József Attila Téli Éjszaka Verselemzés: Csák Máté Földjén

Biczó Csárda Programok

TÉLI ÉJSZAKA – József Attila Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy – valami szalag – csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán. A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát. Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival. Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival. Téli éjszaka – Wikiforrás. A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve lassudad harangkondulás. És mintha a szív örökről-örökre állna s valami más, talán a táj lüktetne, nem az elmulás. Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc volna harang s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz.

  1. József Attila: Téli éjszaka - gyerekversek.hu
  2. József Attila – Téli éjszaka – Lighthouse
  3. Téli éjszaka – Wikiforrás
  4. Csák Máté Földjén
  5. Csák Máté földjén – Wikiforrás
  6. Csák Máté földjén - Nemzeti.net

József Attila: Téli Éjszaka - Gyerekversek.Hu

Ady Endre költészetének tanulmányozásakor tapasztalhattuk, hogy bizonyos motívumok, szimbólumok ismétlődnek, mintegy a költői világkép tartópilléreivé válnak. Módszertani szempontból teljesen rokon törekvést figyelhetünk meg József Attila műveiben is. A sivárság, üresség érzését is kifejező külvárosi táj versek egész csoportjában meghatározó motívum. A legtöbb esetben más motívumok is meghatározó erővel társulnak hozzá. Mindenekelőtt az éjszakáé. A Külvárosi éj, a Téli éjszaka, az Eszmélet, az Alkalmi vers a szocializmus állásáról című versekben kettős értelemben is meghatározó az éjszaka motívuma. A vers jelen ideje – a leírás, a látvány ideje: az este, a sötétedés, az éjszaka. József Attila – Téli éjszaka – Lighthouse. Ugyanakkor ez az éjszaka szimbolikus jelentésűvé válik, és a történelmi korszakot, a dolgozó osztályok helyzetét, majd még általánosabban az emberi lét feltételrendszerét fejezi ki. Egymást erősíti tehát a külváros és az éjszaka motívuma. Ugyanakkor az éjszaka olyan napszak, amelyben a felszíni jelenségek mögött tisztábban lehet felismerni a lényeget, amely tehát a gondolkozás, az elemzés, a tudatosulás számára különösen alkalmas.

A lírai hős most rajzolja be önmagát is a képbe. Megadja szemlélődésének alapmagatartását ("mérem a téli éjszakát"), s rögzíti viszonyát a szemlélődés tárgyához ("tulajdonos"). A tulajdonos maga is része az ábrázolt világnak, de fölötte is áll, hiszen fel tudja mérni, át tudja tekinteni azt. A zárókép emberiesíti is az alapképet. A karcoló cserjeág, a tőrt emelő ág után a homályból előhajol egy rozsdalevelű fa (a tudás fája? József Attila: Téli éjszaka - gyerekversek.hu. ), s a fa alatt ott áll a világot elemző, birtokba vevő költő. Ez a zárás a valóságelemzés folytatásának gondolatát is magában foglalja. A Téli éjszaka a feloldhatatlan ellentmondások verse. Alapellentéte az a tény, hogy az ember egy tőle idegen világban kénytelen élni. A verset végig dialektikus ellentétpárok tartják feszült egyensúlyban. Ilyenek: sötétség – színek, fények; mozgás – mozdulatlanság; közel – távol; csend – hang; nyár – tél; szép – rút; emberszabású – embertelen; emberi jelenlét – embernélküliség. Ugyanakkor az egymásra épülő párhuzamosságoknak is nagy szerepük van: konkrét táj – elvont táj; tanya – város; a harmónia igézete – és széttörése; szív – elme; élet – lét; téli éjszaka – külön kis téli éj.

József Attila – Téli Éjszaka – Lighthouse

Ez a világ azonban nem önmagában, nem önmagához képest szép. Az ember látja annak, s nem is a teljes ember, hanem a szív embere érzékeli a szikrázó csillagú égbolt fenségességét. Az elme a bezártságot is tudomásul veszi: a nyarat felváltó tél az emberarcú helyébe idegen világot hoz. A nyárnak minden emléke ellobban, véglegesen a téli éjszakába érkezünk. szakasz a kéményből szálló füst képéhez hasonlította az éjszakát, a 8. szakasz ban a hasonlat mindkét tagja elvont (a gondolat és a téli éjszaka tündöklése). Se fény, se hang, se meleg nem hatolhat be a téli éjszakának és a gondolatnak a közvetlen érzékeléstől elvonatkoztatott, a lényegi törvényszerűségeket feltárulni engedő világába. József attila téli éjszaka elemzés. Az elme nemcsak hallja (7. szakasz), hanem látja is (9. szakasz) a bezártságot, amely most már végérvényesen kozmikus magányra kárhoztatja az embert, akit sötétség, némaság vesz körül, az űr is hideg, a csönd is kihűl. A hidegség, a fagy motívuma az éjszakáéval és a télével egyenrangú: a téli éjszaka legfőbb minősítése az, hogy hideg.

S a szív a hang. Csengés emléke száll. Az elme hallja: Üllőt csapott a tél, hogy megvasalja a pántos égbolt lógó ajtaját, melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma, csak dőlt a nyáron át. Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka. Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra. A hideg űrön holló repül át s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet? Összekoccannak a molekulák. Milyen vitrinben csillognak ily téli éjszakák? A fagyra tőrt emel az ág s a pusztaság fekete sóhaja lebben - varjucsapat ing-leng a ködben. Téli éjszaka. Benne, mint külön kis téli éj, egy tehervonat a síkságra ér. Füstjében, tengve egy ölnyi végtelenbe, keringenek, kihúnynak csillagok. A teherkocsik fagyos tetején, mint kis egérke, surran át a fény, a téli éjszaka fénye. A városok fölött a tél még gőzölög. De villogó vágányokon, városba fut a kék fagyon a sárga éjszaka fénye. A városban felüti műhelyét, gyártja a kínok szúró fegyverét a merev éjszaka fénye. A város peremén, mint lucskos szalma, hull a lámpafény, kissé odább a sarkon reszket egy zörgő kabát, egy ember, üldögél, összehúzódik, mint a föld, hiába, rálép a lábára a tél... Hol a homályból előhajol egy rozsdalevelű fa, mérem a téli éjszakát.

Téli Éjszaka – Wikiforrás

Légy fegyelmezett! A nyár ellobbant már. A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyű hamu remeg. Csendes vidék. A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. Szép embertelenség. Csak egy kis darab vékony ezüstrongy – valami szalag – csüng keményen a bokor oldalán, mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán. A távolban a bütykös vén hegyek, mint elnehezült kezek, meg-megrebbenve tartogatják az alkonyi tüzet, a párolgó tanyát, völgy kerek csöndjét, pihegő mohát. Hazatér a földmíves. Nehéz, minden tagja a földre néz. Cammog vállán a megrepedt kapa, vérzik a nyele, vérzik a vasa. Mintha a létből ballagna haza egyre nehezebb tagjaival, egyre nehezebb szerszámaival. Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, szikrázó csillagaival. A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve lassudad harangkondulás. És mintha a szív örökről-örökre állna s valami más, talán a táj lüktetne, nem az elmulás. Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc volna harang s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz.

S a szív a hang. Csengés emléke száll. (... )

Nyakatokon vad, úri tatárok S mégis büszke a ti fejetek. Frissek a vérben, nagyok a hitben, Csák Máté földjén ti vagytok az Isten. Előre, magyar proletárok. Ami csak szépség s ami reménység, Mind ti vagytok a Tisza körül. Nincs a világon még annyi bánat S annyi láncosa nincs még a világnak, Mint itt, és nincs annyi nagy éhség. Éhe kenyérnek, éhe a Szónak, Éhe a Szépnek hajt titeket. Nagyobb igaza sohse volt népnek, Hitványabb Nérók még seholse éltek. Vagytok: a Ma, vagytok: a Holnap. Én, beteg ember, csupán csak várok, Vitézlő harcos nem lehetek. De szíveteket megérdemeltem, Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok. Az Illés szekerén, 1908.

Csák Máté Földjén

Nyakatokon vad, úri tatárok S mégis büszke a ti fejetek. Frissek a vérben, nagyok a hitben, Csák Máté földjén ti vagytok az Isten. Elõre, magyar proletárok. Ami csak szépség s ami reménység, Mind ti vagytok a Tisza körül. Nincs a világon még annyi bánat S annyi láncosa nincs még a világnak, Mint itt és nincs annyi nagy éhség. Éhe kenyérnek, éhe a Szónak, Éhe a Szépnek hajt titeket. Nagyobb igaza sohse volt népnek, Hitványabb Nérók még seholse éltek. Vagytok: a Ma, vagytok: a Holnap. Én, beteg ember, csupáncsak várok, Vitézlõ harcos nem lehetek. De szíveteket megérdemeltem, Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok.

Csák Máté Földjén – Wikiforrás

Kiábrándító, igaz-e?! Még akkor is az, ha mostanság ez az igazán européer tendencia. Mert ha a demokrácia kiveszik nemzeti-emberi társadalmainkból és felváltja azt a különböző klikkekre épülő oligarkhia, akkor fog eljönni az igazi kiskirályok kora. S idővel akár még egy új Csák Máténk is lehet. De: mi leszünk-e? Megjelent a Magyar7 2021/25. számában. Forrás: Tovább a cikkre »

Csák Máté Földjén - Nemzeti.Net

2. Történelmi: Nagy hatalmú főnemes; a feudalizmus korában nagyon gazdag földesúr, aki hatalmas birtokán korlátlan hatalommal rendelkezett. (Egy oligarcha a király akaratával is dacolhatott. Csák Máté 14. századi főnemes a Felvidék oligarchájaként élt, és nem csupán saját hadserege, de saját pénze is volt. ) 3. Történelmi: Nagy hatalmú zsarnok az ókori Görögországban vagy Rómában. A városállam élére egy oligarcha került, aki a hadsereg főparancsnoka is volt. A római császár oligarchaként uralkodott a birodalma felett. A szó eredete francia: oligarcha – oligarche (kiskirály); görög: oligarkhia (kisebbségi uralom) – oligosz (kevés, kicsi) + arkhé (elsőség, uralom). Kemény hónapok vannak mögöttem, mégsem lettem okosabb. Hasztalan kerestem sorainkban a mai magyar kiskirályokat. A XXI. századi Csák Máté sehol. Törpe emberi kicsinyességből, irigységből, nagyravágyásból annál több. Úgy fest, oligarcházóink az antik értelemben vett oligarkhiaként (a kevesek uralmaként) szeretnék lecserélni azokat, akik az övéknél több javakkal bírnak.

A másik meg, hogy AMD Athlon XP 2400-at kíván, vagy újabbat. De most ezért vegyek egy nagyonsok 100000 Ft-os Notebookot, hiszen egy baromi drága gép is még "csak" 1800, neadjisten 2000MHz-es..? Apartmanhotel Moment Apartments 5000 Szolnok, OIajbányász sétány 1., Magyarország – Pazar helyen | Térkép Bezárás × 9, 6 Rendkívüli 95 értékelés Amiért a vendégek odavoltak: "Kedves ötlet a szállásadótól a gratis kávé és víz. Szép tiszta apartman. " Monika Ausztria "Csodálatosan átépített épület, mely szép színfoltja lett Szolnoknak. Tökéletes helyen, remek séta lehetőséggel, minden könnyen elérhető, akár ügyeket intéz, akár nyaral az ember. " Brigitta Egyiptom "Modern új szobák, trendi bisztró a reggeli ès a vacsorához. Belèpő kóddal nyíló ajtók. Nespresso ès ásványvízzel feltöltött minibár használat a szobában ingyenesen. " Attila Magyarország "Gördülékeny, profi beléptetés. Jó parkolás, és remek környezeti adottságok. Nyugalmat, vagy sportot kedvelőknek ideális az elhelyezkedés. " Istvan "Noha apartman, van egy étterem az épületen belül, ahol a napszaknak megfelelő ételeket lehet fogyasztani. "

A halászat és a környező vizekre jellemző vízimalmok gazdag világa már a múlté, de a Kis-Duna egyik megmaradt holtága mentén maradt még egy vízimalom mutatóban. Még azt is tudjuk róla, hogy 1893-ban építette jó féle akácfából egy bizonyos Maticza János nevezetű molnár. 1940-ig működött és még ma is képes lenne őrölni, ha lenne rá igény. A megmaradt vizek ma már főleg a turizmust szolgálják. Egyre többen jönnek vízitúrázni és meglesni, mi maradt a régi Mátyusföld vízi világából. Jóka A hol volt, hol nem volt Csalló folyón, az ősi Ilka szigetén egykor tündérek jártak-keltek. Aztán az Aranykornak befellegzett, sok minden megváltozott errefelé. A Csallóból Kis-Duna lett, Ilkából Jóka, ami végül a folyó déli, csallóközi oldaláról az északi Mátyusföldre került. Jóka élete azonban elválaszthatatlan volt a víztől: a halászat mellett a malomipar is meghatározta a vidék életét. Egy évszázada még hét vízimalom őrölt a környéken, mára egyet sikerült megmenteni, a Kis-Duna kanyarulatánál. Híres vízimalma mellett a jókaiak büszkék a Keresztelő Szent János plébániatemplomra is, amelyet a 13. század közepén építettek.