Az epigramma Az epigramma eredetileg sírvers (felirat! ) Az ókori görög és római költők disztichonban írták. Előkészítés és csattanó tagolja a szerkezetét. Témája és formája az irodalomtörténet folyamán változik ((pl. Szimonidész sírfeliratához képest témát vált Catullus az Odi et amo c. költeményben, illetve formát vált Zrínyi a Nem írom pennával... kezdetű epigrammában. ) Az ecloga (ekloga) Tágabb értelemben szemelvény-, idézetgyűjtemény. Bukolikus eredetű, az idillit és az elégikust (de legalábbis kétféle nézőpontot, világszemléletet) egymásra vonatkoztató lírai műfaj. Leggyakrabban párbeszédes a megoldás. Mintaképpen Vergilius eclogáit szokták emlegetni, a magyar irodalomban Radnóti írt értékes eklogákat. Az életkép Az életkép (másképp zsánerkép) a mindennapi élet valamely tipikus jelenetét ábrázoló lírai vagy epikus, verses vagy prózai mű. A népies helyzetdal A népies helyzetdal a szereplíra egyik műfaja. Elbeszélő költemény fogalma. A költő más személy (népi figura) helyzetébe képzeli magát, így mondat lírai monológot a (népi) lírai hőssel.
A ballada A ballare - táncolni szóból ered Három műnem határán áll, de az epikai műfajok közé sorolták be. / Líra, mert versben íródik, epika, mert van cselekménye, dráma, mert eredetileg előadták, vagyis eltáncolták. / A ballada verses elbeszélő műfaj. Az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg (epika + líra + dráma). Cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, másrészt mindent elhagy, ami a lényeg szempontjából nélkülözhető. Így előadásmódja szaggatott; az időbeli kihagyások, a térbeli váltások, az elhallgatás egyaránt jellemzi (balladai homály). Műnemek - Az epikai, lírai, drámai műfajok - diakszogalanta.qwqw.hu. A műfaj lényeges vonása, hogy az embereket kiélezett lelkiállapotokban ábrázolja. A ballada leggyakrabban tragikusan végződik. Jellemzői: balladai homály szaggatott előadásmód sűrített cselekmény sor- és félsorismétlés drámai párbeszédek vándormotívum átok A műfajt felosztjuk népballadára és műballadára. Franciaországban keletkezett a 14. században.
Felépítése: 1. az istenség megszólítása, körülírása, 2. kérés 3. előző tetteinek magasztalása, 4. a kérés megismétlése. Egy múltba helyezett személy szájába adja a jövendölést a jelenről, vagy a jelenben szól a várható jövőről. Apokaliptikusnak nevezzük azokat a műveket, amelyek a világ végső eseménysorát mutatják be látomásos formában. A hármas egység elve: Az elv magyarázata, hogy az ókori görög színház felépítéséből adódóan nem tudták a tér és az idő változását jelezni. A klasszicizmus korában kötelező elvvé tették. Eszerint a dráma 24 óra alatt, egy helyszínen játszódik, a cselekménye egy szálon fut. A dráma öt része: A drámák, de különösképp a tragédiák felépítésében az alábbi részek különíthetők el: szituáció: a szereplők és viszonyaik bemutatása bonyodalom: megváltozik a fennálló rend konfliktus: a szereplők fizikai vagy szóbeli összeütközései, vagy a főhős vívódása (késleltetés: a beteljesedés előtt gyakran olyan esemény történik, amely elodázza a tetőpont bekövetkeztét. Célja a feszültségkeltés).
Mediterrán hangulatú fedett wellness részlegünk kellemes kikapcsolódást nyújt vendégeinknek. Szállodánkhoz hatalmas erdőterület tartozik, mely ideális hely... Op-Art Étterem & Panzió Monor Budapesttől 30, a Liszt Ferenc repülőtértől csupán 15 km-re, a vidék csendes nyugalmában várja kedves vendégeit az Op-Art Étterem & Panzió, mely professzionális szervezés keretében vállalja különböző családi, céges rendezvények és esküvők lebonyolítását. Találatok száma: 10 KultPince Monori Pincefalu A KultPince a Monori Pincefalu jelenleg legnagyobb befogadóképességű pincéje, rendezvényhelyszíne. A 3000 m2-es területen a 80 fő (ültetve) befogadóképeségű pince mellett 45-50 fős kapacitású rendezvényteremmel, melegkonyhával és kiszolgáló helyiségekkel rendelkező fogadóépület, egy 80-90 fős... Albion Étterem Monor Házias, magyar és nemzetközi ételek, búbos kemencében készült különlegességek. Kemencében sült ételeink: csülök, malac, pulyka, kacsa, csirke, pisztráng, lepény, lángos, és sok más finomság. Turizmus, Programok - Paks.hu. Csúzi Családi Pincészet Bor- és almatermék kóstolóink során családias vendéglátással várjuk vendégeinket a Monori Pincefaluban.
"Aki márton napján ludat nem eszik…" Ugye ismerjük a folytatását? Nem véletlen, hiszen ehhez a naphoz számtalan babonát, szokást köt a néphagyomány. Ez a nap volt valaha az óév utolsó ünnepe. Ilyentájt már hordókba került a bor, a mezõgazdasági munkák véget értek, és a terményt is betakarították a földekrõl. A középkorban a negyvennapos böjt kezdete elõtti utolsó lakoma idõpontja szintén erre az idõszakra esett. Nem véletlen hát, hogy a különbözõ kultúrák népei mind-mind megünneplik ezt a késõbb Márton püspökrõl elnevezett napot: ki libaáldozattal, vagy idõjóslással, ki mulatsággal… Mi sem tehetünk másként: ezen a napon zenével és tánccal, libasülttel és tepertõvel, finom borral, idõjóslással, kézmûves-foglalkozásokkal, hagyományõrzõ játszóházzal várunk kicsit és nagyot egyaránt Márton-napot ünnepelni. "Aki Márton napján ludat nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. " VENDÉGEINK A FONÓ ZENEKAR, A LEVENDULA JÁTSZÓHÁZ ÉS ALKOTÓMÛHELY, AGÓCS GERGELY, A ZSÁMBÉKI NÉPDALKÖR, BIO TERMELÕK, KÉZMÛVESEK ÉS A KÖNIG PINCÉSZET A rendezvény helyszínei a gyönyörû Vajdahunyadvár termei és udvara.
Jezsuita Levéltár / Fortepan és Miklós Lajos / Magyar Földrajzi Múzeum / Fortepan Mária-lányok matyó népviseletben a mezőkövesdi Jézus Szíve búcsúban 1925-ben (balra). 1941. (jobbra). Ezek a szent helyek pedig legtöbbször valamilyen csodához köthetők. Különleges gyógyulásokhoz, szentek megjelenéséhez. Olyan eseményekhez, amelyek nem is feltétlenül illeszkednek szorosan az egyházi előírásokhoz. Gyakran inkább az egyház alkalmazkodott a helyi szokásokhoz. Szabó Viktor / FORTEPAN Búcsú Gyenesdiáson 1942-ben. Például a csobánkai Szentkút úgy vált búcsújáróhellyé, hogy a legenda szerint 1842-ben a Szűzanya itt jelent meg egy pásztornak. Ezt pedig csodálatos gyógyulások követték, ezért kápolnát emeltek mellé, amit ma is buzgón látogatnak a hívek. Valójában a környékbeli szerbek korábban is szent helyként tisztelték a forrást, de a németek is gyógyító erőt tulajdonítottak a vizének, hiszen Lázkutacskának ( Fieberbründl) nevezték. Vagyis a meglevő "babonás" gyakorlatot csupán jóváhagyta az egyház.