Adatbázisok Mária Terézia úrbéri tabellái Tovább az adatbázishoz Ismertető Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilenc pontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét. A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát, stb. Mária Terézia úrbéri tabellái. Az alkalmazás a teljes levéltári fondot, valamennyi fennmaradt iratanyagot tartalmaz. Ez 43 vármegye mintegy 300. 000 oldalát jelenti. Az iratokhoz tartozó adatbázist Fónagy Zoltán készítette, mely megyénként tartalmazza a falvakat, azon belül pedig a birtokosok nevét, földterületük nagyságát, jobbágyaik és zselléreik számát.
2. A cigányok lovat nem tarthatnak, a náluk levőket el kell árverezni, s a lóért kapott összeg kétharmada illeti csak a tulajdonost, a többi a bejelentőé. 3. Mivel a cigányok muzsikálás és kovácsolás ürügyén szoktak kóborolni, ezért a jövendőben csak azok űzhetik e két mesterséget, akik rendelkeznek a hozzá való szerszámokkal, továbbá van a faluban házuk és családjuk tagjai sem henyélnek. 4. A gyerekeket el kell venni a szüleiktől és ki kell adni a parasztokhoz, akik a vármegyétől napi három krajcárt kapnak egy-egy gyerekért, amíg azok nem képesek dolgozni. 5. A plébánosok kötelesek ingyen oktatni a cigányokat és gyerekeiket a vallásra, valamint a triviális iskolákban ugyancsak ingyen tanítani a gyerekeket, s a céhek is kötelesek felvenni őket. Mária terézia rendeletei. 6. "Ezen nép emlékezetének a kiirtása végett" ezentúl súlyos büntetés terhe alatt tilos a cigány nyelv használata: a cigányok beszéljék azt a nyelvet, amelyiket a környezetük beszéli. 7. A cigányokkal az urbáriumok szerint kell bánni (azaz jobbágyok, házas zsellérek vagy ház nélküli zsellérek lehetnek), s ennek megfelelően kötelesek adózni is a házipénztárba; az összeírásokban neocolonus néven kell jelölni őket.
Védvámvonal húzása az ipar fejlesztésének érdekében a Habsburg Birodalom köré első vámhatár--> lajtántúli területek belső vámjainak eltörlése, DE! Magyarországon meghagyja a tartományok (Erdély, Temesköz, Horvátország, Magyarország) közötti vámokat, valamint Ausztria és MO. közötti vámokat is második vámhatár--> Osztrák-cseh ipar helyzetének erősítése, magyar mezőgazdasági termékek piacának biztosítasa, DE! Mária Terézia (1740-1780) rendeleteinek hatása a magyar borászatra | borneked.hu. ez visszavetette a magyar ipar helyzetét.
Nyolcadik punktumː A jobbágyoknak eltiltott állapotokrol és azok iránt rendelt büntetésekről. Kilencedik punktumː Azokrol, melyek a belső rendtartozást illetik. A jobbágytelek meghatározása [ szerkesztés] A rendelet szerint a jobbágyok kötelességeit és adózását a jobbágy házhelyhez ( jobbágytelek) kell kötni. A jobbágytelek részeit és azok nagyságát a rendelet első punktuma határozta meg. A jobbágytelek belső fundusból (belső telek, belsőség), azaz házhelyből, annak udvarából és veteményeskertjéből, valamint külső appertinentiákból (tartozékok) állt. Az appertinentiákhoz tartozott a szántó, rét, legelő. A területek nagyságát azzal a vetőmag mennyiséggel határozták meg, ami az adott terület bevetéséhez kellett. Egy egész jobbágytelek belső fundusának nagysága 2 pozsonyi mérő, azaz kb. 62 liter volt. (1 pozsonyi mérő 2 véka volt, a véka méretű és egyúttal véka nevű szalmából font gabona tároló edények még pár évtizede is használatosak voltak a parasztgazdaságokban. ) Két pozsonyi mérő vetőmaggal rendszerint 1200 négyszögöl, az az egy magyar hold nagyságú területet lehetett bevetni.
Ünnepek: január 1. Újév január 6. Vízkereszt Húsvét hétfő május 1. Munka ünnepe május 3. Május 3-i Alkotmány ünnepe Úr Napja augusztus nybemenetel – Mária november 1. Minden Szentek november 11. Nemzeti Ünnep – Függetlenség évfordulója december 25. Karácsony december 26. Karácsony
Nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok, ünnepnapok Lengyelországban 2020-ban. 2020. január 1. – szerda – Újév 2020. január 6. – hétfő – Vízkereszt 2020. április 12. – vasárnap – Húsvét 2020. április 13. – hétfő – Húsvét hétfő 2020. május 1. – péntek – Munka ünnepe 2020. május 3. – vasárnap – Alkotmány napja 2020. május 31. – vasárnap – Pünkösd 2020. június 11. – csütörtök – Úr napja 2020. augusztus 15. – szombat – Nagyboldogasszony napja 2020. november 1. – vasárnap – Mindenszentek 2020. november 11. – szerda – Függetlenség napja 2020. december 25. – péntek – Karácsony 2020. december 26. – szombat – Karácsony
Triglav nemzeti Nemzeti ünnepükön köszöntötte a lengyeleket Orbán Viktor - Ez lesz március 15-én: íme a programok listája és az ünnep idei mottója - NEMZETI ÜNNEPEK Az alkotmányos, nemzeti identitás gátat szabhat az Európai Unió önkényes aktusainak – Alaptörvény blog A német egység napja november 1. Mindenszentek november 9. Berlini fal lebontásának napja november 14. Nemzeti gyásznap december 6. Karácsony Olaszország január 1. Vízkereszt március 31. Húsvét április 25. A felszabadulás napja május 1. Urunk mennybemenetele június 2. Olasz nemzeti ünnep augusztus 15. Mindenszentek december 8. Karácsony Hollandia január 1. Újév március 29. Húsvét április 30. A királynő születésnapja május 5. A szabadság ünnepe május 9. Pünkösd december 5. Mikulás előestéje december 25. Karácsony Lengyelország január 1. Újév március 31. A munka ünnepe május 3. Az alkotmány ünnepe május 30. Urunk mennybemenetele augusztus 15. Mindenszentek november 11. Függetlenség napja december 25. Karácsony Románia január 1.
1999 óta Lengyelország tagja a NATO-nak, 2004-től pedig az Európai Uniónak is. Lengyelország rendkívül változatos felszínű. Délen hegyláncok, a Szudéták és a Kárpátok, valamint felföldek húzódnak. A Szudéták Európa legrégibb őshegység masszívumaihoz tartoznak. A Kárpátok fiatalabbak. A központi része a Tátra, az egyetlen alpesi jellegű hegység Lengyelországban. Lengyelország középső része alföld. Az ország északi részén, a Pomerániai és a Mazuri tóvidéken, festői dombok és gyönyörű erdők között tavak százai rejtőznek, még északabbra pedig a Balti-tenger homokos partjai húzódnak. Éghajlat Lengyelország éghajlata mérsékelt. Nyáron, júliusban az átlagos hőmérséklet kb. 19 o C (34, 2ºF); előfordulnak forró napok is, amikor a hőmérséklet 30 o C (54ºF) fölé emelkedik. Az év leghidegebb hónapjai a január és a február, amikor az átlagos hőmérséklet néhány fokkal fagypont alatt marad. A hegyekben, télen (január, február, március), általában jók a hóviszonyok. Idő A Lengyelországban érvényes alapidő a közép-európai idő.