A tragikus halált halt oknyomozó újságíró már nem tudta kideríteni, hogy ki is áll a 17 Black mögött, amely meg nem nevezett szolgáltatásokért fizetett ki jelentős összegeket két panamai offshore-cégnek, amely mögött Keith Schembri miniszterelnöki kabinetfőnök, illetve Konrad Mizzi, 2013 és 2014 között energiaügyi miniszter álltak.
Kathrina Ramberg, a budapesti norvég nagykövetség képviseletvezető-helyettese hangsúlyozta: a korrupció elleni erőfeszítések nagyon fontosak a demokráciában, és szükség van olyanokra, akik felhívják a figyelmet arra, ha rossz irányba mennek a dolgok. Nincs túl késő erőfeszítéseket tenni a korrupció ellen - vélekedett. Korrupció Érzékelési Index - Transparency International Magyarország. A korrupció érzékelési indexet a TI berlini központja állítja össze, szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az országokban a közszektor korrupcióját. MTI
A TI szerint európai uniós összehasonlításban az állapítható meg, hogy Magyarország stabilizálta helyét a sereghajtók között. Sőt, az elmúlt szűk évtized (2012-2019) adatait összevetve nyilvánvaló, hogy a 2018-ban mért kismértékű javulás ellenére Magyarország az Európai Unió korrupt tagállamainak csoportjában is folyamatosan romló teljesítményt mutat. Korrupciós lista Archives - Körkép.sk. Hazánk ugyanis 2012-ben – az akkor még 27 tagú – Európai Unió 19. legkorruptabb tagja volt, ám ezt a helyezést 2017-re az időközben 28 tagúvá bővült közösség utolsó előtti helyére rontotta. Ugyanakkor a jelentés kiemeli, hogy 2018-ról 2019-re a kelet- és közép-európai régió országai többségének romlott a pontszáma. A tavalyi évhez képest a régióban kizárólag Észtország, Litvánia és a 43 ponttal továbbra is utolsó helyen álló Bulgária értékelése javult, egy-egy ponttal. A jelentés kitér rá, hogy a világranglista élvonalában nem történt számottevő változás, 2019-ben: Dánia (87 pont), Új-Zéland (87), Finnország (86), Svájc (85), Svédország (85) és Szingapúr (85) alkották az élbolyt.
2017-ben ezek az országok már mind jobban teljesítettek, mint Magyarország. Régiós összehasonlításban sem jobb a helyzet, az ország korrupciós megítélése a kelet-közép európai térségben az utóbbi évtizedben folyamatosan lejtmenetben volt. Korrupciós Lista 2017. Az európai uniós csatlakozást követő években a 11 országot számláló listán még a harmadik helyen voltunk, jelenleg itt is utolsó előttiek vagyunk, azaz a tizedik helyen állunk. Az elmúlt hat év alatt a régióban a magyarországi korrupciós helyzet súlyosságának a megítélése zuhant a legnagyobbat. Magas korrupció + gyenge versenyképesség A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) szakértői rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban a korrupciós kitettség és az egy főre jutó nemzeti jövedelem között jelentős összefüggés figyelhető meg. Magyarország az EU-n belül a magas korrupciós kitettséggel rendelkező, alacsony GDP-jű országok közé tartozik. Az egyre növekvő korrupció mellett Magyarország versenyképessége is folyamatos lejtmenetben volt az elmúlt másfél évtizedben.
Mesésen gazdagodó oligarchák – közpénzből Az elmúlt évek számos példával szolgáltak arra, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon. A közbeszerzések évről évre növekvő összege, a látvány-csapatsportnak juttatott adótámogatási rendszer és a letelepedési államkötvény-biznisz, úgy tűnik, mind ezt a célt szolgálják. Az állami pénzből gazdálkodó szervezetek 2017-ben 3457 milliárd forintot költöttek közbeszerzésen, ez 1500 milliárd forinttal több, mint 2016-ban. Míg 2012-ban a GDP 4, 7%-ának megfelelő összeg jutott közbeszerzésekre, 2016-ban pedig 5, 7%, addig 2017-ben ez az érték már elérte a GDP 9, 4%-át. Korrupciós lista 2017 toyota. A legkomolyabb korrupciós kockázatot a hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – jelentik, melyek aránya évek óta 13 százalék körül van, ami háromszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát. "A közbeszerzések elosztásával kapcsolatos részrehajlás döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy a kormányközeli oligarchák az elmúlt időszakban mesés módon gazdagodtak" – emelte ki korrupció ellenes civil szervezet vezetője.
Az így felszabaduló autóbuszokat a vidéki Magyarország közlekedési lehetőségeinek javítására használják fel. Az összehangolás jegyében több távolsági buszvonalat megszüntetnek: így a Budapest–Kecskemét–Szeged–Szabadka járatot június 20-tól, a Budapest–Erdőtelek–Sarud–Tiszafüred viszonylatot július 1-jétől törlik. Ez a sorsa a Budapest–Solt–Kalocsa–Jánoshalma járatnak is. Június 20-tól, a nyári menetrend kezdetétől a Budapest–Zalakaros–Nagykanizsa viszonylaton is megszűnnek a buszok, a Zalakarost korábban érintő járatok ráhordó járattá válnak. Illusztráció Forrás: MTI/Bruzák Noémi Ez a sors vár augusztus 1-jétől a Budapest–Keszthely–Hévíz–Zalaegerszeg járatra is, miközben a Budapest–Sármellék–Zalaegerszeg–Lenti vonalon négy expresszjárat szűnik meg, és alapvetően a határon túli Lendva elérését szolgáló új menetrendi struktúrát kér a megrendelő. Itt a menetrend – Így jön létre az új magyar szuperbank. Szintén július 1-jétől törlik a Budapest–Tatabánya–Oroszlány–Kisbér, a Budapest–Győrszemere–Pápa és a Veszprém–Kisbér–Komárom járatokat is. Augusztus 1-jén búcsúzik majd a Budapest–Székesfehérvár–Veszprém–Sárvár–Szombathely és a Budapest–Veszprém–Pápa–Bükfürdő buszjárat.
Bori Tamás megemlítette, hogy jelenleg az úgynevezett trilógusok zajlanak a Tanács, a Parlament és a Bizottság között. Megjegyezte, az első, technikai jellegű jogszabály elfogadása hamarosan várható, és a fő átmeneti jogszabály elfogadását is legkésőbb 2020 nyaráig irányozták elő, a KAP-reform elfogadásával párhuzamosan. 2020 végére pedig a végrehajtási szabályokat is elfogadhatják. A szakember megjegyezte, az új menetrend szerint az új KAP 2022. január 1-től lenne hatályos, a 2021-es év lenne az átmeneti időszak, átmeneti rendelkezésekkel. Menetrendek hu új c. Hozzátette, a támogatások addig is a most érvényes szabályok szerint történnének. A 2021-es átmeneti évre vonatkozó szabályozási javaslat legfőbb elemei a következők: a jelenlegi érvényben levő szabályok alapján a megfelelő pénzügyi keretek biztosítása; a közvetlen kifizetések és piaci intézkedések folytatása, az első és második pillér közötti pénzügyi rugalmasság fenntartásával; a vidékfejlesztési programok folytatása, esetenként új megoldásokkal. Bori Tamás szerint ezen időszakban vidékfejlesztési területen a következőkre lehet számítani: - A tagállamok 2021. december 31-ig meghosszabbíthatják az aktuális vidékfejlesztési programjukat, de ahol nincs hosszabbítás, ott a 2021-es évre leosztott pénzügyi keret a 2022-2027-es pénzügyi kerethez arányosan hozzáadódik.
A közlemény szerint a cél egy olyan, az ügyfelek számára vonzó márka felépítése, amely átformálja a pénzintézetekről kialakult hagyományos képet, egységesít, és a jövőbe mutat. Egységes szervezeti irányítási struktúra jön létre November 15-től a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettesei és ügyvezető igazgatói a tagbankokban átveszik a szakmai és a munkajogi irányítást. Az év végéig megvalósuló egységes szervezeti irányítási struktúra a Magyar Bankholdingban és tagbankjaiban – ideértve a Takarékbank Zrt. -t és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. Új autóbusz-menetrend, bővülő utazási lehetőségek Északnyugat-Magyarország térségében. -t is – egyértelmű vállalatirányítási rendszert hoz létre, ami elősegíti a tagbankok működési hatékonyságának javítását és egyszerűbbé teszi a társaságok irányítását. A szuperbank kétlépcsős létrehozásáról szóló terv megvalósításához a bankcsoport tulajdonosainak jóváhagyása is szükséges, amelyre 2021. december 15-én kerül sor. Kiemelt stratégia a digitális bankolás A Magyar Bankholding stratégiájának kiemelt fontosságú eleme a digitális bankolás, amely nemzetközileg is élenjáró fintech megoldások bevezetését jelenti.
A fúzió során az MKB Bankba olvad be a Budapest Bank. Az egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven folytatja működését. A Takarék Csoport 2023 második negyedévében csatlakozik a fúzióhoz. Eközben folyamatosan zajlik az egységes banki működés kialakítása. Az egyesülés nem jelent változást a bankcsoport tulajdonosi szerkezetében, a fúziós folyamatban résztvevő bankok tulajdonosa továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. A Budapest Bank és az MKB Bank termékei és szolgáltatásai az ügyfelek számára a korábban megszokott felületeken és módon továbbra is elérhetők maradnak. A 2022. március végi fúziót követően az ügyfelek továbbra is a honos bankfiókokban intézhetik a banki ügyeket. A Magyar Bankholding kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fúziós folyamat lépései az ügyfelek számára zökkenőmentesen, a megszokott magas szolgáltatási szint mellett történjenek. Új menetrendek lépnek életbe nyáron a helyközi közúti közlekedésben. A március 31-ével létrejövő egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. név alatt fog működni. Az egységes pénzintézet végleges márkanevét és arculatát a tervek szerint 2023 elején vezetik be.
A Budapest–Tápiószentmárton/Szentmártonkáta viszonylat pedig ráhordó járattá alakul majd át július 1-jétől. A Budapest–Székesfehérvár–Tamási busz Székesfehérvár és Tamási között jár majd augusztus 1-jétől. Az innovációs tárca korábbi közleménye szerint az ideiglenes járványügyi menetrendek elemeit a technológiai felkészülés időigényének megfelelően vezetik be a szolgáltatók. Menetrendek hu új kor. A napilap úgy tudja, hogy a vasúti közlekedés előnyének fokozottabb érvényesítése ősszel és a következő években is folytatódik. A jelenleg zajló vasúti beruházások, a hatvani és pusztaszabolcsi vonalak felújítása, a dorogi intermodális csomópont átadása után tovább csökkenthető a vonattal párhuzamos buszos kínálat. A helyközi közúti közlekedést érintő kormányzati lépés azt mutatja: a cél a jelentősen visszaesett forgalomhoz igazítani a közszolgálati járatokat, függetlenül attól, hogy vasúton vagy közúton járnak.