Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben végezte általános és középiskolai tanulmányait. Későbbi munkái és televíziós pályafutása (így pl. Világfalu című sorozata) során is rengeteg tapasztalatot gyűjtött a különböző kultúrákról, azok egymáshoz való viszonyáról, valamint a beilleszkedés nehézségeiről. Jelen kötete egyfajta GPS-ként segít eligazodni az olvasónak zűrzavaros világunkban. Kepes egyszerűen, érthetően, minden indulattól és előítélettől mentesen osztja meg velünk a gondolatait, írásai érintik kelet és nyugat, házasság, boldogság, család, gasztronómia, és a nagyvárosi témákat. Számos érdekességet tudhatunk meg arról, hogy milyen szokások uralkodnak a különböző kultúrákban Japántól Mongólián át az amazonasi esőerdőkig. Saját élményeit és tapasztalatait meséli el nekünk úgy, mintha csak anekdotázna. A könyv fókuszában nem az áll ami elválaszt, hanem az ami összeköt. A rengeteg különbözőség, konfliktus mellett egymás kultúrájának megismerésével talán jobban megértjük a mi európai gondolkodásmódunktól eltérő társadalmakat is.
Kultúrákat ismertem meg, családokat, szokásokat, ételeket, italokat, mindezt Kepes András szakértő, nagyon baráti, rokonszenves kalauzolása mellett, miközben megismertem egy kicsit őt magát is. Miközben megosztotta velünk élete tapasztalatait, utazásait, elénk tárta a világról alkotott képét, mindeközben ő is megvizsgálta önmagát, elmondta gyarlóságait. Érdemes megfontolnunk azon gondolatait (is), hogy az életben nem a versenyszellem, nem egymás legyőzése a fontos, nem ez viszi előre a világot, hanem a harmónia megtalálása, a kapuk, a hidak, az utak egymás felé, a közösen véghezvitt cselekedetek, a gyűlölködés nélküli élet. Nagyon szeretem Kepes András stílusát, humorát, szerénységét, egy remek élmény volt ez a könyv, bátran ajánlom mindenkinek. A könyvet köszönöm a Libri Kiadónak! 10/10 Bea Karácsonyi ajándékfaktor: Tökéletes karácsonyi ajándék férfiaknak, nőknek, fiataloknak, mindazoknak, akik szeretik Kepes Andrást, és azoknak is, akiknek nem ismerjük regények, olvasás terén annyira az ízlését, mert egy ilyen könyvvel nem nyúlhatunk mellé.
Tudom, végső válaszok nincsenek, csak végső kérdések - ez a könyv is csupán amolyan szubjektív világpillanatkép". Kepes András őszinte kíváncsisággal közelít minden témához és emberhez. Azt a nem kis feladatot vállalta magára, hogy közérthető, de magas színvonalon beszéljen arról, hogy mit is gondol a kultúrák összeütközésével kapcsolatban, amely mostanában a migránsválság miatt nyilván sokunkat foglalkoztat. Papírra vetette talán kicsit rapszódikusan a gondolatait, sok mindent érintve, teljes képet adva a világról, amelyben élünk. Nem erőlteti ránk a véleményét, csak csendesen eltöpreng a felmerült témákon, elmeséli, milyen tapasztalatokat szerzett sok évtizedes utazásai során, nem válaszokat ad a felmerülő kérdésekre, hanem arra biztat bennünket, hogy gondolkodjunk el rajtuk. Ebben a könyvben bebizonyítja, hogy a kevesebb néha több, nem kell óriási csinnadrattával folyamatosan jelen lenni mindenhol, ha hitelesen szól az író az olvasóhoz, el fog jutni hozzá a mondanivalója. Egyszerűen, érthetően, minden indulattól és előítélettől mentesen osztja meg velünk a gondolatait az olyan témákról, mint pl.
Összefoglaló Bejrútban, Buenos Airesben, és később Amerikában egy komcsi országból érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki Beatles-számok helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik elhitték, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Kompország" már Európa. Ahogy Ady írta száz éve. Azóta mintha Európa és a világ is egyre jobban ingázna. Keresné a helyét. Úgy éreztem, nekem is újra végig kell gondolnom mindazt, amit eddig életről és halálról, szeretetről és gyűlöletről, szerelemről és családról, hitről és rítusokról képzeltem. De még a hétköznapokról: evésről, ivásról, öltözködésről, lakókörnyezetünkről is. Humorral, könnyedén persze, nehogy megijesszem magam. Tudom, végső válaszok nincsenek, csak végső kérdések – ez a könyv is csupán amolyan szubjektív világ-pillanatkép. Kepes András újságíró, író és egyetemi tanár három nyelven, Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben végezte általános és középiskolai tanulmányait.
Bejrútban és Buenos Airesben a vasfüggöny mögül érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki rockzene helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik - ahogy Ady írta több mint száz éve - komolyan vették, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Komp-ország" Európa. Azóta mintha Európa és a világ is keresné a helyét; ami számomra személyes dilemma volt, az mára milliókat érintő kérdéssé vált. Úgy éreztem, ideje lenne végiggondolnunk mindazt, amit eddig a kultúrák együttéléséről, elfogadásról és elutasításról, életről és halálról, szeretetről és gyűlöletről, szerelemről és családról, hitről és rítusokról képzeltünk, de még a hétköznapokról: evésről, ivásról, öltözködésről, lakókörnyezetünkről is. Humorral és könnyedén, persze, nehogy megijesszük magunkat... Tudom, végső válaszok nincsenek, csak végső kérdések vannak - ez a könyv is csupán amolyan szubjektív világpillanatkép. Borító: Kartonált füles Kepes András (1948) magyar író, újságíró, tévés műsorvezető, egyetemi oktató.
Kepes András Termékadatok Cím: Világkép [eKönyv: epub, mobi] Megjelenés: 2021. november 08. ISBN: 9789635720453 A szerzőről KEPES ANDRÁS művei Kepes András (Budapest, 1948. október 11. ) magyar író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár. Általános- és középiskoláit Budapesten, illetve Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-esztétika szakos diplomát. Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban a Syracuse-i Egyetemen (1979), illetve miután elnyerte a Stanford Egyetem John S. Knight nemzetközi ösztöndíját, a Stanfordon (1985-1986). Doktori és habilitált doktori fokozatát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte (2004). Első cikkei 17 éves korában jelentek meg. Az egyetem elvégzése után, 1973-tól a Magyar Rádiónál dolgozott munkatársként, majd a kulturális rovat vezetőjeként. Nevéhez fűződik a Gondolatjel című kulturális magazin elindítása, szerkesztette többek között a Láttuk, hallottuk című művészetkritikai sorozatot.
Az egyezmény végrehajtásának jó példája a határon átnyúló ramsari területek kihirdetése Szlovákiával és Ausztriával közösen, és ezáltal a jószomszédi együttműködés kialakítása. A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes élőhely típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. A nemzetközi jelentőség korábbi feltételei alapján bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. A legtöbb kritériumnak megfelelő területek közé tartozik a Rába-völgy (7 kritérium), a Felső-Tisza, a Hortobágy, a Kardoskúti Fehértó, a Rétszilasi-halastavak, a Balaton és a Kis-Balaton (6-6 kritérium). Rámszari egyezmény – Wikipédia. A többi hazai ramsari terület is legalább 3 kritériumot elégít ki. Szintén ismert ramsari terület hazánkban a tatai Öreg-tó, ahol több ezer vadlúd tölti a telet. Tata emiatt 2018-ban elnyerte a Ramsari Város címet is, amely a vizes élőhelyeink védelméért kifejtett tevékenységek nemzetközi elismerése.
2008. A Montág-puszta és a Borsodi-mezőség kihirdetésével Magyarország ramsari területeinek száma 28-ra bővült, amivel egyidőben a Hortobágy ramsari terület kiterjedése is nőtt. 2011. Az összes hazai ramsari terület ingatlan-nyilvántartási számát egységesen, miniszteri rendeletben hirdette ki a vidékfejlesztési miniszter. Ramsari területek | Kiskunsági Nemzeti Park. A Fertő-tó az elsők között volt a hazai területek közül, amely a Ramsari Jegyzékbe került – Fotó: Agroinform Milyen típusú élőhelyeket sorolnak a ramsari területek közé? Nemzetközi szinten öt nagy csoportot különítenek el a ramsari területek osztályozásánál: tengeri élőhelyek, folyódeltákhoz kapcsolódó élőhelyek, tavak, folyó menti élőhelyek, mocsarak. A 25 km hosszú Baradla-barlang rendkívül ritka élőhelytípus – Fotó: Agrárminisztérium Az egyezmény aláírói számára előírt kötelezettségek 1. Az első és legfontosabb követelmény a tagországok számára, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, más néven a Ramsari Jegyzékre.
Az általa létrehozott Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében minden részt vevő állam legalább egy vadvizes területe szerepel. A részes felek a szerződés aláírását követően öt év elteltével kiléphetnek az egyezményből. A Balatont, a Baradla-barlangot és a Fertő-tavat is védi a Ramsari Egyezmény (agroinform.hu) – hirbalaton.hu. A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (a rámszari listán) ma már több mint 1900 helyszín szerepel, együttes területük kb. 1 900 000 km². A legtöbb helyszínnel (168) az Egyesült Királyság rendelkezik, a legnagyobb területű vizes élőhellyel Kanada szerepel, több, mint 130 000 km², csak a Queen Maud-öböl 62 800 km². Magyarországról máig 29 [2] élőhelyet vettek fel, melyek összterülete 260 668 hektár [3] (2607 km²).
A csatlakozó országok eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományoknak kívántak védelmet biztosítani, a tapasztalatok azonban hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy az élőhelyek védelme önmagában nem elegendő – azt az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló fajok eltartására. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásait olyan módon rendeli hasznosítani, amely azok ökológiai jellegét nem befolyásolja, tehát a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a célja.
A beruházáscsomag forrásainak mintegy harmada (35%) – 58 projekt, 26, 8 milliárd forint értékben, összesen 77 770 hektárnyi területen – vizes élőhelyek helyreállítását célzó fejlesztésekre fordítódott. Az Agrárminisztérium 2030-ig további legalább 100 000 hektáron tervezi a természeti értékek állapotának javítását – írja a fotókat és videókat is közlő. Fotó: Agrárminisztérium