Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata az "Ister - A Duna régió országainak összekapcsolása a római kori utak mentén" nemzetközi projektje keretében együtt gondolkodásra hívta a régészeti szakma, a kulturális főváros, a térség településeinek és turizmusának képviselőit, a Pannon Egyetem kutatóit és az Önkormányzat munkatársait, hogy február 9-én az ókori eredetű kulturális örökségünk (újra)felfedezéséről és hasznosításáról, ennek szabályozásáról és a szakpolitikai ajánlásokról tanácskozzanak. A projekt második kapacitásfejlesztő műhelymunkájának a Hangvilla Multifunkcionális Közösségi tér adott otthont. A találkozó egyik célja a kulturális örökség védelmével kapcsolatban érvényben levő jelenlegi szakpolitikák és szabályozások megismerése, megvitatása volt, másrészt a tervezett kisléptékű beruházások kereteit, lépéseit ismerhették meg a résztvevők. Hangvilla (kulturális intézmény) – Wikipédia. "Régészeti és épített kulturális örökségünk megőrzése és hasznosítása közös ügyünk, kereteit törvényi szintű szabályozás biztosítja. Jogalkalmazó szervként hivatalunk megyei szinten felelős azért, hogy az utánunk jövő generációk is megismerhessék, megérthessék és méltó módon használják ezt a kincset – emelte ki Szvath Márton, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály régészeti szakügyintézője.
Bő nyolc évvel a megnyitása után a Hangvillát ismét állványok veszik körbe, az épület belsejében pedig munkagépek sorakoznak és építőmunkások sürögnek. A héten kezdődött el Veszprém ikonikus kulturális intézményének a minőségi fejlesztése, hogy pontosan mit takar ez a kifejezés, arról Bélafi Lászlóval, az intézmény igazgatójával beszélgettünk. Hangvilla multifunkcionális közösségi tér station. "A saját otthonunkban is, ha vendégeket várunk, akkor kicsinosítjuk a lakást: rendet rakunk, a legszebb asztalterítőt és étkészletet tesszük ki. A Hangvilla esetében is ez volt a vezérelv, amikor belevágtunk a fejlesztésébe. Közeledve 2023-hoz, amikor Európa kulturális fővárosa leszünk, az intézmény, mint a programsorozat egyik központi helyszíne igyekszik a legszebb arcát mutatni" – indokolta Bélfai László, hogy miért vágtak bele éppen most a multifunkcionális közösségi tér, de a legtöbb embernek csak Hangvillaként ismert épület fejlesztésébe. Mintha csak most történt volna... (Kép: Veszpréív) A hétfőn indult munkálatok egyszerre érintik az épület külsejét és belső világát egyaránt, ráadásul korántsem csak a nyolcéves épületelemek felújításáról szólnak, számos esetben új megoldásokhoz, technológiákhoz folyamodnak majd, így pedig jelentősen felfrissül az intézmény atmoszférája is.
Mindez a minőségi fejlesztés összesen 256 millió forintba fog kerülni, ebből 200 milliót az Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros program célzott támogatásával biztosítja, a fennmaradó 56 milliót pedig a Hangvilla a saját megtakarításából fedezi. Bélafi László ezen a ponton kitért az intézmény gazdasági stratégiájára is, pontosabban arra a takarékos üzemeltetési modellre, ami lehetővé tette, hogy nem csupán fenntartható módon működnek, de még saját megtakarítással is rendelkezik a Hangvilla. Az igazgató véleménye szerint ezt főleg a jó humánmenedzsmenttel sikerült elérni, hiszen a Hangvillában éppen csak annyi ember dolgozik, amennyi szükséges a működtetéséhez. Hangvilla Multifunkcionális Közösségi tér – Jegyek eladása és vásárlása – TicketSwap. Ez pedig már az indulás óta így van, amire jó példa az, hogy az irodák is úgy lettek kialakítva, hogy annyi asztal és annyi szék van bent, ahány munkatárs szükséges a fenntartásához. Visszatérve a mostani fejlesztésre, a tervező az az Anthony Gall, aki az eredeti, azóta építészeti nívódíjjal is elismert épületet megálmodta, a munkák szervezésében pedig az EKF részéről a Veszprém 2030 Kft.
A Kamara az eljárásban véleményezőként vesz részt. A Kamara az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül jelzi, ha tudomása van olyan tényről, ami akadálya a kérelmező felvételének; a szakmai gyakorlati idő szakirányúságának igazolása a nem szakértőjelöltek esetében már nem szakhatósági állásfoglalás formájában, hanem hatósági bizonyítvánnyal igazolandó, amelyet a kérelmező köteles beszerezni az illetékes hatóságnál és csatolni az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételre irányuló kérelméhez. Gazdasági társaság névjegyzékbe vétele: Az a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság végezhet igazságügy szakértői tevékenységet, amelyet az igazságügyi miniszter - kérelemre - felvett az igazságügyi szakértői névjegyzékbe. Bejegyezni az alábbi gazdasági társaságokat lehet: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzett, és van az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított olyan tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel, vagy nincs felfüggesztve.
az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5. ) Korm. rendelet módosításáról 1 2016. 06. 15. " 4. § (1) A névjegyzéket vezető hatóság a szakértői kamarát a részére átadható adatokról havonta, elektronikus úton tájékoztatja. " 5. § A szakértői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek tartalmi elemeit, és a kérelemhez csatolandó dokumentumokat az 1. melléklet tartalmazza. A névjegyzékbe vételi kérelem és a személyi adatlap formanyomtatványát az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi. " 5. § Ez a rendelet 2016. június 15-én lép hatályba. 1. melléklet a 124/2016. (VI. 7. rendelethez Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel, szakterület kiterjesztés iránti kérelem tartalma és mellékletei 1. A szakértői névjegyzékbe való felvétel, illetve a szakterület kiterjesztése iránti kérelemnek természetes személy esetén tartalmaznia kell: 1. 1. a kérelmező 1. nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, elérhetőségi címét és lakcímét, 1.
Ma Magyarországon a vonatkozó jogszabályok alapján igazságügyi szakértői tevékenységet döntő többségében az erre feljogosított – ebben a névjegyzékben szereplő – természetes személyek és gazdasági társaságok, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmények végezhetnek. A névjegyzékben nem szerepelnek az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított állami szervek, intézmények, szervezetek; a szakértői testületek illetve azok a természetes személyek vagy szervezetek, melyek eseti jelleggel, igazságügyi szakértő hiányában adhatnak szakvéleményt. 1. ) Válassza ki a bal oldali menüpontok közül, hogy természetes személy igazságügyi szakértőre (szakértő), igazságügyi szakértői tevékenységet végző gazdasági társaságra (szakértői gazdasági társaság), vagy szakértői intézményre van-e szükség. 2. ) Adjon meg egy vagy több keresési feltételt és írja be a képernyőn látható kódot (Captcha-kód). 3. ) Kattintson a "Keresés" gombra. Igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvétel Igazságügyi szakértők jogi oktatása és vizsgája 2015. évben Igazságügyi szakértők alapismereti oktatása és vizsgája
Elsőként szükséges megemlíteni, hogy belső ellenőrzésre vonatkozó igazságügyi szakértői névjegyzék nem létezik, ezért senki nem szerepel ilyen névjegyzékben. Időnként azonban előfordul, hogy a bíróság belső ellenőrrel vagy belső ellenőrzési tevékenység végzésével kapcsolatban kér szakvéleményt. Egyik ilyen eset volt, amikor a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, és szakértőül a Belső Ellenőrök Magyarországi Szervezetét (továbbiakban: BEMSZ) rendelte ki. Ebben az esetben a BEMSZ a feladat végzésére, a szakértői vélemény elkészítésére engem kért fel. A felkérés alapján a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával a megadott határidőben elkészítettem szakértői véleményt, melyben választ adtam a bíróság által feltett szakkérdésre és ezzel segítettem a tényállás megállapítását.
Az 5. pontban foglalt igazolás mellett szükséges a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara igazolása is arról, hogy a szakértőjelölt a szakértőjelölti tevékenysége végzésének időtartama alatt a szakértőjelölti névjegyzékben szerepelt.
2016. 08. 15. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottsága a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (a továbbiakban: IFRS) szerinti számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői vélemény kiadásáról szóló kamarai szabályzat 6. pontja alapján 2016. július 13-án közzétett pályázati felhívásra beérkezett pályázatokat kiértékelte és elbírálta. A Szakértői Bizottság által vezetett IFRS szakértői névjegyzékbe az alábbi személyek kerültek felvételre: Balázs Árpád Barabás Csaba Bartha Zsuzsanna Éva Bertalan Zsuzsanna Bodócsy Ágnes Cserhalmi Zsolt Mihály dr. Hruby Attila Lakatos László Péter Makula Renáta Pálfalvi László dr. Sugárné Kéri Anna Sulyok Krisztina Szabó Gergely Tímár Pál Virágh Gabriella Zsoldos-Horváth Andrea
Az eljárás illetékmentes. A névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Felügyeleti Főosztálya vezeti.