Mátyás király uralkodása és hadjáratai. A nemzet az 1458 jan. 23-iki országgyűlésen Hunyadi Mátyást választotta királylyá, a ki főleg uralkodásának első éveiben gyakran megfordult a vármegye területén. Arra a hírre, hogy a törökök Galambócz várát megvívták, Mátyás közfelkelést hirdetett és augusztus 25-én megindult Budáról Szerbia felé. Szept. 22-én Futakon találjuk, a hol a budai káptalanhoz parancsot intéz, a melyben Bálványos várának és tartozékainak elfoglalása miatt Geréb Jánost, Várdai István kalocsai érsek és fivére Aladár ellen megidéztetni rendeli. (Zichy Okmt. X. 5–6. ) Október 1-én Péterváradon, okt. 8-ától 24-ig Nándorfehérvárnál táborozott. (Teleki X. 603. ) Ez útjában a vármegyei nemesek közűl a királyt Báthmonostori Tőttös László is elkísérte, a kit a király Szegedről kelt levelében szólított fel a törökök elleni háborúra. Miután azonban Szilágyi Mihály, Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal szövetkezve, ármányt szőtt ellene, Mátyás a törökök elleni hadjárat folytatásáról kénytelen volt lemondani.
Pobjebrád Katalin halála után Mátyás a nápolyi király lányát, Aragóniai Beatrixot vette feleségül, de mindkét házassága gyermektelen maradt. Házasságon kívül viszont született egy fia, Corvin János, akit trónja örökösének szánt. Antonio Bonfini olasz humanista tudósMátyás királytól kapott megbízást a magyarok történetének megírására. Az irodalmi és tudós igénnyel készült mű Mátyás koráról szóló fejezetei közvetlen ismeretek alapján íródtak. "Sok okát beszélik, miért kezdtek összeesküvésbe a király legrégibb atyai barátai. Hisz en olyan tekintélyben és hivatalokban volt részük, hogy igazán nem lehetett tőlük ingadozást, árulást várni. Az érsek [Vitéz János] állítólag számos sérelme miatt lett összeesküvő. A király ugyanis már a maga lábán állt; azelőtt ki volt szolgáltatva a főemberek tanácsának; most lerázta ezt, nem mások után, hanem saját esze és akarata szerint járt s ha szólni mertek, lehurrogta őket... Ezek tekintélyük alapos csorbulását látták ebben. Ehhez járult a szokatlanul kivetett rendkívüli adó, az úgynevezett dika [hadiadó], amelyet többnyire nem portánként, hanem fejenként róttak ki.
Hunyadi János felemelkedése, törökellenes hadjáratai és kormányzósága Mátyás király Vegyesházi királyok Magyarországon Magyarország története a kora újkorban Magyarország történelme Magyarország 1490 után Hunyadi János 1407-1456 Magyarország története 1490-1711 A Jagellók uralma Magyarországon Vegyes-házi királyok kora Történelmi arcképcsarnok 400-1849 Magyar Történelem A Kora Újkor Története Magyarországon Hunyadi János élete Károly Róberttől Hunyadi Matyasig Kora újkor Hunyadi élete 6. 1 A virágzó középkor Magyarországon Magyarország Hunyadi János hadjáratai Vegyesházi királyok Vegyesházi uralkodók A középkori Magyar Királyság virágkora és hanyatlása A középkori Magyarország I. Károly töri évszámok Harc a törökkel Kora újkori események Hunyadi Mátyás I. Mátyás magyar király Vegyesházi királyok (1437-1526)
A korban hatalmasnak számító, ötezer kötetet számláló könyvtára volt, de a Corvináknak nevezett kódexek halála után nagyrészt megsemmisültek, szétszóródtak, a fennmaradtak egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Mátyás háromszor nősült. Először gyermekkorában Cillei lányával jegyezték el, aki csak három hónapig volt hitvese, mert hamarosan meghalt. A második, a cseh Podjebrád Katalin szintén fiatalon, gyermekágyi lázban halt meg, utóda a harmadik feleségtől, a nápolyi Aragóniai Beatrixtól sem született. Törvénytelen fia, Corvin János egy bécsi polgárlánytól származott, de utódlását már nem tudta keresztülvinni. Mátyás 1490. április 6-án váratlanul halt meg Bécsben, valószínűleg természetes okból, de lábra kapott a legenda, hogy az általa igen kedvelt fügével mérgezték meg. Székesfehérvárott temették el, de sírját fél évszázaddal később a várost elfoglaló törökök feldúlták, a bazilika helyén van a mai romkert. Mátyást műve nem élte túl, halálát trónviszály, majd az erélytelen II.
Duna folyónkhoz mindannyian kötődünk, legalább egy történetet el tudunk mesélni róla, még akkor is, ha az ország teljesen más táján élünk. Szeretjük. Sokan sokféle szemszögből vették már górcső alá legnagyobb folyónkat, most nézzünk néhány érdekességet: A Duna a Volga után a második leghosszabb folyó Európában. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. A folyó neve az ős-indoeurópai nyelv dānu (jelentése "folyó, folyam") szavából ered. A Duna homokja 10–600 mg/m³ aranyat tartalmaz, ami a gazdaságosság határán termelhető ki, bár többek szerint gazdaságtalan. Európa 2. leghosszabb és a világ legnemzetközibb folyója, hiszen 10 országon is áthalad és a vízgyűjtő területe további 7 ország életében játszik szerepet. Fotó: Majdnem koronáztak rajta királyt is. Duna Delta Élővilága — A Duna Sokszínű Élővilága | Érdekes Világ. A legendák szerint Mátyást itt tették királlyá még 1458-ban, bár ezt utólag nem igazolták a történészek.
Travel Airlines "A program keretében egy kis léptékű nád-brikettáló üzem és az ehhez csatlakozó fűtésrendszer épül meg, amely egyrészt munkahelyeket teremt, másrészt lehetővé teszi több ezer tonna dráguló és igen szennyező szén helyettesítését a településen. " - folytatta a programvezető. "A Duna-delta sokszínű, de sérülékeny élővilágának és az itt élő embereknek hatalmas feladattal kell megbirkózniuk, amely mindenkit próbára tesz. A Dunai árvizekhez, az egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakokhoz, vagy a tengerszint-emelkedéshez és az idegenhonos fajok terjedéséhez való alkalmazkodás azonban megfelelő tervezéssel és ráfordítással nem lehetetlen küldetés. 13 érdekesség a Dunáról | Érdekes Világ. A fenntartható nádgazdálkodás csak egy azok közül a lehetőségek közül, amelyek egyrészt hozzájárulnak a környezeti állapot javulásához, másrészt jövedelmet termelnek a helyi társadalom számára. Mindemellett példát mutat arra, hogyan lehetséges egyszerre védeni természeti értékeinket és javítanunk a helyi lakosok életszínvonalán.
A Duna a második leghosszabb folyam Európában a Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A Duna a világ "legnemzetközibb" folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. Duna-delta | Sulinet Hírmagazin. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.
A Duna-delta természeti földrajza és környezeti problémái. Földrajzi Értesítő, LIII évf. 3-4. A Duna-delta a világörökség honlapján A Duna-delta madarai (angol) Képek (román) Linkgyűjtemény a Duna Deltáról Képek.
A Duna-delta lakossága erősen elöregedőben van, hiszen a modern világban egyre kevésbé akarnak már kétkezi munkából élni az emberek. Száz év alatt 20 ezerről 15 ezerre csökkent a népesség, és a tendencia megállíthatatlan. Az élővilág számára talán még előnyös is, hogy kevesebb bolygatást, zavarást kell az állatoknak és növényeknek eltűrniük ezen a csodálatos vidéken. Fotók: Instagram/ #deltadanube
Duna-delta Világörökség Holtág a Duna-deltában Adatok Ország Románia Világörökség-azonosító 588 Típus Természeti helyszín Kritériumok VII, X Felvétel éve 1991 Elhelyezkedése Duna-delta Pozíció Románia térképén é. sz. 45° 05′, k. h. 29° 30′ Koordináták: é. 29° 30′ A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-delta témájú médiaállományokat. A Duna-delta ( románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén. Földrajz [ szerkesztés] A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E. A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György). 2500 évvel ezelőtt ( Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt. A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb.