Hargreaves-eljárás). Kálium-klorid és magnézium-szulfát ( kieserit) reakciójában elsősorban Németországban állítanak elő kálium-szulfátot az alábbi reakcióegyenlet alapján: 2 KCl + MgSO 4 ·H 2 O → K 2 SO 4 + MgCl 2 Kálium-klorid és langbeinit vagy schönit reakciójában készítik a ma használt kálium-szulfát mennyiségének mintegy a felét. Langbeinittel a következő reakció játszódik le: 4 KCl + K 2 SO 4 ·2 MgSO 4 → 3 K 2 SO 4 + 2 MgCl 2 A langbeinit elsősorban Új-Mexikó államban (USA) található nagy mennyiségben. A schönit -alapú eljárás kiindulóanyaga a németországi sótelepekben található magnéziumásvány, a kieserit. A kobalt-klorid szerepe, hogy színváltozása jelzi a kalcium-szulfátban található víz mennyiségét. Félvizes állapotában vakolatként használják (CaSO 4 ·~0, 5H 2 O). Vizes állapotban gipszet alkot (CaSO 4 ·2H 2 O). A VIII. Kálium szulfát 50 kg au moins. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii sulfas dihydricus néven hivatalos. Ipari előállítása [ szerkesztés] Fő forrása a természetben megtalálható gipsz és evaporit.
A reakció során a kálium-klorid kieserittel reagál és schönit képződik, amely továbbreagál a kálium-kloriddal: 2 KCl + 2 (MgSO 4 ·H 2 O) + 4 H 2 O → K 2 SO 4 ·MgSO 4 ·6 H 2 O + MgCl 2 K 2 SO 4 ·MgSO 4 ·6 H 2 O + 2 KCl → 2 K 2 SO 4 + MgCl 2 (aq) Kálium-klorid és kainit reakcióját elsősorban Szicília szigetén használják kálium-szulfát előállítására. Az első lépcsőben schönit keletkezik, majd ez magasabb hőmérsékleten vízzel magnézium-szulfáttá és kálium-szulfáttá alakul, mely utóbbi kikristályosítható: 4 (KCl·MgSO 4 ·2, 75 H 2 O)(aq) + H 2 O → 2 (K 2 SO 4 ·MgSO 4 ·6 H 2 O) + 2 MgCl 2 K 2 SO 4 ·MgSO 4 ·6 H 2 O → K 2 SO 4 + MgSO 4 + 6 H 2 O Kálium-klorid és nátrium-szulfát reakciója két lépcsőben játszódik le. Először glaserit keletkezik, majd további kálium-klorid hatására kálium-szulfát képződik: 6 KCl + 4 Na 2 SO 4 → Na 2 SO 4 ·3 K 2 SO 4 + 6 NaCl Na 2 SO 4 ·3 K 2 SO 4 + 2 KCl → 4 K 2 SO 4 + 2 NaCl A kálium-szulfát más reakciók melléktermékeként, például salétromsav előállítása során is keletkezik: 2 KNO 3 + H 2 SO 4 → 2 HNO 3 + K 2 SO 4 Tulajdonságok [ szerkesztés] A kálium-szulfát anhidrát változata valójában kettős, hatoldalú piramisszerű kristályrácsot alkot, de besorolása rombos.
Szántóföldi termesztésben alkalmazható kálium-szulfát granulált formában. 50% K2O, 45% SO4 max 1%Cl Részletes leírás Ár: 20 208 Ft (nettó: 15 912 Ft) Szállítás Raktáron 1-10 db face Személyes átvétel: Akár a mai napon info Akár még a mai napon. A rendelés leadása után összekészítjük a csomagot, majd sms - ben vagy e - mailen értesítjük, hogy a termékek átvehetőek (Gazdabolt_2 üzletünkben, hétfőtől - péntekig 8:00 - 17:00 óra között). Futárral: 1-5 nap A rendelés leadása után a futárszolgálat 1-7 munkanap alatt szállítja ki a csomagot, melyről e-mailben értesítjük. Kálium szulfát 5 kg. Súly: 25 kg Szélesség: 410 mm Magasság: 610 mm Hossz: 140 mm Elérhetőség: 1-4 nap Kultúra: Gyümölcs, Szőlő Értékesítési alapegység: db Bejelentkezés vagy regisztráció közösségi fiókkal Ehhez a termékhez még nem található értékelés. Legyél te az első, aki megosztja tapasztalatait! Ehhez a termékhez még nem található értékelés. Legyél te az első, aki megosztja tapasztalatait!
Budapest: Akadémiai Kiadó, 596. (2006) ↑ Neumüller, Otto-Albrecht. Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2, 717. (1982) Források [ szerkesztés]
Sugárbiológiai intézet: Magyarországon már nincs megemelkedett sugárzás! A legfrissebb mérési adatok alapján, Magyarországon már nincs megemelkedett radioaktív sugárzás - közölte az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) sugárbiológiai laboratóriumának főigazgatója az MTI-vel Sáfrány Géza azt közölte: Magyarországon a jód-13 részecskékből származó radioaktív sugárzás mértéke az OKI összes mérőállomásán visszaállt a normál, úgynevezett háttérszintre. A főigazgató információi szerint továbbra sem tudni, hogy honnan eredt, illetve mi okozta Európa-szerte a radioaktív szint megemelkedését. A NAÜ múlt pénteken azt közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Csehországban és Európa más pontjain, de hozzátették: a jód-131 részecskék nem jelentenek veszélyt a lakosság egészségére. Az ENSZ-szervezet már akkor jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az nem a fukusimai atomerőműből származik. Sáfrány Géza, az OSSKI főigazgatója ekkor az MTI-nek azt mondta, az országszerte több nagyvárosban található sugárvédelmi decentrumok közül két helyen, a budapesti és a miskolci mérőállomásokon mérték a jód-131 részecske megemelkedését.
Európa több pontján is szokatlan mértékű radioaktív sugárzást mértek a levegőben a szakemberek. A változó széljárás miatt nem lehet megmondani, hol lehet a sugárzás forrása, de már Európa nagy része felett megjelent. A jód-131 izotóp kis mennyiségben jelenleg az egész kontinens felett megtalálható. Január elején Norvégiában vették észre, azóta pedig fokozatosan terült el Európa felett – számolt be róla az Independent. A radiaktív sugárzás mértéke szokatlan. A hatóságok január óta nem találták meg a forrást, vagyis egyelőre nem tudni, honnan származik a sugárzó izotóp. A szakemberek szerint egy orosz atomrakéta titkos indításából vagy egy gyógyszerüzemből is kerülhetett a levegőbe az izotópból. Ugyanakkor nem ez az első ilyen eset, 2011-ben például a csillebérci Izotóp Intézet Kft. kéményéből hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp, ami akkor a Közép-Európa légterében mért magasabb radioaktív sugárzásért volt felelős. © IRSN A szakemberek azért is értetlenül állnak a dolog előtt, mert a jód-131 általában más radioaktív anyagokkal együtt jelenik meg, ezúttal viszont "csak" ez az izotóp van a levegőben.
2022. ápr 1. 16:55 A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a távozó orosz járművek ugyan felverték a radioaktív port, de az üzem körüli radioaktív sugárzási szint "egészen normális" / Fotó: Northfoto A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőket küld az atomerőműbe, ha a harcoló felek tudják számukra garantálni az embereik biztonságát. A napokban a Blikk is megírta, hogy az orosz csapatok kivonultak Csernobil területéről, és az atomerőmű ismét ukrán ellenőrzés alá került. Pénteken a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője sajtótájékoztatót tartott a hírrel kapcsolatban, illetve friss információkat is közölt az erőművet illetően. ( A legfrissebb hírek itt) Minden cikk, kép, videó, információ az ukrajnai háborúról itt! Rafael Mariano Grossi pénteken elmondta, mind az orosz, mind az ukrán illetékesekkel beszélt, de azokról a hírekről nem esett szó, amelyek szerint az orosz katonák a csernobili atomerőmű elfoglalása közben sugárfertőzést szenvedtek. A szervezet vezetője szerint ugyan valamelyest emelhette a sugárzás mértékét, hogy a távozó orosz járművek felverték a radioaktív port, de az üzem körüli radioaktív sugárzási szint "egészen normális".
Egészségügyi szakértők arra szólítják fel az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak kormányait, hogy kövessék nyomon a radioaktivitás szintjét, miután a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzet nyomán sugárzás került a levegőbe. A sugárzást sievert egységekben mérik, amely az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségét adja meg. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv). Néhány adat a nagyobb sugárdózisok egészségügyi veszélyeiről: A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőművi dolgozókat és uránbányászokat egy év alatt éri. A természetes háttérsugárzás, amelynek az emberek ki vannak téve, átlagosan 2-3 millisievert évente. Egy komputertomográfos (CT) felvétel során jellemzően 15 millisievert sugárdózist kap egy felnőtt, a gyerekek ennél többet. Egy szokványos mellkasröntgen 0, 02 millisievert, míg egy fogröntgen 0, 01 millisievert sugárterhelést jelent.
Rövid ismertető INES-skála Háttérsugárzási Monitoring rövid bemutatása Életünk során szervezetünket sokféle sugárzás éri. Ezek nagy részét érzékszerveinkkel érzékeljük: látjuk a fénysugarakat, bőrünkön érezzük a hősugarakat. Van azonban a sugárzásoknak olyan csoportja, amelyek jelenlétét, erősségét egyetlen szervünk sem érzékeli, de amelyeknek a szervezetünkre gyakorolt hatása olykor mégis megjelenik. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére épült ki hazánkban az országos sugárzás figyelő, ellenőrző és jelző rendszer, amelynek legfontosabb része a több mint 130 darab radiológiai monitoring távmérő-állomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló mérőállomások olyan érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri környezeti gamma háttérsugárzás változását: az ország területén mérhető környezeti sugárzás dózisteljesítményét. Egy sugárzási tér biztonságának megítélésekor a fő szempont, hogy abban mekkora sugárterhelés érné az emberi szervezetet.
Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Ha 1000 millisievert (1 sievert) halmozódik (kumulálódik), az vélhetően évekkel később rákot okoz 100 érintett közül 5-nél. A dokumentálható adatok alapján két vagy három CT-felvételből származó 90 millisievert akkumulálódott sugárdózis a rákkockázat emelkedésével jár, különösen a gyerekek esetében. A nagy dózisú sugárzás vagy az akut sugárterhelés rombolja az idegrendszert, tönkreteszi a vörösvértesteket és fehérvérsejteket, veszélyezteti az immunrendszert, ezáltal az áldozat képtelen megküzdeni a fertőzésekkel. Például az egyszeri 1 sievert (1000 millisievert) dózis sugárbetegséget okoz - émelygéssel, hányással, vérzéssel -, de nem okoz halált. Egyszeri 5 sievert dózis az érintett sugárfertőzöttek felét ölné meg egy hónapon belül. A csernobili balesetnél a Nukleáris Világszervezet szerint 350 millisievert terhelés volt az emberek kitelepítésének határértéke.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közölte, hogy szakértőket küldenek a csernobili atomerőműbe, és a jövő héttől tárgyalnak az ukrán hatóságokkal arról, hogyan lehet garantálni a szakemberek biztonságát. Grossi szerint a feltételekről külön-külön már megállapodtak Ukrajnával és Oroszországgal is. Azt azonban nem tudja, hogy az oroszok miért vonultak ki a térségből, de mindenképpen úgy értékelte, hogy jó irányba történtek lépések. ( Guardian) orosz ukrán háború orosz-ukrán konfliktus Csernobil sugárzás atomerőmű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség radioaktív