Mert ott lesz, és ez is ennek a szélfútta, zaklatott országnak az egyik tragédiája. A kádervilág, a helyezkedők világa, a talpnyalók, a rendszerszolgák, a jellemtelen kiszolgálók világa. De megéri hűségesnek lenni a párthoz, a vezérhez, megéri ormótlan, idétlen narancssárga fülbevalót hordani, hiszen lám meg van az eredménye. Ha azt kérdeznék egy riportkörúton az ország lakóitól, hogy mit gondolnak, mivel érdemelte ki ön a köztársasági elnöki tisztet, a legtöbben azt válaszolnák: hiszen olyan kedves, aranyos, mosolygós, közvetlen teremtés... De hagyjuk is, már túl vagyunk rajta, mert minden népnek olyan vezetője van, amelyet megérdemel. Ebben a mondatban minden benne van rólunk, magyarokról. Hagyjuk magunkat hülyíteni, az orrunknál fogva vezetni. Látszólag elfogadjuk a folyamatos lopást, a folyamatos hazugságot, a folyamatos magyarázkodást. Film: Folyó szeli ketté - DVD (Robert Redford). Megérdemeljük a sorsunkat. De önnek, önöknek sem lesz könnyű az előttünk álló néhány év elnökasszony. Már nem lesz elég a bájolgás, a cukiskodás, a közhelyek puffogtatása.
A századfordulón, Montana vadregényes tájain, két ifjú fivér bontogatta szárnyait. Az idősebbik, a komoly és művelt Norman (Craig Sheffer) minden vágya, hogy író legyen, míg öccse, a forrófejű Paul (Brad Pitt) inkább gyengéinek, a csinos lányoknak és a szerencsejátéknak hódol. Összeköti azonban őket az apjuktól, a vasszigorú lelkésztõl tanult szinte misztikus szenvedély: a műlegyes horgászás az érintetlen és vad Big Blackfoot folyón, amely voltaképpen saját reményeik és félelmeik tükörképe... Az operatőr, Philippe Rousselot, e film remekmívű fényképezéséért Oscar-díjat kapott.
A vigyorogva bólogatás még akkor is kevés lesz, ha megint hatalomban tartja a vidék magyarsága ezt a végtelenül szerény, kevés pénzből élő, jólelkű és csak a hazáért dolgozó vezérét. A hatvanpusztai birtok az nincs, az csak hazugság. Mint ahogy a gázszerelő sem az ország leggazdagabb embere, ez az egyszerű lélek, akit paparazzik kapnak le, ahogy épp a turbókazánok működéséről beszél Andinak, egy olasz étteremben, lefogyva, mosolyogva, bátran szembenézve a világ gondjaival. Az ország megosztottságánál, a folyamatos gyűlöletkeltésnél is ellenszenvesebb hogy az ön főnöke gyáva. Gyáva, mert nem megy az emberek közé, csak előre lecsekkolt, megbeszélt "családlátogatásokkor" a testőrök gyűrűjében. A folyó szeli ketté videa. És miközben Márki-Zay Péterről írnak folyamatosan a seggnyalók, a rendszerszolgák, hogy itt is, ott is, meg amott is vitába keveredett honfitársaival, akkor ugyanezt nem tehetné meg az a néhány megmaradt, szabad médium, Orbán Viktorral – mert ő nem vállal ilyesmit, és nem ment el Kijevbe sem, pedig talán ott lett volna a helye a lengyel, a szlovén és a cseh miniszterelnök mellett.
Számomra azért is nagyon kedves ez a történet, mert rendkívül életszerű. Francesca nem mindennapi nő, bár a háztartás, a gyereknevelés és a házassága szinte már teljesen elfeledtette vele, ki is ő valójában. Ha nem találkozott volna Roberttel, valószínűleg minden elhalványult volna régi önmagából és ha nem lett volna ez a négy nap, talán nem bírja ki a farmon, bármennyire is szereti a családját. Egy biztos. Madison megye hídjai film. Ha valaki elolvassa a könyvet, még sokáig a fülében fognak csengeni azok a szavak, melyeket Robert mondott Franceskának: "A minket körülvevő kétértelmű világban csak egyszer jön el életünkbe az efféle bizonyosság és soha többé, s nem számít, hányszor születsz ujjá. "
A férfi olyasmit képes adni neki, amit az egyszerű, ám becsületes férjétől soha nem kapott meg – odafigyel rá, virágot szed neki, segít a konyhában, költészetről beszélget vele, új életre kelti a testét, és még az érzéseire is kíváncsi. Mi más lenne ez Francescának, mint a szerelem illúziója? A könyv ennél sokkal tárgyilagosabb, a történet szárazabb dokumentuma, ahol azonban mégis sokkal valódibb mélységekig jut, és hihetőbben ábrázolódik ki ez a szerelem. Amikor egy nő úgy dönt, hogy férjhez megy – filozofál Francesca -, végérvényesen lezárja az életét, de bizonyos szempontból el is kezdi. Döntések sora tükrözi, hogy mit kezdünk majd egy házassággal, de a döntések mindig belőlünk fakadnak, akár jónak, akár tévedésnek bizonyulnak. Az olvasóban ott motoszkál: az érzés Frencesca és Robert között csak ott és akkor, azzal a múlttal és abból a magányból születhetett meg. Madison Megye hídjai • Film • TvProfil. Olvasás közben pedig előtör az igazi kérdés: ha a nő Robertet választotta volna, mi maradna ebből az érzésből? Robert James Waller 1939-ben született Iowában.
Hivatkozások Bibliográfia Eliot, Marc (2009), Amerikai lázadó: Clint Eastwood élete, New York: Harmony Books, ISBN 978-0-307-33688-0 CS1 maint: ref = szüret (link) Külső linkek Az olvasó válaszának tanulmányozása a regényre A 20. századi amerikai bestsellerek bejegyzése