Az intézet 1975-ben azért kezdte meg működését, hogy Magyarországon és külföldön segítse a Kodály-életmű fontos részét képező zeneoktatási eljárás, az úgynevezett Kodály-módszer terjesztését és továbbfejlesztését. Azóta az egy-kétéves bentlakásos továbbképzéseken és a Kodály-szemináriumokon több mint 3500 hallgató vett részt. Főként japán, angol, görög, dél-koreai, amerikai, spanyol zenepedagógusok jönnek a kurzusokra.
A mostani munkák során azonban a régészek három elfalazott ablakot találtak az ajtóval szemben. Így már bizonyossá vált, hogy az 1400-as években épült torony földszintjét fedezték fel. A régész felidézte, a ferencesek az 1640-es években kapták meg a területet, ahova több, feltehetően faépületet építettek, de ez az épületegyüttes 1678-ban leégett. A most is álló barokk kori, négyzet alaprajzú kolostort a tűzvész után kezdték el építeni, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába. A Kéttemplom köz felől látható, toronyszerű kiugró rész viszont sokkal korábbi. A kulcslyukszerű lőrések alapján feltehetőleg még az 1400-as évek kezdetén építhették. Az intézet szobáinak mélyítése során ezt, az alapfalak között megmaradt magot tárják fel. Több régészeti felfedezést is hozott a kecskeméti Kodály Intézet felújítását megelőző feltárás | Bácsmegye. Az ásatáskor talált objektumok több korszakhoz köthetők. A szobák nagy részében sikerült felfedezni a 15–16. századi kemény, letaposott járószintet, amely az egykori padlószinttől másfél-két méter mélységben húzódott. Ebbe a szintbe mélyedtek bele a középkori Kecskemét települési objektumai, úgymint alapozási árkok, gödrök, cölöplyukak – sorolta Fazekas András Kristóf.
A tervek már megtekinthetőek az interneten, az utcai homlokzatnál valóban ott vannak a virágablakok és az árkádok, a belső homlokzatnál viszont nem, az új külsőt kapna. Fotó: / Hraskó István
A mostani munkák során azonban a régészek három elfalazott ablakot találtak az ajtóval szemben. Így már bizonyossá vált, hogy az 1400-as években épült torony földszintjét fedezték fel. A régész felidézte, a ferencesek az 1640-es években kapták meg a területet, ahova több, feltehetően faépületet építettek, de ez az épületegyüttes 1678-ban leégett. A most is álló barokk kori, négyzet alaprajzú kolostort a tűzvész után kezdték el építeni, beleásva a középkori Kecskemét városközpontjába. Kecskeméti kodály intérêt national. A Kéttemplom köz felől látható, toronyszerű kiugró rész viszont sokkal korábbi. A kulcslyukszerű lőrések alapján feltehetőleg még az 1400-as évek kezdetén építhették. Az intézet szobáinak mélyítése során ezt, az alapfalak között megmaradt magot tárják fel. Az ásatáskor talált objektumok több korszakhoz köthetők. A szobák nagy részében sikerült felfedezni a 15-16. századi kemény, letaposott járószintet, amely az egykori padlószinttől másfél-kétméter mélységben húzódott. Ebbe a szintbe mélyedtek bele a középkori Kecskemét települési objektumai, úgy mint alapozási árkok, gödrök, cölöplyukak – sorolta Fazekas András Kristóf.
Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük. 1. Kecskemet kodály intézet . "Sütik" használatának szabályzata Ez a szabályzat a domain név weboldal "sütijeire" vonatkozik. 2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
Föld napja totó 1. A Föld a Naptól számított ………….. bolygó. A) harmadik B) nyolcadik C) második 2. A Föld alakja hasonlít egy ………….. A) gömbre B) körre C) körtére 3. Hol helyezkedik el a Földünk? A) a Naprendszeren túl B) a Tejútrendszerben C) a meteorok között 4. Ki hajózta először körbe a Földet? A) Farkas Bertalan B) Neil Armstrong C) Magellán 5. Merre forog a Föld? A) nyugatról keletre B) keletről nyugatra C) nem forog 6. Milyen színű a világűrből nézve a Föld? A) zöld B) barna C) kék 7. A Föld egyetlen természetes kísérője ……………. A) a Hold B) a Vénusz C) az üstökös 8. Miből épül fel a földkéreg? A) homokból B) agyagból C) kőzetekből 9. A Föld felszínének hányadrészét borítja víz? A) egyharmad B) háromnegyed C) egynegyed 10. A Földön a magasságokat és a mélységeket …………….. mérik. A) a földfelszíntől B) a tengerszinttől C) a parttól 11. A Földet ózonréteg védi ………………….. A) a viharoktól B) a káros sugaraktól C) a portól 12. Az esőerdők ………….. adnak a légkörnek. Hogyan forog a Föld? – Csillagászat. A) oxigént B) szén-dioxidot C) nitrogént 13.
Megmondható-e a lefolyónál kialakuló örvényből, hogy melyik féltekén vagyunk? Nem? Vagy mégis? Na hogy is van ez? Ha már sikerült eljutnom olyan helyre, ahol fejjel lefelé járkálnak az emberek, lefelé másznak fel a fára a koalák, és az ég felé szökdelnek alá a kenguruk, gondoltam, előveszem a jó öreg Coriolis-erő témát. Ez a fránya látszaterő lépten-nyomon tetten érhető a ciklonok forgásirányában, az észak-déli irányú sínpárok aszimmetrikus kopásában vagy abban, hogy a lassú – vagy még inkább nagy – víz hogyan mos partot kanyarban. No de akkor mi a helyzet a lefolyóval? Másfelé forog-e az örvény Budapesten, Miskolcon, Mátészalkán és Debrecenben, mint mondjuk Sydneyben, Melbourne-ben, Koomában vagy Thredboban? Shapiro és munkatársai a DNS szerkezének leírásáért* járó Nobel-díj évében kísérletileg igazolták, hogy a Coriolis-erő bizony hatással van a lefolyónál a vízörvény forgási irányára. (Persze már jó száz évvel azelőtt is voltak hasonló kísérletek. ) Akkor nincs miről beszélni. Vagy mégis?
Íme hát az első "kísérlet": "bemutató turistáknak a Coriolis-erőről – Ecuadorban, pontosan az egyenlítőnél. A lefolyóban lefolyó víz a déli féltekén az óra járása szerinti, északon viszont az órával ellentétes irányban forog. " – olvassuk a leírást a videó kíséretében. Elég kétes tisztaságú az a kagyló a lefolyóval meg a veder – annál hitelesebb, gondolhatják a turisták, és látják is, merre folyik a víz itt, ott és amott. A második kísérlet a lényegét tekintve teljesen ugyanaz, a színhely azonban Afrika, Tanzánia, s persze a turisták sem ugyanazok. "Nézze meg, milyen pontosan működik a föld forgási ereje, csak néhány méterre egymástól" – olvassuk a videót megosztók ajánlását. Furcsa, hogy itt az északi féltekén forog az óramutatók járásával ellenkező irányban – de nem ez a legnagyobb baj! Hanem? A baj az, hogy ez a két kísérlet nem egyéb szemfényvesztésnél! Gondoljunk bele: ott az Egyenlítő, eszméletlenül pontosan meghúzva – Ecuadorban és Tanzániában! –, és néhány lépéssel fölötte, északra fordított hatást mutat, mint néhány lépéssel délre!