Az Európai Uniót hivatalosan ez a szerződés hozza létre. 1993. január 1. – Életre kel az egységes piac Létrejön az egységes piac és megvalósul a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. 1986 óta több száz jogszabály született az adópolitika, az üzleti szabályozás, a szakképesítések stb. terén az átjárható határok előtti akadályok megszüntetése érdekében. A szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó rendelkezések néhány szolgáltatás tekintetében azonban némi késéssel lépnek hatályba. 1994. – Létrejön az Európai Gazdasági Térség Hatályba lép az Európai Gazdasági Térséget ( EGT) létrehozó megállapodás, amely az egységes piacot az EFTA országaira is kiterjeszti. Ma a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke az EGT 30 országában szabadon áramolhatnak (azaz az EU 27 tagállamában, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában). Svájc nem tagja az EGT-nek, de hozzáféréssel rendelkezik az egységes piachoz. 1995. – Az EU 3 új taggal bővül, melyek: Ausztria, Finnország és Svédország Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz.
Elvek és értékek Az EU-ban a mindennapi életünket meghatározó alapelvek és értékek a következők: szabadság, demokrácia, egyenlőség és jogállamiság, valamint a béke és stabilitás előmozdítása. Főbb tények és számok Statisztikák az EU országairól és lakosságáról, a gazdaságról és foglalkoztatásról, a közlekedésről és az energetikai helyzetről, valamint az uniós intézményekről Országismertetők Információk az uniós országok államszerkezetéről, kereskedelméről és gazdaságáról, az eurót használó országokról és a határok nélküli schengeni övezet országairól Az EU története Az EU történetének legfontosabb eseményei évtizedek szerinti bontásban; az EU fejlődésében fontos szerepet játszó férfiak és nők. Jelképek Az EU és az uniós értékek jelképei: az EU zászlaja, himnusza és mottója, valamint az Európa-nap Nyelvek Információk az Európai Unió 24 hivatalos nyelvéről, a többnyelvűségről az EU-ban és az uniós intézmények nyelvhasználatáról Csatlakozás az Európai Unióhoz Az Európai Unióhoz való csatlakozás összetett folyamat, nem egyik napról a másikra történik.
Határok nélküli Európa 1993-ban létrejön az egységes piac és megvalósul a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben pedig az Amszterdami Szerződés. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. Egy kis luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. 1991 – Jugoszlávia felbomlik A balkáni térségben Jugoszlávia a szétesés küszöbén áll. Az ezt követő háborúkban – amelyek a következő évtizedben meghatározzák a térség sorsát – több tízezer ember veszti életét. 1992. február 7. – Maastrichti Szerződés Az EU vezetői Maastrichtban (Hollandia) aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. Az 1993. november 1-jén hatályba lépő szerződés fontos mérföldkövet jelent, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit is.
Az EU úttörői: a jövőbe tekintő közéleti személyiségek – ellenállók, holokauszttúlélők, politikusok, sőt egy filmsztár is van közöttük. Ezek az emberek tetteikkel, gondolataikkal, törekvéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen és felépüljön napjaink Európai Uniója. Ez az oldal róluk szól. Sokan közülük azért küzdöttek, hogy véget vessenek a két világháború borzalmainak, és elültessék a béke és a szolidaritás csíráját. Az Unió alapját képező alapvető értékek, a szabadság, a demokrácia és az egyenlőség, az emberi méltóság, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, a mindenkire kiterjedő szolidaritás és védelem fáradhatatlan harcosait tisztelhetjük bennük. Egyesek közülük a gazdasági stabilitást és az eurót megalapozó rendszerek kifejlesztésében segítettek, mások Európa gazdag kulturális örökségét és nyelvi sokszínűségét vitték diadalra. Ez a honlap az ő hozzájárulásukról, bátorságukról és elkötelezettségükről emlékezik meg – arról, hogy nekik köszönhetően mára Európa a béke és stabilitás térsége lett.
Tudnivalók Walter Hallsteinről, diplomatáról, az Európai Bizottság első elnökéről, az Európai Gazdasági Közösség létrehozásának szorgalmazójáról Tudnivalók Sir Winston Churchillről, a brit hadsereg tisztjéről, haditudósítóról és miniszterelnökről, aki az "Európai Egyesült Államok" létrehozását szorgalmazta
: Rácz Margit) (Euro Info Service, 1999) Európai közjog és politika (szerk. : Kende Tamás) (Osiris-Századvég, 1995) Randé Jenő: Fultontól Brüsszelig (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967) A KÖNYVEK:: A MAGÁNKÖNYVTÁR:: A KÖZKÖNYVTÁR 25 év! A legszebb A legédesebb A legizgalmasabb A Nagy Év könyve Segíthetünk? Falum követe A kötet szerzője Magyar Péter külpolitikai újságíró. Egyike azoknak, akik a magyar sajtóban a legrégebben foglalkoznak az európai egyesülés, az integráció kérdéseivel: 1968–69-ben a franciaországi Nice-ben működő Európa-intézet ösztöndíjas hallgatójaként ismerkedhetett meg e problémakörrel, később dolgozott Brüsszelben az Európai Közösségekhez akkreditált tudósítóként. Pályáját a Magyar Nemzetnél kezdte, később a Magyar Távirati Iroda munkatársaként két évtizedet töltött mint külföldi tudósító és mint turnusvezető-szerkesztő Rómában és Brüsszelben. Tudósításai gyakran elhangzottak a rádióban, és jelentek meg hetilapokban is. Könyvet írt a Vatikánról, illetve II. János Pál pápáról (A pápa közelről, 1991).
A telekadó alanyi adómentességi eseteit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § és 3/A §-ai tartalmazzák. A telekadó tárgyi adómentességi eseteit a helyi adókról szóló 1990. törvény 19. §-a tartalmazza. A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat telekadóról szóló 19/2010. (VI. 24. ) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján mentes a telekadó alól a helyi adókról szóló 1990. §-ában felsoroltakon túl: a) magánszemély, társasház, lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakóterület övezeti besorolású telke, b) a magánszemély ingatlan-nyilvántartásban külterületként nyilvántartott telke. A helyi adókról szóló 1990. törvény Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a telekadóról szóló a 19/2010. ) önkormányzati rendelete Az adózás rendjéről szóló 2017. 2017 évi cli törvény. törvény Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény Budapest 16. ker. Település
Budapest XVI. kerület - Telekadó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Kulcsszavak: telekadó Alanya: Az, aki az év első napján az ingatlan tulajdonosa. Ha az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adóalanya. Az adózónak a telekadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását (pl. vásárlás, eladás, használatba vétel stb. ) a változást követő tizenöt napon belül (legkésőbb változást követő év január 15. napjáig) kell adatbejelentését teljesítenie Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzati Adóhatóságához. 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről - Érd Megyei Jogú Város. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, illetve az adó tárgyban nem következik be adókötelezettséget érintő változás (pl. : telekalakítás). Adóügyekben a gazdálkodó szervezetek, valamint az egyéni vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre kötelezettek. A benyújtandó nyomtatványok az E-ÖNKORMÁNYZAT portálon, az Telekadó ügytípusnál kiválaszthatók.
Ugrás a fő tartalomhoz Ugrás a menüre Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2030 Érd, Alsó utca 1. Levélcím: 2031 Érd, Pf. : 31. E-mail: Telefonközpont: 06-23-522-300 Ügyfélszolgálat: 06-23-522-301 Hivatali Kapu: ERDPH KRID szám: 707189964 ÉrdFm Keresés Főoldal Ügyintézés 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 2017. törvény az adózás rendjéről