Időnként József Attila a városi polgári életből vesz képeket, pl. a következő költői kérdésben: " Milyen vitrinben csillognak / ily téli éjszakák? " A vitrin csecsebecsék, kincsek, értékek tárolására való üveges szekrény. A téli éjszaka vitrinben nem tárolható, csak az látja, aki odakint van ilyenkor. A gazdagok világából, a meleg szobából ez mind nem látható. A verskezdet egy felszólítás: " Légy fegyelmezett! ". József Attila így még nem kezdett verset. A beszélő E/2. személyben fegyelmezettségre szólít fel. Önmagában ez a mondat nehezen értelmezhető, mivel a vers egészére vonatkozik. Különös feszültséget áraszt, de ennek forrása az utána következő részekhez való viszonyában fedezhető fel. Ez a felszólítás lehet az olvasónak címzett üzenet is, de inkább önmegszólítás. A költő saját magát inti fegyelemre. Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. Olyan, mintha azt mondaná: ne hagyd, hogy a képek eluralkodjanak feletted, hogy elvigyen a fájdalom. Vannak érzelmek, de uralkodj rajtuk! Ne nyomjanak le, ne taszítsanak a kilátástalanság érzése felé.
A vers végső soron a világ anyagi egységét is megfogalmazza, s ebben az egységben rétegződik egymásra a biológiai és a társadalmi, az ösztönös és a tudatos lét, a szív és az elme. Az indítás különös feszültsége tehát nem önmagában, hanem a rákövetkező részekhez való viszonyában van. Minden eddigi József Attila-versnél érzékletesebb és egyértelműbb, hogy a konkrét tájelemek egy belső táj, egy totális valóságlátomás felépítéséhez szükségesek. József Attila – Téli éjszaka – Lighthouse. A Téli éjszaka tája és tele (tere és ideje) nem lelhető fel a természetben. A konkrét táj és a belső táj egymásra rétegzettsége nemcsak a vers egészében, hanem egyes részeiben is folyamatosan jelen van. A valóságnak leíró módon ábrázolt tárgyi elemei mindig beépülnek a világegyetem általános létezési törvényeibe, a konkrét látvány mindig áttűnik az elvont értelmezésbe. A valóság és az értelmezés síkjainak különbözőségét szinte vizuálisan is érzékelteti a költő: a talaj, a táj szintje "felett remeg" az a másik táj. (Más igék is erre utalnak: "fönnakad", "fölszáll". )
Még életrajzias jelentésköre is van e napszaknak, ugyanis a költő "bagoly-típusú" ember volt, az éj nagy részét nemcsak éberen töltötte, hanem igen gyakran sétált barátaival órák hosszat vitatkozgatva vagy magánosan szemlélődve. E viták során a filozófiai jellegű kérdésfeltevés és tárgyalásmód szokásos volt. A két fő motívum s a hozzá kapcsolódó többi bontja ki azt a valóságképet, amelyet nemcsak leír, hanem értelmez is a költő. A szerpentin-hasonlat érvényességéből az is következik, hogy a leírás és az értelmezés nem lineárisan következik egymás után, hanem a leírás minden lényeges eleme magába foglalja az értelmezést is. A költő magatartása szemlélődő. Mindig objektív hitelességű az a valóságkép, amely kibontakozik, de sohasem kétséges, hogy a lírai én írja le és értelmezi. József attila téli éjszaka elemzés. Nem egy esetben úgy indul a vers, hogy a költő önmagát is belehelyezi a versbeli tájba, s az indító vershelyzet a valóság megszemlélése az érzékek és a tudat által. Ahol a versindítás nem bontja ki ezt a szemlélődő magatartást, ott legkésőbb a mű befejező részében kerül erre sor.
Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy – valami szalag – csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán. A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát. Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival. Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival. Visegrad Literature :: József Attila: Téli éjszaka. A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve lassudad harangkondulás. És mintha a szív örökről-örökre állna s valami más, talán a táj lüktetne, nem az elmulás. Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc volna harang s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz.
Ugyanakkor a tárgyias látvány szinte mindig valami elvonthoz kapcsolódik: a cserjeág a lég finom üvegét karcolja meg, a földmíves mintha a létből ballagna haza. Az ág-motívum (ág, fa, bokor) érzékletesen szemlélteti e kettősséget: cserjeágy, bokor oldala – a világ ág-boga, illetve a hozzá kapcsolódó vékony ezüstrongy – mosoly, ölelés. Erre is utal a talányos "szép embertelenség". Jelenti a táj embernélküliségét és az ember nélküli táj harmonikus nyugalmát, de jelenti a világban magára maradt ember léthelyzetét is. (S így ez az első kijelentés, amely közvetlenül vezet a verset nyitó felszólítás értelmezéséhez. ) Hogy így van, azt mutatja, hogy nemcsak a nyár lobbant el, hanem a mosoly, az ölelés is fönnakad, azaz múlttá válik, illetve nem tud megszületni. Az emberi lét korlátozottságára kell rádöbbenni. Ezt a korlátozottságot erősíti a tanya és a hazatérő földmíves képének ellentétes hangoltsága. A 3. szakasz melegséget, otthonosságot ígérő, emberiesített képei ("alkonyi tűz"; "párolgó tanya"; "völgy kerek csöndje"; "pihegő moha") helyébe a földmíves elszemélytelenített – szerszámaival azonosított sorsú – és szinte mítoszivá növesztett alakja lép ("Mintha a létből ballagna haza").
Ha én ember lehetnék... Unalmas az öröklét Hagynék egy kis sárga jelt a havon. Leköltöznék a Földre Nem végleg, csak örökre A kisboltot majd az angyalokra hagyom. Megnézném az életben Mit művelnek a nevemben Nem bánnám, ha nem tudnám, de tudom. Nem vergődnék, csak figyelnék A sarokban csak söröznék Mint Prágában egy régi jó haverom. REFRÉN: Honnantól ember és meddig állat A lelkek a kocsmákban ordibálnak Mi ez a vegyszer, még egy kör rendel Isznak hitelbe', de fizetnek egyszer. Inkognitóba' lennék, Ha a porhüvelyt felismernék Az ünneplést én szerényen kihagyom. A teremtés mehet a levesbe Nem pályázom a helyemre Hogy hol rontottam el, már én se tudom. Honeybeast isten álma alma ata. REFRÉN Hajajajaj, a szívem Meg ne tudja senki sem Hogy titokban én a Földet szeretem. Hallgass bele Update Required To play the media you will need to either update your browser to a recent version or update your Flash plugin. Izgalmas, de fájdalmas macska-egér játék "A Nem alszom ma nálad egy izgalmas, de fájdalmas macska-egér játékról szól.
A lemezről megjelenő legújabb daluk a Portugál folytatásának is tekinthető, erősen közéleti témájú Maradok, mely azonnal nagy sikert arat a rajongók körében.
8 videó A zenekar 2005-ben alakult HoneyBee-néven. A Czutor Anett - Bencsik Kovács Zoltán -Tatár Árpád - Kiszin Miklós - Kovács Tamás - Ritzel Ani felállású együttes 2009-re állította össze első lemezanyagát, amit dupla CD formájában angol és magyar szöveggel Parazita címen meg is jelentetett. A megjelenés előtt derült ki, hogy HoneyBee néven már létezik előadó így a névváltoztatás mellett döntött a zenekar, a HoneyBeast nevet választva. A lemez így már HoneyBeast néven jelent meg. Honeybeast Isten Álma – Madeby Prid. 2011-ben tagcserék kezdődtek, Czutor Anett és Ritzel Ani egyéb elfoglaltságai miatt távozott a zenekarból, Kiszin Miklós pedig a Ganxsta Zolee és a Kartel tagja lett. Ekkor érkezett helyére Lázár Tibor, és bővült ki a zenekar egy billentyűssel, Kővágó Zsolttal, aki a Kőbányai Zenei Stúdió tanulója volt. Ő javasolta az együttes énekesi posztjára tanulótársát, Tarján Zsófit. Az együttes következő lemeze megjelenés előtt áll, több dalt már játszanak a rádiók róla.
Az elektro-rock stílus magyar úttörője, Szeged egyik legismertebb zenekara, a Honeybeast a Milleniumi Kávéházban lép fel november 29-én, csütörtökön 21 órától.