Legyen szó robogóról, chopperről, segédmotorról vagy pályamotorról, a weblap használt motor rovatában könnyen és gyorsan feladhatja apróhirdetését, illetve kereshet a már feladott gyorsasági motorok, gyerekmotorok és sok más eladó új és használt motorok között. Amennyiben eladó teherautója, utánfutója, munkagépe vagy más haszonjárműve van, úgy az eladó haszongépjármű kategória kiváló lehetőséget biztosít, hogy megtalálja a keresett járművet, avagy Ön is feladhassa hirdetését eladó új és használt haszongépjármű témában. Autó apró hirdetések letiltása. Csónakok, motorcsónakok, hajók, jetski-k, jachtok és más vízi alkalmatosságok apróhirdetéseit az eladó vízi jármű témában várjuk. Itt kedvére kereshet a hajók, csónakok között, avagy ingyen feladhatja vízi járművének hirdetését. Autókölcsönzők, motorkölcsönzők, használtautó, használtmotor és más járműkereskedések reklámját, a cég szolgáltatásairól szóló hirdetéseket az portál járműkereskedés rovatában lehet feladni. Ezen vállalkozások, cégek számára kínált extra hirdetési lehetőségeket a honlap Médiaajánlat aloldalán találhatja meg.
km-re 10 Benzin, 2005/3, 1 598 cm³, 77 kW, 105 LE, 200 000 km? km-re P OPEL AGILA 1. 0 Enjoy PÓTKERÉK RADAR CENTRÁLZÁR ESP KLÍMA KÖDLÁMPA LÉGZSÁK RÁDIÓS MAGNÓ SZÍNEZETT ÜVEG GARANTÁLT KM FUTÁS 12 Benzin, 2003/10, 998 cm³, 44 kW, 60 LE, 162 598 km? km-re 12 Dízel, 2008/11, 1 686 cm³, 92 kW, 125 LE, 474 504 km? km-re 10 Dízel, 2005/10, 1 910 cm³, 88 kW, 120 LE, 291 841 km? km-re 10 Dízel, 2005/1, 1 398 cm³, 50 kW, 68 LE, 394 222 km? km-re 11 Benzin, 2007/6, 1 998 cm³, 99 kW, 135 LE, 238 834 km? km-re 11 Benzin, 2009/5, 1 198 cm³, 51 kW, 69 LE, 228 626 km? km-re P SUZUKI ALTO 1. Autó, motor hirdetések - HardverApró. 0 GLX AC ESP FŰTŐSZÁLAS SZÉLVÉDŐ LÉGZSÁK RÁDIÓS MAGNÓ SZÍNEZETT ÜVEG AUTÓBESZÁMÍTÁS LEHETSÉGES ELSŐ TULAJDONOSTÓL 11 Benzin, 2009/4, 996 cm³, 50 kW, 68 LE, 150 000 km? km-re 12 Dízel, 2010/5, 1 968 cm³, 103 kW, 140 LE, 300 433 km? km-re 12 Dízel, 1996/4, 2 370 cm³, 57 kW, 77 LE, 405 765 km? km-re Kereskedés: Apró Autókereskedés Kft.
Az utolsó pákászok A pákászatot, mint "foglalkozást" soha nem ismerték el a tiszántúli népe. Sőt a pákászt annak idején mindenki úgy ismerte, mint valami munkakerülő, tolvaj, csibész, bujkáló embert. Mondjuk, volt is benne valami – ezek az emberek, vagy egyedül, vagy családostúl, de remeteséget vállaltak. A kamera leáll – Olvasat – Irodalom és irodalom. Sokszor a szegénység, sokszor a törvény elöli menekülés vitte rá ezeket az embereket arra, hogy beköltözzenek a rét belsejébe – a lápra, és táplálékszerzésüknek helyéül a szabad természetet válasszák. (Ecsedi István – 1933) A magyar nyelv szótára 1870-ben így írja le a pákászt: A Tisza melléki Sárréten, pákászoknak nevezték azokat az embereket, kik folytonosan a rétből éltek. A pákász se nem vet, se nem szánt, se napszámba nem jár, hanem a kész után "nyúl", vagyis: pákászkodik. A pákász a mocsarakban élt, kúp alakú nádkunyhóban, vagy nyerges tetejű földkunyhókban, s az év nagyrészét a lápon töltötte. Halászott, vadászott és gyűjtögetett. A halat szigonnyal, varsával, hurokkal fogta meg.
A mocsárban, távol a falvaktól nyugodtabban éltek, a földesúr, a hatóságok kevésbé háborgatták őket, de megkövetelték, hogy szolgáltatásaiknak eleget tegyenek. Télidőben gyakrabban bejárt a falvakba, városokba gyógynövényeket, árusítani. Az utolsó pákász teljes film. Nem volt olyan betegség, amire ne tudott volna gyógyfüvet adni. A falusi emberek főleg: fekélyre, mételyre, golyvára, isiászra vásároltak tőle orvosi füvet. A láp lecsapolása után eltŰnt az ezerszínű vízi világ, s ez magával hozta a pákászatnak, ennek az ősi foglalkozásnak a megszűnését is.
A pákász-mesterség gyakran családon belül öröklődött. – A pákász-életformát csak a 18–19. -ból ismerjük. Részletesen először 1858-ban Havas Sándor írt róluk. Valószínűleg a pákász-életmód a földrajzi viszonyok hatására alakult ki. A sok mocsár, árvízjárta terület, a nagy kiterjedésű nádas, vizes rét kényszerítette a parasztok szegényebb, föld nélküli rétegét, hogy ezt a földrajzi körülményekhez alkalmazkodó életmódjukat kialakítsák. A mocsárban, távol a falvaktól nyugodtabban éltek, a földesúr, a hatóságok kevésbé háborgatták őket, de megkövetelték, hogy szolgáltatásaiknak eleget tegyenek. Mike-bácsi-az-utolso-pákász - Horgász.hu. A Nagy-Sárréten a fogott hal, csík felerészét adták a föld, a nádas birtokosának. – A pákászt a múlt század elején rétes ember nek (Nagy-Sárrét), gúnyosan nádlaci nak (Szeged vidéke) is említik. A pákász életmódjához hasonlított a → csikász tevékenysége. Foglalkozásukat nem is mindig lehetett elválasztani egymástól. A pákász elnevezés valószínűleg onnan eredt, hogy párnák, dunnák kitöméséhez, tűzcsiholáshoz gyűjtötték a gyékény (lat.
Mondom, ezen a forrótestű nyáron láttam először az öreg pákászt. Késő délutánokon, amikor már hosszúra nyúltak az árnyak, akkor jelent meg a nádasok mögött. Lassú szárnycsapasokkal jött – mert hiszen madár volt –, aztán leszállott. Távcsövemmel néztem: öreg, kivert, magányos gólyahím. Ez az igazi gólya, vadvizek lakója. Mert a többiek már háziállatok. Templom tornyán, tanyaudvaron fészkelnek, majorságból elcsipkednek, gyerekek eszterláncot járnak a fészkük alatt. Az öreg pákász nem ilyen volt. Közel hozta a távcső egészen: mélyfekete tollai komoran nyelték a késői napfényt, fehér színein évtizedek szennye homályosult, értelmes szemei bölcset sejtettek. Megkerültem a lapályt, közelébe jutottam. Nádszálzörgés – egy mozdulat, lomha szárnycsapással már csak búcsút integetett. Az utolsó pákász - YouTube. Így volt ez másnap is, harmadnap, egy hétig. Néha kétszáz méterről elröpült, néha bevárt százra. A távcsövemmel szinte elérhettem. Komoran sétált le és föl, a magasan átszálló szarkák szépen megsüvegelték. Óraszám halászott nyugodt, kimért mozdulatokkal: mintha legyet kergetne el, feltűnés nélkül nyelte a siklót, békát, compót.
magyar ismeretterjesztő film. A pákászatot, mint "foglalkozást" soha nem ismerték el a tiszántúli népe. Sőt a pákászt annak idején mindenki úgy ismerte, mint valami munkakerülő, tolvaj, csibész, bujkáló embert. Mondjuk, volt is benne valami – ezek az emberek, vagy egyedül, vagy családostúl, de remeteséget vállaltak. Sokszor a szegénység, sokszor a törvény elöli menekülés vitte rá ezeket az embereket arra, hogy beköltözzenek a rét belsejébe – a lápra, és táplálékszerzésüknek helyéül a szabad természetet válasszák. A magyar nyelv szótára 1870-ben így írja le a pákászt: A Tisza melléki Sárréten, pákászoknak nevezték azokat az embereket, kik folytonosan a rétből éltek. A pákász se nem vet, se nem szánt, se napszámba nem jár, hanem a kész után "nyúl", vagyis: pákászkodik. A pákász a mocsarakban élt, kúp alakú nádkunyhóban, vagy nyerges tetejű földkunyhókban, s az év nagyrészét a lápon töltötte. Halászott, vadászott és gyűjtögetett. A halat szigonnyal, varsával, hurokkal fogta meg. A vízimadarakat is különböző maga készítette hurkokkal ejtette el, s a nagyvadaknak, mint például a farkas, csapdát készített, vermet ásott, míg a repülő madarakat íjjal, hajítófával próbálta elejteni.