A gyíkkirály szigete - Livingstone, Ian - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! A Tűz-sziget kegyetlen Gyíkemberei által elrabolt Osztriga-öbölbeli fiatalemberekre zord rabszolgasors, éhezés és halál vár. Új főnökük a veszedelmes, őrült Gyíkkirály feketemágiával és gonosz varázslattal tartja fogva őket birodalmában. TE vagy az egyetlen, aki megmentheti a szenvedéstől a foglyokat, csak az a kérdés, van-e hozzá elég bátorságod. Sorozatcím: Kaland - Játék - Kockázat / Rakéta könyvek Fordítók: Varsányi Mária Illusztrátorok: Alan Langford Kiadó: Rakéta Könyvkiadó Kiadás éve: 1989 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Alföldi Nyomda ISBN: 9630271621 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 400 bekezdés Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 11. 00cm, Magasság: 18. 00cm Súly: 0. 20kg Kategória: Ian Livingstone (Prestbury, Egyesült Királyság, 1949. december) angol fantasy szerző és vállalkozó. Nevéhez fűződik – Steve Jacksonnal közösen – a lapozgatós könyvek műfajának megalkotása, a Kaland Játék Kockázat könyvsorozat, és a Games Workshop cég megalapítása.
A gyíkkirály szigete o A gyíkkirály szigete movie A gyíkkirály szigete 2017 Ian Livingstone A 2006-os BAFTA díjátadón Született 1949. december 29. (70 éves) [1] [2] Prestbury Állampolgársága brit Foglalkozása fantasyíró vállalkozó videójáték-fejlesztő role-playing game designer game book author Iskolái Altrincham Grammar School for Boys Manchesteri Egyetem (BA, közgazdaságtan) Kitüntetései Brit Birodalom Rendjének parancsnoka A Wikimédia Commons tartalmaz Ian Livingstone témájú médiaállományokat. Ian Livingstone ( Prestbury, Egyesült Királyság, 1949. december –) angol fantasyszerző és vállalkozó. Nevéhez fűződik – Steve Jacksonnal közösen – a lapozgatós könyvek műfajának megalkotása, a Kaland Játék Kockázat könyvsorozat, és a Games Workshop cég megalapítása. 1975-ben alapította meg akkori lakótársaival, John Peake -kel és Steve Jacksonnal a Games Workshopot, amely a Dungeons and Dragons egyik első európai forgalmazója volt. 1977-ben létrehozták a White Dwarf játékújságot; Livingstone volt az első 74 szám főszerkesztője.
Izgalmas volt mind a szigetvilág leírása, (olyan volt, mintha ott lettem volna)mind az ellenfelek sokszínűsége. A harcok szerintem kiegyensúlyozottak voltak. (elég nehéz volt legyőzni ádáz ellenfeleimet, de nem is volt olyan érzésem, hogy lehetetlen lenne megcsinálni. ) Összességében nézve a dolgot egy jót szórakoztam, és felidézhettem a régmúlt kaland, játék, kockázat hangulatot. Hamlet >! 2010. július 10., 18:45 Semmiképp sem nevezhető a legjobb lapozgatós könyvnek, de mint minden másban, ennél a műfajnál is az első élmény a legmeghatározóbb. A Gyíkkirálynak bérelt helye van a toplistám elején: 89-ben, általános iskola második osztályában adta kölcsön Viktor haverom (aki azóta jól kereső jogász és világcsavargó lett), amíg ő a matekfüzete mögé rejtett Skorpiók mocsarát játszotta végig. Fogalmam sem volt, mik azok a hobgoblinok meg elfek (az "eldeformálódni" és a "szimbióta" jelentését is a délutános tanárnőtől kérdeztem meg, elég furán nézett rám) de bejött, hogy én irányítom a történetet, és minden második rajzon fejkendős kalózok, meg vicsorgó szörnyek vannak.
Népszerű idézetek Hasonló könyvek címkék alapján Mark Evans: Riveti utcák · Összehasonlítás Steve Jackson: Kharé – A csapdák kikötővárosa 86% · Összehasonlítás Nagy Dániel: A kincses térkép · Összehasonlítás Victor Mannas: A hit nevében · Összehasonlítás Mazán Zsolt – Tihor Miklós: Kard és mágia · Összehasonlítás Gordon Fletcher: A tök(él)etlen katona 89% · Összehasonlítás David Glover: A kalózok barlangja · Összehasonlítás Takács László – Szlobodnik Gábor: A Végzet Prófétái 89% · Összehasonlítás Brian Lee: Szellemvadászok · Összehasonlítás Jim Gasperini: A lovagok titka · Összehasonlítás
A majomfóbiás Gyíkkirályt persze már csak otthon tudtam megölni, de másnap azonnal el akartam bizniszelni Viktorral a könyvet: fogszívogatva ugyan, de Vernétől A két Kip testvérért is hajlandó voltam beígérni érte. 2 hozzászólás elge76 >! 2015. március 29., 18:50 Ez a könyv volt a második a sorban, és ha jól emlékszem ez még nehezebb volt, mint a Halállabirintus. Fú de utáltam meghalni, mindig akkor, amikor már annyira jól mentek a dolgok. :D Szinyke >! 2020. március 26., 00:36 GYerekkorom egyik kedvenc könyve. Emlékszem egyik barátnúőmmel szokásunk volt időnként elővenni és végigcsinálni, bár legtöbbször nem szabályok szerint, de végigolvastuk. Mai napig elő-elővesszük, hiába tudjuk már, hogy mi az ami kell és mi az ami nem, uyganolyan élménnyel játszuk végig sokadszorra is. Csillagok_pora >! 2010. január 24., 18:42 Én nagyon szerettem olvasni középiskolás éveim kezdetén ilyen, és ehhez hasonló kalandregényeket. Elvarázsolt a fantáziavilága, és hogy a képzeletemet fejleszthetem és használhatom hozzá.
Nem igaz. Úgyis nyerni fogok egyszer. Nem tehetek róla imádom az ilyen történeteket. Remek szórakozás. >! Gregöria_Hill 2020. május 17., 15:25 Ezt pedig azért választottam a kihíváshoz, mert a férjem azt mondta, hogy ezt játszotta gyerekkorában elsőnek, majd hosszan elnézett a szemközti panelház és mítoszai háta mögé. Volkswagen tiguan allspace teszt Finom ételek gyorsan és olcsón 4 m3 tartály eladó
Webáruház készítés - A Hely Webáruház© 2012 Minden jog fenntartva.
A Szulejmán című sorozat rajongói örömmámorban úszhatnak, ugyanis új szériával bővül a TV2 kínálata, ami Kösem szultána izgalmas életéről szól majd. A szultána premier epizódja újra képernyőre kerül a Sztárban Sztár adása után, a történet folytatását pedig szeptember 19-től minden hétköznap este követhetik a nézők a TV2 műsorán. A török történelem egyik legnagyobb női vezetőjéről, Kösem szultánáról indult sorozat első epizódját újra láthatják a nézők. A premier epizód szeptember 18-án a Sztárban Sztár adása után kerül képernyőre. A látványos széria az I. Szulejmán szultán utáni időkbe viszi el a nézőt, bemutatva Kösem szultána életét, aki Hürrem szultána mellett az egyik legnagyobb női vezető volt az Oszmán Birodalom történetében. Csodálatos Század: Kösem (A szultána) Online Ingyen Nézhető | JobbMintATv.hu. A török sikerszéria folytatására pedig nem kell egy újabb hetet várni, szeptember 19-től minden hétköznap este 20:40-től kerül képernyőre a TV2 vadonatúj sorozata. A Star Academy napi összefoglalója így hétköznap esténként A szultána után, 21:50-kor kezdődik majd.
Ezzel több mint húszéves politikai konszolidáció vette kezdetét, és az Oszmán-ház presztízse helyreállt. Mindez – a birodalom történetében nem először – egy nő megfontolt, bölcs döntésének volt köszönhető. Nők Szultanátusa A selyemzsinór hatalma Kösem szörnyű halála
Az utolsó nagy formátumú válide szultána a görög származású Kösem (eredeti nevén Anasztázia), I. Ahmed (1603-1617), III. Mehmed fiának felesége volt. Kösemnek sikerült sógora, Musztafa örökösödését feltételekhez kötnie, miközben a korrupciót és saját személyes befolyását kihasználva biztosította a túlélést fiai, Ibrahim és Murád számára. Bár 1603-ban eltörölték a testvérgyilkossági törvényt, fennállt a veszélye, hogy újra bevezetik, ami könnyedén a nemzetség eltűnéséhez vezethetett volna. Ráadásul még mindenkiben élénken élt III. Mehmed 1595-ös trónra kerülésének emléke, amikor is 19 trónvárományos holttestét vitték el a palotából, akik a testvérgyilkosság áldozatai lettek. Szultána: Kiderült, ezért enged a zsarolásnak - Blikk Rúzs. I. Ibrahim trónra lépésével (1640) az Oszmán Birodalom történetének egyik legőrültebb uralkodója vette át a hatalmat. A különféle elmezavarok, amelyek számos herceget és szultánt gyötörtek II. Szelimtől kezdve (akinek állandó jelzője a Korhely, azaz részeges, iszákos volt) sokkal inkább a folyamatos és embertelen udvari rivalizálással, mintsem a vérfrissítés hiányával voltak magyarázhatók.
Amikor nők uralkodtak az Oszmán Birodalomban 2020. november 20. 09:42 Múlt-kor Kösem szörnyű halála A birodalmi hierarchiában egy nő által betölthető legmagasabb pozíció az anyaszultána, vagy ahogy a 16. század közepétől nevezték, a válide szultána rangja volt. Feladata nemcsak arra szorítkozott, hogy a háremben fegyelmet tartson, hanem a birodalom irányításában is elsődleges szerepet kapott, főként, ha az új szultán még nem volt nagykorú. Kösem szultána. Az első nő, akit hivatalosan is kitüntettek a válide címmel, II. Szelim felesége, Nurbanu volt, aki eredetileg Cecíllia névvel látta meg a napvilágot egy velencei patrícius, Niccoló Venier, Párosz ura és Violante Baffo házasságon kívül született gyermekeként. Amikor Hayreddin Babarossa 1537-ben elfoglalta Párosz szigetét, a tizenkét év körüli kislány fogságba esett, és ajándékként Szulejmán elé vitték, aki pedig fiának, a leendő II. Szelim szultánnak (1566–1574) ajándékozta. Miután a herceg kedvencévé vált, Cecília felvette a Nurbanu nevet, 1546 júliusában egy fiúgyermeknek adott életet, és áttért az iszlám hitre.