Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány, engedély birtoklásához kapcsolódik. Nem szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása akkor, ha vállalkozási tevékenységét szünetelteti (nem folytatja) és a vállalkozói igazolványt, engedélyt az engedélyező szervnek nem adja vissza. Az egyéni vállalkozónál a munkavégzésnek nincs jelentősége, az igazolvány átvételétől biztosítottá válik és járulékfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. Ugyanígy nincs jelentősége annak sem, hogy naponta mennyi idő alatt látja el tevékenységét. Járulékalapot képeznek azok a jövedelmek, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint önálló vagy nem önálló tevékenységből származnak és az összevont adóalapnak olyan részét képezik, amelyeket az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. §-ában meghatározott természetbeni juttatások, ide nem értve a 69. § (10) bekezdésének b. ) pontjában említett ajándék, illetve reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást, a kisösszegű kifizetést, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szerezet részére megfizetett tagdíj és a tanulószerződésben meghatározott díj.
2013. július 17. | | 1253 | Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni... A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot1 az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér2, az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni.
július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni.
A magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás az egyéni számlán nyilvántartott összeg alapján a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó tartalékból folyósított nyugdíjjáradék. A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulék alapja a járulékalapot képező jövedelem, mértéke 5 százalék. A foglalkoztató az 1997. évi LXXX. Törvény (Tbj. ) 19. §-ának (5) bekezdése alapján a munkaviszony, szövetkezeti tag esetében a munkaviszony jellegű jogviszony vagy munkaviszony alapján biztosított személy betegsége miatti keresőképtelenség, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát köteles táppénz-hozzájárulás címén megfizetni. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. Törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.
Lájkolj minket a facebookon Kövess minket Instagram oldalunkon! Bőrös félsertés eladó Mennyi idő alatt megy ki az alkohol a szervezetből
Images Klapka Központ lakáspályázati eredmény 2019. április 11. Önkormányzat Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottsága döntött a 2019. január 25. és 2019. február 28. között, a Klapka Központ új építésű önkormányzati bérlakásira hirdetett lakáspályázatokról. Pályázati felhívás - Kamatmentes felújítási támogatás és vissza nem térítendő kamattámogatás 2019. január 30. Kerületi Önkormányzat megbízásából - az 51/2011. ) számú rendelet alapján -, Társaságunk a kerületi társasházak és szövetkezeti lakóházak felújítására, helyreállítására kamatmentes felújítási támogatási lehetőséget biztosít. A támogatás célja az, hogy a XIII. kerületi épületállomány állaga javuljon az épületek felújításával, helyreállításával. A támogatást XIII. kerületi társasházak és szövetkezeti lakóházak vehetik igénybe. Fecskeházi lakáspályázati eredmény 2018. október 31. 13 ker önkormányzati lakáspályázat e. Önkormányzat Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottsága döntött a 2018. június 25. és július 31. között hirdetett fecskeházi hasznosítású lakáspályázatokról.
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Közoktatási, Közművelődési, Sport, Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság 311 és 312 /2021. (XI. 29. ) határozatával Bursa Hungarica "A" és "B" típusú Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatra 2022. tanévben az alábbi hallgatók támogatását hagyta jóvá:
Lakáspályázati eredmény 2019. július 10. Kerületi Önkormányzat Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottsága által 2019. és április 29. között meghirdetett lakáspályázat vonatkozásában meghozta döntését. lakásaira kiírt lakáspályázat vonatkozásában a Bizottság meghozta döntését. A lakáspályázatok elbírálása és a döntések a járványügyi veszélyhelyzet megszűnése után lesznek 2020. április 6. X. kerület - Kőbánya | Találatok lakáspályázat címkére:. A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat által 2020. között meghirdetett általános lakáspályázat elbírálására, továbbá a 2020. március 18. között a Klapka Központ lakásaira hirdetett lakáspályázat elbírálására a 4/2020. (III. 11. ) számú által kihirdetett vészhelyzet – amely miatt sem a Képviselő-testület, sem a bizottságok nem ülésezhetnek – megszűnését követő 30 napon belül kerül sor. Tájékoztató a veszélyhelyzet idejére az üzlethelyiségek díjfizetési könnyítéséről 2020. március 30. A járvánnyal szembeni védekezés céljából elrendelt intézkedésekkel bevezetett korlátozásokkal érintett önkormányzati tulajdonú helyiségbérlők és használók részére - a veszélyhelyzet áthidalása érdekében az érintettek részére -, a XIII.