A forgási sebesség változása a mindennapi életre nincs kihatással, az érzékenyebb eszközöket viszont zavarhatja. Bolygónk forgási sebessége minimális mértékben, de állandóan változik, az utóbbi időben pedig inkább a lassulás volt a jellemző. 2020-ban azonban váratlanul gyorsulni kezdett a Föld forgása. A jelenség megértéséhez az úgynevezett atomórák működését kell alapul venni, melyek hihetetlen pontossággal képesek mérni az idő olyan kis szeletkéit is, mint a milliszekundum. A szerkezetek másik előnye, hogy általuk a forgási sebesség is meghatározható. A hivatalos mérések kezdete (vagyis az atomórák létezése) óta a Föld forgási sebessége csökkenő tendenciát mutatott, ám tavaly, egész pontosan július 19-én ennek ellenkezője történt: ez a nap lett a valaha volt legrövidebb nap. A szerint a kérdéses nap pontosan 1, 4602 milliszekundummal volt rövidebb a többi 24 órás napnál. Márpedig ilyesmi csak akkor lehetséges, ha a tengely körüli forgás gyorsul. A jelenséget számos tényező befolyásolhatja, köztük a Föld–Hold távolság, illetve a hósapkák olvadása, közvetve pedig – noha ezt csupán a tudósok egy része gondolja így – a globális felmelegedés is.
És így, minden bolygónak (beleértve a Földet is) megvan a maga kelet-nyugati forgása, kivéve a Vénuszt és az Uránuszt, amelyek az ellenkező irányba forognak. Egyesek úgy vélik, hogy az Uránusz egy másik, hasonló sűrűségű bolygóval ütközött, és a becsapódás következtében megváltoztatta a tengelyét és a forgásirányát. a Vénuszon, a gázapály jelenléte megmagyarázhatja, hogy a forgásirány miért változik lassan az idő múlásával. A földi forgási mozgás következményei Mint fentebb említettük, a nappal és az éjszaka folytonossága, valamint ezeknek a nappal és a hőmérséklet változásai a Föld forgásának legfontosabb következményei. Befolyása azonban túlmutat ezen a döntő tényen: A Föld forgása szorosan összefügg a Föld alakjával. A Föld nem olyan tökéletes gömb, mint a biliárd. Forgása során deformációs erők jönnek létre, amelyek hatására az Egyenlítő kitágul, majd a pólusokon ellaposodik. A Föld deformációja a gravitációs gyorsulás g értékében kisebb ingadozásokat okoz különböző helyeken. Tehát például g értéke a pólusokon nagyobb, mint az egyenlítői érték.
A Föld forgása az idők során jelentősen módosult, jelenleg nagyjából 365-ször fordul meg saját tengelyén, míg megtesz egy kört a Nap körül. Az ősi korallok elemzése ugyanakkor arról árulkodik, hogy ez nem mindig volt így, több száz millió éve például 420-szor fordult meg ugyanezen idő alatt – írja az IFLScience. Ahogy a korallok nőnek, minden nap egy finom kalciumréteg rakódik le rajtuk. Ezen rétegek segítségével következtetni lehet rá, hogy egy adott év hány napból állt – a módszer sokban hasonlít a fagyűrűk elemzésére. A kutatók úgy vélik, 444-419 millió éve egy földi esztendő még 420 napból állt, néhány millió évvel később viszont a bolygó forgása lelassult. LEONELLO CALVETTI/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images A jelenség hátterében számos tényező állhat, köztük a tengerszint emelkedése, a legfontosabb faktor azonban a Hold. Ahogy az objektum egyre távolódik bolygónktól, úgy változik az égitestek közötti interakció, és lassul a Föld forgása. Az eltérés korrigálását az úgynevezett szökőmásodperc segíti.
Természeti katasztrófákkal teli időszakba léphetünk Bilham és kollégája, Rebecca Bendick geofizikus az 1900 óta bekövetkezett, hetes, vagy annál nagyobb földrengések előfordulását vizsgálta. Az eredmények alapján évente átlagosan 15 nagyobb földrengés történik, vannak viszont olyan periódusok, amikor 25-35, hetes erősségnél nagyobb földmozgások rengetik meg bolygónkat. Amikor ezeket az időszakokat részletesebben is megnézték, kiderült, hogy egybeestek a Föld forgásának lassulásával, ebben az esetben a nappalok, hangyányival ugyan, de hosszabbak voltak. A forgásban bekövetkező változásokat több tényező is okozhatja: időjárási jelenségek (például El Nino), tengeráramlások vagy a folyékony földmag áramlásai. Mivel a NASA mikroszekundumokra lebontva tudja mérni a nap hosszát, ezért a Föld forgásának lassulása öt évvel előre jelezhető. Ennek ismeretében jövőre egy olyan periódusba lépünk, amikor a napok kicsit hosszabbak lesznek. Sajnos ezt sokan máshogy is érzékelni fogják: Bilham szerint, amennyiben egy évben átlagosan 15, hetes erősségűnél nagyobb földrengés történik, jövőre ez a szám a 20-at is elérheti vagy meghaladhatja.
A két dolog egybeesése miatt az oszcilláció a legvalószínűbb magyarázat – magyarázta John E. Vidale, az UCLA geofizikusa. A Föld magja egy Plútónál valamivel nagyobb, 2440 kilométer átmérőjű izzó vasgolyó, amely folyamatosan mozog a talpunk alatt. A Novaja Zemlján a 70-es években, a további kísérleti atomrobbantások idején végzett mérések, és az 1996-os adatok mind más eredményre jutottak a mag forgásának sebességével és irányával kapcsolatban. A bolygó belseje tehát nem statikus és nem is egyszerű, de ez még nem magyaráz meg mindent. Az élet nem habos torta A Föld gyorsabban forog, mint az elmúlt évszázad során valaha. Tavaly július 19-e volt az eddig mért legrövidebb nap – 1, 4602 milliszekundummal rövidebb volt az átlagnál. Különböző környezeti jelenségek is hatással lehetnek a Föld forgására, mint a Hold, a hótakaró, vagy a hegységek eróziója. A tudósokban az is felötlött, hogy a globális felmelegedésnek is lehet ilyen következménye, ha például a hegyek hótakarója elolvad. Ha ez így folytatódik, a távközléssel és számítástechnikával foglalkozók feje főhet, hiszen nagyon sok modern technika épül a valós időre.
Néhány évezred alatt akár órákban is mérhető a lassulás. Köszönhetően mindenkinek, aki az elmúlt 2700 évben foglalkozott a csillagászattal, egy halom adat áll rendelkezésre arról, hogy a Föld a tengelye körüli fordulatot egyre lassabban teszi meg, ami azt jelenti, hogy minden egyes évszázaddal 1, 8 milliszekundumot lassul a forgás, írja a Proceedings of the Royal Society A. Az oldalon egyébként a kiszámítást is megnézhetitek. Van az idő, és van az, hogy a Föld milyen gyorsan forog. Hagyományosan ez a kettő szorosan összefügg, de azért nem ugyanaz – mondta Duncan Agnew geofizikus, a Scripps Institution of Oceanography munkatársa. Őseink még a Nap állása, és a Hold alakja mentén mérték az időt, míg mostanság órával tesszük ugyanezt, ami független a fizika törvényeitől, sőt, 1960-tól kezdve rendelkezésre állnak az atomórák, melyek megmutatják, hogy egy nap 86 400 másodperc, ami 9 192 631 770 oszcillációja a cézium-133 atomnak. Ám a helyzet az, hogy az Univerzumot nem nagyon érdekli, hogy az emberiség miként méri a földi időt.
Mivel pótolhatjuk? Természetes formában a B3-vitamint az alábbi élelmiszerekben van jelen: hal csirke pulyka olajos magvak sörélesztő száraz hüvelyesek kenyér pékáru sör burgonya tej és tejtermékek AZ OGYÉI által engedélyezett vitaminok és táplálék kiegészítők között az alábbi listában böngészhetsz. Napi b6 vitamin szükséglet vizsgálat. (Forrás: Dietary Reference Values for the EU, Rodler Imre: Tápanyagtáblázat) Kapcsolódó témák Azonos szerv gyakori betegségei Kérjük, értékeld a cikket! Kérj ingyenes cikkértesítőt! Amennyiben szeretnél azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, add meg az e-mail címed. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhatsz.
Általánosan elterjedt tévhit az is, hogy túladagolása idegkárosodást okozhat. Mint korábban említettük, a B6 egy vízben oldódó vitamin, ami azt jelenti, hogy a szervezet által fel nem használt mennyiség a vesékben kiválasztódik és a vizelettel együtt távozik. Már önmagában ez a tény is biztonságossá teszi a folyamatos alkalmazását. Mivel pótolhatjuk a B3-vitamint? — doktorGO. Ha azonban ehhez még hozzátesszük, hogy kutatók szerint napi 1000-6000 mg-ot kellene szedni ahhoz egy éven keresztül, hogy valakinél neuropátiás tünetek alakuljanak ki, akkor látható, hogy ez olyan extrém magas dózis, melyet nemigen ér el ember. Bár azért érdemes megjegyezni, olyan tanulmány is született már, ami szerint, ha valaki több mint 2 évig mindennap 100 mg B6-ot bevesz, az szintén okozhat neuropátiás tüneteket. Ilyenkor az alábbi mérgezéses szimptómák szoktak jelentkezni: hányinger és/vagy hányás, gyomorfájdalom, étvágytalanság, fejfájás, bizsergés és álmosság. Megjegyzendő, hogy a B6 aktív koenzim formája, a piridoxál-foszfát a tanulmányok szerint akár napi 7000 mg dózisban is szedhető anélkül, hogy idegkárosodást okozna.
Elősegíti az emésztőrendszer megfelelő működését is. A fehérjék képzésében és lebontásában, valamint az enzimfehérjék előállításában is aktív résztvevő, hiszen a fehérjék alkotóelemei, az aminosavak is B6-vitamint igényelnek. B6-vitamin az optimális agyműködésért és a depresszió ellen is A három legfontosabb neurotranszmitter előállításához B6-vitaminra és egy másik B-vitaminra, a folsavra is szükség van. Ezeknek a kémiai hírvivő molekuláknak a feladata, hogy az ingerületet egyik idegsejttől a másikig szállítsák. Segít megelőzni az epilepsziás rohamokat, illetve azok gyakoriságát is, valamint a migrén ellen is jó. Napi b6 vitamin szükséglet jelentése. Számos kutatás arra irányul, hogy a B6-vitamin hiánya milyen problémákat vet fel. Rájöttek, hogy az alacsony B6-vitaminszinttel rendelkező emberek között sokkal több a depressziós és boldogtalan ember. A B6-vitamin tehát nagyon fontos lételeme az agyműködésnek és a depresszió ellen is hatásos segítség. Gyulladások és bőrbetegségek A bőrbetegségben sejtregeneráló tevékenysége miatt ideális tápanyag.
B 6 -vitamin elnevezései, fajtái, és készítményekben található vegyületei: piridoxin, adermin, pirodoxál, piridoxamin, piridoxin-hidroklorid, piridoxin-5′-foszfát Információk, érdekességek: A B 6 -vitamin olyan vízben oldódó vitamin, mely emésztés után 8 órával kiürül, így a többi B-vitaminhoz hasonlóan, vitaminkészítménnyel vagy táplálékkal tudjuk pótolni.