugyanakkor a példa szerinti munkaidőkeretben órabéres díjazás esetén a ténylegesen teljesített 175 óra képezi az elszámolás alapján a rendeletben megfogalmazott speciális elszámolási mód alapján. Konklúzió A nyári időszámításra történő átállás idején munkát végzők elszámolása függ attól, hogy foglalkoztatásuk havi-, illetve óra-, vagy teljesítménybérben történik. A havibéres munkavállalók munkabér elszámolását nem befolyásolja az, hogy ténylegesen egy órával kevesebb időt töltenek munkavégzéssel az óraátállítással érintett műszakban, ugyanakkor az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalók elszámolása a ténylegesen teljesített órák számához igazodik.
Energiatakarékosság céljából vezették be a téli és nyári időszámítási rendszert Magyarországon is 1980-ban. Az óraátállításnak kezdetben számos pozitív hatása, eredménye volt, hiszen például villamosenergiát spóroltak vele, kedvezett az építőiparban, a mezőgazdaságban dolgozóknak, akik hosszabb ideig végezhették a szabadban a munkát, s a hosszabb nappaloknak köszönhetően kevesebbet és kevesebben vezettek szürkületben, sötétben. Mivel napjainkra az energiafelhasználás nagymértékben megváltozott, ezért a mai számítások szerint ezzel a módszerrel már nem lehet igazán spórolni. Egyre többeknek okoz ugyanakkor átmeneti depressziót, fáradtságot, alvás- és emésztési zavarokat a tavaszi és őszi átállási időszak néhány napja. A rendőrségi adatok szerint például ilyenkor látványosan emelkedik a figyelmetlenségből, fáradtságból eredő balesetek száma. Hirdetés Úgy volt, hogy eltörlik az óraátállítást – aztán mégsem Egyelőre sajnos úgy néz ki, hogy nálunk öt évig még marad az órák állítgatása. Hogy miért?
Március utolsó hétvégéjén elkezdődik a nyári időszámítás, ha az óraátállítás idején beosztásunk szerint munkát végzünk, úgy a tényleges munkavégzés tartama egy órával kevesebb, mint a papírforma szerinti, de vajon hogyan érinti ez, az elszámolandó munkabért? Mi lesz az eltűnt óra sorsa? A kieső egy óra elszámolására vonatkozóan nem fogalmaz meg speciális szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt. ), az elszámolás kapcsán a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13. ) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 1. § (3) bekezdése rögzíti az irányadó szabályokat, amely szerint a nyári időszámítás kezdő és záró időpontjában munkát végző – nem havibéres – munkavállalók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján kell elszámolni. Ez a rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a havibéres és az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalók óraátállítással érintett műszakját különböző módon kell elszámolni.
Az idén március 27-én kell előbbre tolnunk az óra mutatóját… Az időreform emléklapja Az 1916-ban bevezetett időreform emlékét tárgyi formában is megörökítették. Az első világháború során az adománygyűjtésekben fontos szerepet betöltő Auguszta Gyorssegély Alap hozta forgalomba az ún. Nemzet Háza időreform emléklapját, amelyet adománygyűjtés céljával országszerte árusítottak. Mint sok más jótékonysági céllal árusított tárgy esetében, az emléklap népszerűsítésében is jelentős szerepet játszott a korabeli sajtó. A lapokban közzétett felhívásokból minden apró részlet megtudható az időreform emléklapjáról. Az Auguszta Gyorssegély Alap az eladott lapokból származó bevétellel az ún. Nemzet Háza, egy rokkantaknak szánt szanatórium felépítését támogatta. A sorszámmal ellátott emléklapon megörökítették, hogy az adományozó személy milyen összeggel járult hozzá a Nemzet Házá nak felépítéséhez. A felhívás teljes szövege a Garamvidék című regionális lapból: Kérelem a magyar nemzethez! A magyar királyi kormány a háború tartama alatt rendelkezési jogának alapján elrendelte, hogy április 30-ról május 1-re virradó éjszaka tizenegy órakor a Magyar Szent Korona országainak területén mindenütt az óramutatót tizenkét órára tolják előre és ezzel az egyszerű mechanikai művelettel új idő mérés kezdődik.