• Ha csatlakoztathatók porelszívó és -gyűjtő beren- dezések, akkor gondoskodjon ezek megfelelő csat- lakoztatásáról és használatáról. Porgyűjtés alkal- mazásával csökkenthetők a porral kapcsolatos veszélyek. A szerszámgép használata és karbantartása • Ne erőltesse túl a szerszámgépet. Mindig az alkal- mazásnak megfelelő készüléket használjon. A megfe- lelő szerszámgéppel jobban, biztonságosabban végezhető el a munka, és a készülék a tervezett sebességgel fog működni. Az útmutatót a berendezéssel együtt tárolja és szállítsa, hogy az mindig elérhető legyen a kezelő számára. • Használat előtt ellenőrizze, hogy a tápkábelhez mellékelt földzárlat-megszakító (GFCI) megfelelően működik-e. Tiret lefolyótisztító biztonsági adatlap. A GFCI csökkenti az áramütés kockázatát. • Hosszabbító kábel használata csak akkor javasolt, ha az a csatlakozó dobozon, illetve a csatlakozóaljzaton levő föld- zárlat-megszakítóhoz (GFCI) kapcsolódik. A gép tápkábelének földzárlat-megszakítója nem alkalmas a hosz- szabbító kábel okozta áramütések megakadályozására.
A sérült szerszámgépet javíttassa meg, mielőtt használná. K-45 lefolyótisztító gép Személyes biztonság • Legyen elővigyázatos, figyeljen oda a munkára, és megfontoltan használja a szerszámgépet. Ne hasz- nálja a szerszámgépet fáradtan, illetve gyógyszer, al- kohol vagy kábítószer hatása alatt. A szerszámgépek működése során egy pillanatnyi figyelmetlenség is súlyos sze- mélyi sérülést okozhat. • Használjon személyi védőfelszerelést. Mindig visel- jen szemvédőt. A körülményeknek megfelelő védőfel- szerelés, például porszűrő maszk, csúszásmentes biztonsági lábbeli, védősisak vagy fülvédő használatával csökkenthető a személyi sérülés kockázata. • Akadályozza meg a véletlen beindítást. Tiret lefolyótisztító biztonsági adatlap a 2018. Áramfor- rás/akkumulátor csatlakoztatása, illetve a szerszám felemelése vagy elvitele előtt gondoskodjon róla, hogy a kapcsoló kikapcsolt állásban legyen. Ha a szerszámgépet ujját a kapcsolón tartva hordozza, illetve ha úgy helyezni áram alá, hogy bekapcsolt állásban van a kap- csolója, az könnyen balesethez vezethet.
· szemben: Nincs irritáló hatás. · Érzékenyítés: Érzékenyítő hatás nem ismert. További toxikológiai információk: A termék nem osztályozandó az előkészítés számára nemzetközileg elfogadott számítási módszerek szerint. Általános információ Termék információk NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIA: A készítményt vagy bármely más terbutilazin hatóanyagot tartalmazó készítményt ugyanazon a területen hektáronként háromévente egyszer maximum 850 g terbutilazint tartalmazó dózisban lehet kijuttatni. Tiret Lefolyótisztító Biztonsági Adatlap. A készítményt a kukorica (takarmány) vetése után, kelése előtt (preemergensen), vagy a kukorica kelése után posztemergensen kell kijuttatni. Preemergens felhasználás esetén jól elmunkált aprómorzsás talajfelszínre kell kipermetezni 2, 0-2, 2 l/ha dózisban. A készítményt korai posztemergensen, vagy posztemergensen a kultúrnövény 2 leveles fejlettségétől 6 leveles állapotáig, a gyomnövények fejlettségéhez igazítva, a magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4 leveles, a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) 1-3 leveles fejlettségi állapotában kell kijuttatni 1, 75-2, 2 l/ha dózisban.
A vectigal urinae a vizelet megvásárlóját, hasznosítóját terhelte. Suetonius leírja, hogy Titus, Vespasianus fia gusztustalannak tartotta és helytelenítette az adót, mire apja felmutatott egy aranypénzt, és megkérdezte, zavarja-e a szaga (" sciscitans num odore offenderetur "). Titus nemmel felelt, mire Vespasianus rávágta: " atqui ex lotio est " (pedig vizeletből jön). Ebből az esetből származik a pecunia non olet (a pénznek nincs szaga) mondás is, amely világszerte a pénz eredetének elhanyagolhatóságát fejezi ki. Vespasianus nevét ma a nyilvános illemhelyek olasz, illetve francia neve is őrzi ( vespasiano / vespasienne). Vespasianus aranypénze - ismeretlen forrásból (Wikipedia/Steerpike) Az Angol Királyság területén 1696-ban vezették be az ablakadót, amely két részből állt: egy minden épületre vonatkozó két shillinges egykulcsos adóból, és egy ezt kiegészítő, az ablakok száma után fizetendő progresszív adóból. Ez utóbbi az első tíz ablak fölött lépett életbe: tíz és húsz ablak között további négy, húsz ablak fölött pedig nyolc shillinget kellett fizetni.
A pénznek nincs szaga A római vizeldék megadóztatása is a császár ötlete volt, és úgy tűnik, ezt környezete is furcsállta. "Titus, a fia, egyszer szemére vetette, hogy még a vizelés megadóztatását is kieszelte; Vespasianus erre Titus orra alá dugta az első befizetésből származó pénzdarabot, s közben azt tudakolta, bántja-e a szaga, Titus tagadó válaszára azt mondta: pedig látod, ez abból a vizeletből való. " És innen származik a mondás, a pénznek nincs szaga. Azért mondjuk el, hogy Vespasianus nem a vizelést adóztatta meg. A nyilvános illemhelyeket általában gyapjúkallózók üzemeltették, a gyapjú tisztításához használták az emberi vizeletet. Pontosabban az abból kinyert ammóniát. A császár tehát nem esett túlzásba, valójában egy termék után szedett pénzt. A törvény és a hozzá fűződő anekdota annyira közismert lett, hogy az olaszok máig vespasiónak nevezik az utcai vizeldét. Vespasianusról szólva meg kell emlékezni róla, milyen bátran viselte, sőt kinevette a halált. Ismét Suetoniust idézzük: "Sem a halálfélelem, sem a közvetlen vég nem tartotta vissza a tréfától.
Akikét meg nem mondanám, az lehet, csak azért van mert nem is merem az életük történetét annyira! Akkor, ha ilyen piti összegekért képesek vagyunk csalni, lopni, árulni, szexelni, akkor miért is ítéljük el azokat akik nagyobb összegekért pornóznak, vagy esetleg életük, szabadságuk kockáztatásával bűnöznek?
Az elmúlt évszázadokban számos különös adót vetettek már ki az egyes államok törvényhozói. Legtöbbször az volt a céljuk, hogy az államkassza bevételeit gyarapítsák, ám olyanra is akadt példa, hogy egy adóval a nyugatosítás érdekében próbálták rávenni az alattvalókat egy régi hagyomány elhagyására - írja a Múlt-kor történelmi magazin. A lap összeállításai alapján mutatunk be néhány igazán meghökkentő régi adófélét, többek között azt is, melyhez a címben említett mondás köszönhető. Minél szebb a tapéta, annál több az adó A furcsa adónemek bevezetése terén a britek az éllovasok közé tartoztak. Az egyik ilyen meghökkentő adófajta, amelyet a szigetország állampolgárainak nyakába varrtak, az 1712-ben bevezetett tapétaadó volt. Az adó Anna brit királynő (1702-1714) uralkodása idején jelent meg, abban az időben, amikor a háztulajdonosok között terjedni kezdett az a trend, hogy otthonaik falát mintás papíralapú készítményekkel, vagyis tapétákkal díszítsék, ahelyett hogy a korábban jól bevált szövetanyagokat, főként faliszőnyegeket aggattak volna fel.