Óbudán, a Flórián téri aluljáróban található az úgynevezett Krumplis Lángos, ahol palacsintákat, gofrikat és különböző extrákkal felturbózott lángosokat ehetünk. Itt mindenki ugyanolyan vendég, a snidlinggel megszórt lángos öltönyben és szakadt bőrkabátban is ugyanolyan finom, a kiszolgálást kísérő mosoly sem lesz szélesebb egy drága óra, vagy egy malterfoltos kézfej láttán. A betérők nagy része törzsvendégnek számít, akikre a körforgás jellemző: aki egyszer megkóstolja, hetekig visszajár, aztán jön a telítődés és a muszáj-szünet, majd az egész kezdődik elölről. Az árak annyira pénztárcabarátra vannak szabva, hogy egy belvárosi ebéd árából könnyen túladagolhatjuk magunkat. A választék a megszokott variánsoktól (krumplis, sajtos, sonkás, sajtos-tejfölös lángos) a különlegesebb ízesítésekig (virslis, tzatzikis) terjed. Édességnek van még gofri, illetve nutellás, túrós, csokis, lekváros óriáspalacsinta, hogy csak néhányat említsünk a variánsok közül. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Fotó: Balkányi László - We Love Budapest
augusztus Hasznos? 2 Értékelés időpontja: 2019. június 11. Rendszeres fogyasztója vagyok az itteni lángos csodáknak. Egy kifogásom van: hosszú sort kell végigállni! A látogatás dátuma: 2019. április 13. mobiltelefonon Tényleg a legfinomabb lángos, amit valaha etten! Óbuda-Békásmegyer hivatalos turisztikai oldala 1033, Budapest, Aluljáró szint, Flórián tér 1 Gyűjtsd össze kedvenc óbudai helyeidet és küldd el saját e-mail címedre! +36 30 504 4123 © 2020. Minden jog fenntartva! Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata - 1033 Budapest, Fő tér 3. | +36 1 437 8500 | A cookie-k segítenek abban, hogy egyszerűbbé és kellemesebbé tegyük felhasználóink számára a webhely használatát. Az alábbi gombra kattintva ön hozzájárul a cookiek használatához. Bővebben a cookie-król és az adatkezelés szabályairól: részletes tájékoztatás. Elfogadom Használjuk! A szekrénybe rögzíthető állítható pocok kifejezetten erre a célra lettek kialakítva. Nagyszerű, okos, és praktikus mód a szekrény maximális kihasználására.
Lángosos 0 értékelés Elérhetőségek Cím: 1036 Budapest, Flórián tér Telefon: Kategória: Palacsintázó, Lángos Részletes nyitvatartás Hétfő 07:00-19:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat 08:00-14:00 További információk A lángosos az aluljáró szintjén található. A kínálatban megtalálható a hagyományos lángoson kívül a töltött lángos, a gofri és palacsinta is. Vélemények, értékelések (0)
Oké, hogy nem vízpart, de azért a Flórián téri aluljáró is nem hiába maradt le a város top10 legromantikusabb versenyéről. Ide főként klasszikus elképzelésekért jöjjünk, itt nem fogunk szuperújdonságokat találni egyelőre. Cím: 1035, Budapest, Flórián téri aluljáró FAGYITESZT BUDAPESTEN: GELARTO ROSA, LEVENDULA, FRAGOLA VAGY DAUBNER? >>> LÁNGOS PAPA >>> Helyszín az út, ahol hatalmas Apple és Louis Vuitton boltok is helyet kaptak. Igen, az Andrássy út majdnem közepénél járunk, ahol történetesen a Lángos Papa néven futó egységet is megtaláljuk, ami nem is apró, ahogy meglátjuk a belsőt. Láthatóan nem a bódé szintet akarták beszorítani a patinás környékbe, annál magasabbra tették a szintet. Korrekt, igényes belső, amihez egy meglepően nagy terasz csatlakozik. Többfajta, de viszonylag ősi recept alapján készült lángosokat kérhetünk. Tányéron szervírozzák, ami mellé azonnal leteszik az evőeszközöket is. Egy igazi magyar azért kézzel eszi a lángost, de úgy, hogy a tarkója is tejfölös lesz vagy kétszer.
Szép, nagy batár lángos, ami rogyásig van pakolva sajttal és persze tejföllel. Illatában néha megjelenik az Edami sajt jellegzetes aromája, de utána hirtelen el is veszik. Kóstolva egy jó olajos, tömény tésztát találunk. Sokadik falat után is fejünkben kérdőjelekkel ültünk, mivel néha édesnek tűnt az összhatás. Rettentően laktató és tömény. Az olaj végig megvan, ami ha párosul a nem kevés tejföllel, akkor igazán tud büntetni. A nem éppen világbajnok esélyes lángos után, akkor pislogunk még nagyokat, amikor meglátjuk, hogy 1490 forintot kell egy darab sajtos-tejfölös lángosért kipengetni. Persze, nem egy utolsó vasútállomáson vagyunk, de akkor is talán ez erős. Sajnos cserébe még a lángos sem egy kifejezetten jól eltalált példány, így duplán bukó ez a mutatvány most. Cím: 1061, Budapest, Andrássy út 38. csak a hazaiban bízol? lángos receptek a mindmegettén >>> Ítélet Tészta alapján különleges egyértelműen a LángosBáró alapja, illetve van csavar a Krumplis Lángos elképzelésében is. A Retro Lángos egy megnyugtató, erős összhatást ért el, így ők hárman kerültek az ajánlott kategóriába.
Az egymást követő olimpiai játékokon egyre nőtt a résztvevő országok, sportolók száma, akik egyre több sportágban mérhették össze erejüket. Az ókori eszme- a háború felfüggesztése a versenyek idejére - idővel a visszájára fordult: éppen az olimpiák szüneteltek a két világháború éveiben. (Az első világháború idején az 1916-os, a második alatt az 1940-es és 1944-es játékok maradtak el. Érdekesség, hogy 1914-ben Budapestnek ítélték a VII., 1920-as játékok rendezési jogát, de a vesztes első világháború miatt nem csak ezt vonták meg, hanem a magyar sportolók sem indulhattak az Antwerpenbe áthelyezett olimpián. ) A berlini versenyek 1936-ban a náci propaganda színhelyévé váltak, 1972-ben Münchenben a terrorizmus tört be a sport világába, az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia pedig a két világhatalom és szövetségeseik bojkottjáról emlékezetes. A mozgalom a nehézségek ellenére mégis fennmaradt, s az emberiség legnagyobb közös vállalkozása lett. A nemzetközi szövetségeket, a nemzeti olimpiai bizottságokat és az olimpiai játékokat szervező bizottságokat tömörítő olimpiai mozgalom legfelsőbb, nem kormányzati szervezete a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Nemsokára újra itt az olimpia, ami sokunk számára nem más, mint izgalom, táskás szemek, a magyar válogatott szerepléséhez időzített napi rutin, olyan esemény amely, jellemzően még a sport iránt kevésbé érdeklődőket is a képernyő elé szegezi. A gyűjteményünkben olyan filmhíradórészletek vannak, amelyek az 1936-os berlini olimpiáról tudósítanak, láthatunk részleteket az 1948-as londoni olimpiáról, Gyarmati Olga győzelméről, aki második aranyérmünket nyerte a versenyen. Vagy böngészhetünk, olimpiai kitűzők és érmeseink tiszteletére kiadott bélyegek között. Emellett olyan olimpikonok relikviáit, érmeit nézhetik meg, mint: Törös Olga tornász, Horváth Zoltán és Szilágyi Áron vívó, vagy Majoros István birkózó. Végül megtudhatjuk, hogy milyen reményeket táplált az olimpia eszméjének felelevenítője, melyik volt a legzűrösebb ötkarikás játék, és hogy mikor volt a magyar válogatott a legeredményesebb. A béke vagy te, sport Az olimpia történetét szinte mindenki jól ismeri, de az talán kevésbé ismert, hogy az első újkori olimpiát (1896, Athén) eredetileg 1900-ban rendezték volna, a világkiállítás részeként, ám úgy vélték, a várakozás rontaná a részvételi kedvet, ezért az 1896-os év mellett döntöttek.
Más feltételezés szerint azonban a mondabeli Pelopsz (a Peloponnészoszi-félsziget névadója) nevéhez fűződik, aki kocsihajtásban legyőzte Oinomaosz király lányát, Hippodameiát. Az viszont biztosan tudható a csekély számú leletből, hogy az ókori olimpiai játékokat Zeusz, vagyis az istenek atyja tiszteletére rendezték. Eredetileg tehát hasonlítottak ezek a rendezvények a kultikus halotti és termékenységi rítusokhoz. Az olimpiai játékok eleinte nem nemzetközi méretűek voltak: csak görögök vehettek részt, azaz úgynevezett pánhellén rendezvénynek minősültek. Volt azonban egy nagyon fontos szabály: a sportversenyeket csak békeidőben rendezhették meg. A háborúskodást tehát erre az időszakra fel kellett függeszteni, mert különben nem tudtak volna biztonságot nyújtani a versenyzőknek és a nézőknek. A monda szerint az éliszi Iphitosz, a spártai Lükurgosz és a piszai Kleoszthenész kötötte meg az olimpiai békeszerződést, amelynek a szövege a következő volt: "Az Olümpia szent hely. Istentagadónak bélyegzik, aki arra vetemedik, hogy fegyveresen e szent helyre lépjen.
Az ókori Görögországban Isz. e. 776-tól rendeztek négy évente atlétikai játékokat Zeusz főisten tiszteletére Olümpiában. Az első olimpia még csak egyetlen versenyszámból, a 192, 28 méteres stadionfutásból állt, ami később újabb versenyszámokkal bővült. A legösszetettebb versenyszám a pentatlon volt, amely futásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Az olimpiai bajnokokat nagy becsben tartották, nem kellett adót fizetniük, ingyenjegyet kaptak a színházi előadásokra, szobrot állítottak nekik. A második és további helyezettek semmit nem kaptak. Az olimpia a férfiak versenye volt, nők még nézőként sem lehettek jelen. A modern olimpiai játékokat 1894-től számítjuk, ekkor alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Az első modern kori olimpiai játékokat 1896-ban rendezték, Athénban. Kilenc sportág 43 versenyszámában versenyzett 241 résztvevő. Az első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfréd volt, aki a 100 méteres és az 1200 méteres úszószámot is megnyerte.