Persze a tejtermékek és a tojás marad, bár utóbbit is sok mindenből ki lehet hagyni. Tapasztalataim szerint a kínai büfékben az illatos-omlós csirke mellett az egyik legnépszerűbb étel a zöldséges sült tészta. A vicc az, hogy nagyon könnyű elkészíteni és még az autentikus alapanyagokkal sem kerül sokkal többe, mintha megvennénk egy kínai büfében, ahol hagymán és káposztán kívül alig van benne valami. Ja, és nem ér spagettivel készíteni, az olyan mintha a pizzára tofut tennénk sajt helyett. Ha NAGYON muszáj, lehet vele helyettesíteni, de manapság minden nagyobb abc-ben lehet kapni kínai tojásos tésztát és szójaszószt. Zöldséges sült tészta. Nem kell hozzá nagy utánajárás, hogy beszerezzük az alapanyagokat. A hozzávaló zöldségeknek pedig csak a fantáziánk szab határt. Ez a poszt más lesz, mint az eddigiek, mivel leírom az alapreceptet, amit a szójaszósz beszerzésével bárki el tud készíteni, majd leírom a húsos változatát, végül a delux változatot azoknak, akiknek szintén több ázsiai alapanyag van a konyhájában, mint európai.
Ha elkészültünk a zöldségekkel, azokat is készítsük a tűzhely mellé. Egyáltalán, minden szükséges dolgot készítsünk oda. A következő lépések olyan gyorsan követik egymást, hogy nem lesz időnk keresgélni az alapanyagokat. Innentől két módszer van: Az egyik, hogy előbb megsütjük a zöldségeket, félretesszük, megsütjük a tésztát, majd hozzákeverjük a zöldségeket és egy kicsit együtt sütjük még őket. Ez a szofisztikált változat. A másik, hogy mikor megsültek a zöldségek hozzákeverjük a tésztát, kicsit sütjük együtt, majd tálaljuk. Most az első változatot írom le, de semmi baj nincs a másodikkal sem, én is gyakran készítem így. Tehát, forrósítsunk fel egy wokot, vagy egy serpenyőt (minél nagyobbat, hogy minden elférjen, vagy csináljuk adagokban). Mikor már forró, öntsünk bele egy-két kanál olajat és várjuk meg míg az is nagyon forró lesz. Ezt úgy szokták leírni, hogy szinte füstöljön, de azt ugye nem akarjuk. Mindenesetre legyen nagyon forró az olaj, mikor az újhagyma fehérjét beledobjuk, és azonnal el kezdjük egy fakanállal kevergetni, ügyesebbek mozgatni, úgy, hogy közben forgatjuk a zöldségeket (innen a név: dobva-rázva sütés – stir-fry).
A számítógép processzora az ideje nagy részét azzal tölti, hogy semmit sem tesz. A legtöbb rendszergazda ezzel tisztában is van, de pontosan hogyan is tesz semmit a processzor? Egy processzor nem képes pihenni és semmivel foglalkozni, hanem váltogat egy üresjárati feladat és az adatfeldolgozás között. A modern processzorok egyik célja, hogy mihamarabb tudjanak átváltani munkából üresjáratba. Egy tétlen CPU nem képes szó szerint semmit sem tenni, hanem úgynevezett üresjárati feladatokat végez. Mi a processzor feladata. A processzor úgy van felépítve, hogy számításokat végezzen, és mikor befejezi, visszatérjen ehhez az üresjárathoz. Mivel a semmittevés egy végtelen feladatnak felel meg szükség van, hogy felébresszük a CPU egységet ebből a végtelen feladatból, hogy tényleges feladatokkal foglalkozzon. Ennek módja egy beépített időzítő mely bizonyos időközönként felébreszti a processzort. Minél hosszabb a váltások között eltelt idő, annál kevesebb áramot fogyaszt a processzor. De mi is az üresjárati feladat? Az ember számára ez eléggé ellentmondásos lehet, de meg kell érteni, hogy mikor a processzor be van kapcsolva, nem tehet egyszerűen semmit, ezért az "üresjárat" egy olyan feladat, mely a lehető legkevesebb energiát fogyasztja.
Ezért a legfontosabb, ami megkülönböztette a processzorokat, az órajelük volt. A technológia fejlődésével a kétmagos, a négymagos és a nyolcmagos processzoros modellek elterjedtek. Ily módon a számítógépek olyan alkatrészekké váltak, amelyek egyszerre több műveletet is képesek végrehajtani, vagyis többfeladatos képességgel. Az okostelefonok is a többmagos processzorok erejét használó eszközök közé tartoznak. Az első kétmagos okostelefont gyártó vállalat az LG volt, a 2011-ben piacra dobott Optimus 2X modelltel. A telefonban használt processzor modellje az ARM Cortex-A9 volt. A processzor-architektúrák manapság két különböző típusra oszthatók. Ezek 32 és 64 bitesek. A 32 bites és 64 bites definíciók olyan fogalmak, amelyeket az operációs rendszereknek köszönhetően nagyon jól ismerünk. Az 1990-es évek elejéig minden számítógép 32 bites processzorokat használt. Az Intel Pentium és az AMD első processzoros modelljei mind 32 bites architektúrával rendelkeztek. Anyu! Mi az a processzor? - JEBETO Blog. A 2000-es évek elején 64 bites processzorok kezdtek belépni az életünkbe.
A modern technológia lehetővé tette olyan nagyon fejlett eszközök létrehozását, amelyeket elsősorban a magas hatékonyság jellemez. A számítógép minden processzorának vannak specifikus paraméterei, amelyek elsősorban a következőkhöz kapcsolódnak: telepített magok száma - a processzorok legrégebbi modelljeinek csak egy magja volt, vagyis egyszerre csak egy folyamaton dolgozhattak. Jelenleg a piac hatmagos processzorokat kínál nekünk, amelyek a számítógép megvásárlásakor alapfelszereltségnek számítanak. A legigényesebb felhasználók számára már léteznek szuperhatékony tizenkét magos processzorok, amelyek képesek tizenkét folyamaton egyszerre dolgozni, órajel frekvencia - ez nem más, mint egy adott processzor sebességének meghatározása. Minél nagyobb az órajel frekvenciája, annál jobb a teljesítménye. Gigahertzben van kifejezve. A legújabb processzorok órajele 3, 6–4, 4 GHz, aminek köszönhetően 3, 6–4, 4 milliárd parancsot képesek végrehajtani egyetlen másodperc alatt, processzor architektúra - az eszköz jelenleg 32 vagy 64 bites architektúrával rendelkezik.