chevron_right behajthatatlan követelés cimke (115 találat) 2022. 06. 14. Behajthatatlan követelés Kérdés 2022. 05. 23. Behajthatatlan követelés 100 ezer forint alatt 2022. 04. 25. Behajthatatlan követelés – áfa-visszatérítés 2022. 07. Behajthatatlan követelés kivezetésének társaságiadó-vonzata 2022. 03. 09. Behajthatatlan, értékvesztett követelés kivezetése II. 2022. 03. Behajthatatlan, értékvesztett követelés kivezetése Behajthatatlan követelés: a partner kényszertörlése után sem kell feltétlenül búcsút mondanunk az áfának Cikk A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére 2020 óta van lehetőség, azonban a szabályozás 2021 során is változott: alapvetően megengedőbb irányba, azaz a visszaigénylési lehetőségek bővültek. 2021. 12. 03. Behajthatatlan követelés áfa-visszaigénylésre vonatkozó kérelem 2021. 01. Behajthatatlan követelés ismét 2021. 11. 30. 2021. 08. 17. Bírósági ítéletben jogtalanná minősített követelés leírása Devizás követelés értékvesztése, behajthatatlan követelés kivezetése – mutatjuk a könyvelést Egy devizás követelés utáni értékvesztés elszámolása hogy történik, mi ennek a kontírozása?
Az adóalap-csökkentést önellenőrzés keretében tudjuk érvényesíteni, egyúttal nyilatkoznunk kell a NAV felé a törvény által előírt adattartalommal. A NAV e célra a 2016-tól kezdődő adóévekre vonatkozó bevallásokhoz külön lapot – a 06-os számút – rendszeresített. Számítsunk rá, hogy ha a behajthatatlan követelésre tekintettel csökkentjük az adóalapunkat, ez NAV-ellenőrzést von maga után! Első lépésben jogkövetési vizsgálat fog indulni, de ha annak eredményeként az adóhatóság szükségesnek látja, adóellenőrzést is elrendelhet. A NAV nemcsak azt fogja vizsgálni, hogy a követelés az áfa rendszerében behajthatatlannak minősül és a többi feltétel is teljesül-e, hanem azt is, hogy rendeltetésszerű joggyakorlás keretében került-e sor az adóalap csökkentésére: ellenőrizni fogják, hogy valós követelésről van-e szó, továbbá hogy mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy behajtsuk a tartozásunkat, és elkerüljük annak behajthatatlanná válását. Már az önellenőrzés benyújtását megelőzően gyűjtsük ezért össze az erőfeszítéseinket igazoló iratokat (pl.
2020. február 17. Behajthatatlan követelések áfája: az önellenőrzés és a különös eljárás gyakorlati kérdései Cikkünkben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyekre a NAV vonatkozó tájékoztatója nem tér ki. Ezek két témakört érintenek: egyrészről önellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, másrészt pedig azt, hogy ha az új szabályozás szerint sincs lehetőségünk önellenőrzéssel csökkenteni az adóalapot, hogyan és milyen feltételekkel kérhetjük az áfa visszatérítését külön kérelem benyújtásával. 2020. január 30. A behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylése a gyakorlatban Az áfatörvény 2020. január 1-jétől Magyarországon is lehetőséget biztosít a véglegesen behajthatatlanná váló követelések adóalapjának utólagos csökkentésére. Főszabály szerint a hatályba lépés után teljesülő ügyletek esetében alkalmazható, de a 2015. december 31. – 2020. közötti ügyletekre is lehet kérvényezni. "Az adóalap csökkentésnek azonban számos feltétele van, nagyon fontos tehát részletesen megvizsgálni ezeket.
Ezzel a jogával a magyar jogalkotó élt és olyan feltételrendszert állított, amely mellett csak a nagy valószínűséggel vagy bizonyosan véglegesen behajthatatlanná vált követelések kapcsán engedi az áfa visszaigénylését. Az Áfa tv-be iktatott feltételrendszer a behajthatatlanság véglegességének előírásával egyúttal azt is elérte, hogy a feltételek teljesülése a visszaigénylő aktív magatartását követeli meg. A szükséges aktivitás az egyes esetekben eltérő. A követelés érvényesítése végrehajtási eljárás keretében Az első esetben, a felsorolás a) pontja szerint akkor minősül behajthatatlannak egy követelés, ha az adós ellen vezetett végrehajtás eredménytelen volt. Ehhez mindenképpen szükség van arra, hogy a kérelmünkre végrehajtási eljárás induljon. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht. ) értelmében a végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával rendelik el. Ezt a közjegyzőtől vagy a bíróságtól lehet kérni attól függően, hogy milyen alapon kérjük a végrehajtást. A végrehajtási eljárás alapja ugyanis csak valamilyen közjegyzői vagy bírósági irat lehet, amely már eleve kötelezi az adóst a teljesítésre.
Nem lehet tehát végrehajtást kérni önmagában egy szerződésre, számlára hivatkozva. Ha nem fizet a vevőnk, akkor először fizetési meghagyással vagy bírósági ítélettel kötelezni kell őt arra, hogy fizesse meg a tartozást. Ez azt jelenti, hogy vagy a közjegyzőtől kell kérni fizetési meghagyás kibocsátását, vagy a keresetet kell benyújtani a bíróságra, amiben kötelezik az adóst a teljesítésre. A Vht. 13. §-a szerint ugyanis: 13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz, b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és c) a teljesítési határidő letelt.
2016. április 19. Vannak azok a filmek, amelyekben a főszereplő a történet elején megtudja, hogy komoly betegségben szenved és valószínűleg hamarosan meg fog halni. Nem nagy kunszt, már-már közhelyes alapsztorinak számít. Mi szokott ilyenkor történni? Az illető megijed, majd – miután valóban megérti, hogy meg fog…
Így vált ijesztővé az, aminek szórakoztatónak kellett volna lennie. 5/10 Hozzászólások hozzászólás