17 kerület programok 2009 relatif M. kir. " Nagy Lajos király" 6. honvéd gyalogezred Nagy Lajos szaszdi 1348. január 11-én fényes győzelmet aratott Capuánál, elfoglalta Aversát, s ott kivégeztette Durazzói Károly herceget –elveszítve az olasz közvélemény támogatását és a politikai győzelem reményét. Január 24-én diadalmasan bevonult Nápolyba, s a királyságot katonailag megszállta, de 1350-ben megismételte a hadjáratot, mivel a Nápolyban hagyott seregei túl gyengék voltak. 1350. szeptember 14-én, Rómán át hazaindult. [1] 1351-ben országgyűlést tartott, s törvényeket is alkotott (1351. évi törvények). Elrendelte, hogy a gabona és a szőlő után valamennyi jobbágy, még a mezővárosi jobbágy is köteles a termés kilenced részét (a kilencedik tizedrészt) adóként megfizetni. A jobbágyok a kilenced mellett évi pénzadóval (cenzussal), egyéb terményekkel, háziállatokkal tartoztak földesuruknak, ami mellett az egyháznak tizedet, a királynak pedig állami adót (kapuadót) fizettek. [2] Az ősiség törvényében megszüntette az Aranybullában rögzített végrendelkezési szabadságot.
Károlyt ekkoriban teljesen lefoglalták a Johannával folytatott trónharcok, amelyekből végül ő kerekedett ki győztesen,. Johannát elfogatta, börtönbe vetette, ahol a parancsára 1382-ben megfojtották a bukott királynőt. Károly bevonul Nápolyba, miután legyőzte Johannát (korabeli miniatúra) Forrás: Wikimedia Commons Károly nápolyi trónra lépésének évében - nem sokkal Johanna meggyilkolása után - elhunyt Nagy Lajos király is. Halálát követően zavargások támadtak Magyarországon. Mária kiskorúsága miatt anyja, Erzsébet, az özvegy királyné uralkodott helyette, akit mindaddig teljesen háttérbe szorított az anyósa. A 14. században a pápaság politikai befolyását az avignoni fogság is korlátozta Forrás: Pinterest A gyengekezű, ám de annál inkább hataloméhes régens-királyné segítője Garai Miklós nádor, Lajos legfőbb bizalmasa lett. Erzsébet uralkodását nem mindenki nézte jó szemmel. Az elégedetlen délvidékiek Károlyt kívánták trónra emelni, ezért Horváth Pál zágrábi püspök azzal az ürüggyel, hogy zarándokútra megy Rómába, elutazott Nápolyba, és titokban meghívta Károlyt a magyar trónra.
A cél végső soron az volt, hogy örökösök hiányában a királyra szálljanak a birtokok. [2] Az Anjou uralkodók szokása volt az, hogy udvari híveiket a királyihoz bíróság alá rendelték, kiemelve őket a megyei bíráskodás alól. Emellett az udvari nemesség tagjai egyre gyakrabban kapták meg a szabadispánságot, más néven a pallosjogot. Ez feljogosította őket arra, hogy a kézre került bűnösöket ők is kivégezhessék, nemcsak a megyei törvényszék. [2] Nagy Lajos idején Magyarországon fénykorát élte a lovagi kultúra. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az Anjou-ház kapcsolatai révén a Magyar Királyság szorosabban kapcsolódott a Nyugat-Európában kialakult művészeti és szellemi irányzatokhoz. [3] A magyarországi Anjouk idején kezdett elterjedni Magyarországon a gótika. A király 1343-ban jelentős építkezésekbe kezdett Diósgyőr váránál, amit még apja örökölt az Ernyéktől. A lakótorony négy belső toronnyal épült meg; benne található Közép-Európa legnagyobb lovagterme, melynek alapterülete 380 m². A lovagkirály Visegrádon rendezte be székhelyét, de 1347–1355 között az udvar Budára költözött.
Jól haladnak a diósgyőri vár felújítási munkálatai, amelyeknek köszönhetően Nagy Lajos, a lovagkirály egykori kedvenc vára Közép-Európa központi látványosságai közé lép. Ahogy korábban az Origo is megírta, a Modern Városok Program keretében az Épkar Zrt. és az FK Raszter Zrt. konzorciuma végzi 12, 7 milliárd forint értékben diósgyőri vár rekonstrukcióját és turisztikai fejlesztését, aminek eredményeként Közép-Európa meghatározó turisztikai látványossága lesz a diósgyőri vár. A fejlesztés során régészeti dokumentáció felhasználásával kapja vissza régi fényét a belső és a külső vár is. A belső vár rekonstrukciójával egy mintegy 3900 négyzetméteres alapterületű épület várja majd a látogatókat. Az északnyugati szárny visszakapja a lépcsőházi tornyot, valamint az azt megkerülő rámpát is: így lehet majd megközelíteni a különböző szinteket - írja a Magyar Építők. A képre kattintva tekintse meg galériánkat a vár rekonstrukciójának jelenlegi állásáról: A diósgyőri vár felújítása során többek között négy bástyapárt is visszaépítenek és külső várteraszokat létesítenek Forrás: Magyar Építők / Seres László drónfotó és videó A külső vár felújítása során a Királynék kertjét középkori kertészettechnikával, korabeli forrásokból kiválogatott fűszer- és gyógynövényekkel telepítik be.
Lajos korának embere, inkább katona, mint politikus volt. Dinasztikus hatalmának kiterjesztése lebegett a szeme előtt, de saját vitézi teljesítményét még fontosabbnak tartotta, ezért életét is sokszor kockára tette. Alakját Arany János festette meg a Toldi-trilógiában. A lovagkirály egyébként Visegrádon rendezte be székhelyét, bár 1347–1355 között az udvar Budára költözött. A Budavári Nagyboldogaszszony-templomot Lajos uralkodása idején, 1370-ben alakították át gótikus stílusban. E stílusban épültek a templomok Magyarország más, nagyobb, gazdagabb városaiban is. Ezek közül kiemelkedett a szepességi Lőcse város temploma és a kolozsvári Szent Mihály-templom. Megalakul a pécsi egyetem Nagy Lajos uralkodása idején alapították a pécsi egyetemet 1367-ben. Az országban akkoriban nagyon kevesen tudtak írni-olvasni, de egyre több ember látta be a tanulás hasznát, különösen a peres ügyekben. A tanulás társadalmi megítélése felértékelődött. Egyre többen adták tanulásra a fejüket. Gyakrabban fordult elő, hogy egy-egy gazdagabb birtokos kitaníttatta valamely jó képességű rokonát, hogy később segítségére legyen ügyei intézésében.
A 2020-as év több szempontból is érdekes. Egyrészt lesz egy olyan napja, aminek a dátumát visszafelé olvasva is ugyanazt kapjuk, másrészt szökőév is lesz. De vajon mikor van szökőév, mit jelent ez pontosan és hogy tudjuk kiszámítani? Mi az a szökőév? A szökőévnek (latinul: annus bissextilis, azaz 'szökőnapos év') azokat az éveket nevezzük, amelyek a szokásos 365 napnál eggyel több napot, vagyis 366-ot tartalmaznak. Az egy plusz napra azért van szükség, hogy a naptár szinkronba kerüljön a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel. Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a a naptár rendszeresen elcsúszik a világ eseményeihez képest. Négy évenként egy plusz nap beiktatásával azonban ez az eltérés korrigálható. A világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják, melyet 1582-ben alkotott meg Gergely pápa. Az előtt haszánl Julián-naptár több napos eltérést mutatott, így a bevezetésekor például október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzett, hogy az eltérést kiküszöböljék.
Mikor jön a tavasz 2016 Szökőév: a nap, amikor az emberek ingyen dolgoznak - Azzal azért mindannyian tisztában vagyunk, hogy mikor van szökőév, ha viszont már azt kérdezik, hogy mikor van szökőnap, akkor sokan egyből tévesen a február 29-ét vágjuk rá, pedig ez a rossz válasz. Ezért most górcső alá vesszük a dolgokat mind a szökőévvel, mind a szökőnappal kapcsolatban. A mai értelemben vett szökőév eredete egyidős az 1582 októberében bevezetett Gergely-naptárral. Ekkor történt ugyanis, hogy XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre miután felismerte, hogy ha a Julián-naptár szerinti időszámítást vesszük alapul, akkor mintegy tíznapos késés mutatható ki a civil naptár és a csillagászati időszámítás között. Ebből kifolyólag a naptárreform egyik fő eleme a csillagászati időszámítás és a civil naptár közti különbségek hosszú távú összehangolása (mivel a csillagászati, úgynevezett tropikus év 5 óra 48 perc 46, 08 másodperccel hosszabb a naptári évnél) volt. Így tehát a reform legradikálisabb lépése az volt, hogy még abban az évben hozzáigazították az addigi évszázadok helytelen Julián-naptárát a csillagászati tényekből adódó helyes naptárszámításhoz, aminek az lett a következménye, hogy 1582 októberében 4-e után 15-e következett.
3. Melyik napra esik a szökőnap a szökőévben? Egyezményes megállapodás eredményeként minden szökőévben a szökőnap február 29-re esik. A februárra azért esett a választás, mert egyébként ez a legrövidebb hónap a napok számát tekintve, hiszen mindössze 28 napból áll. 4. Hogyan működik a Szökőév kalkulátor? Egyáltalán hogyan kell kiszámítani a szökőévet? A szökőév kiszámítására a következő formulát használjuk: • Az adott év szökőév, ha osztható 4-el, de nem osztható 100-al. • Amennyiben a fenti kitétel esetében az évszám osztható 400-al, akkor mégis szökőévről beszélünk. A második szabály eredményeként például 1200, 1600, 2000, 2400 and 2800 mind szökőév, miközben 1700, 1800, 1900, 2100, 2200, 2300, 2500, 2600 és 2700 nem szökőév (annak ellenére, hogy mindegyik szám osztható 4-el). 5. Milyen gyakori a szökőév? Ahogy korábban már írtuk, jellemzően 4 évente van szökőév. Néhány jellegzetes dátum ugyanakkor nem szökőév (lásd. az előbbi kalkulációt). Erre azért van szükség, mert a naptár és a csillagászati év szinkronba hozására valamivel kevesebb alkalommal van szükség, mint 4 évente.