A tizedes meg a többiek Dobozy Imre: A TIZEDES MEG A TÖBBIEK – komédia két részben – színházpedagógiai foglalkozással Bemutató: 2016. szeptember 30. A II. világháború vége felé járunk. A Magyarországon harcoló felek egyre fáradtabbak, kimerültebbek, és egyre kevesebben akarnak önként és dalolva a frontra menni. Mindenfelé lógósokba botlik az ember. Főhősünk, a tizedes is azért oson be egy kastélyba, hogy végre megpihenhessen a frontvonalak között. Ám nemsokára kiderül, hogy a kastély más katonaszökevényeknek is a tanyája, és ezekből az ágrólszakadtakból ügyes, ravasz és túlélésre képes csapatot kellene kovácsolni… Ez a szórakoztató helyzet- és jellemvígjáték szeretetreméltó vallomás is a jólelkű, de rafinériára mindig kész kisemberről, aki csupán túl akarja élni a történelem viharait.
vígjáték, 2 felvonás, magyar, 2002. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! " A témát, mely a háború végétől fogva foglalkoztatott, filmnek írtam meg először, majd - a helyzeteknél is meggyőzőbb gondolati anyag kifejtése kedvéért - regénynek. Egyik változata sem arról szól, hogy a legembertelenebb emberi foglalatosságnak, a háborúnak is vannak oldottabb, derűsebb, mulatságosabb pillanatai, vagy olyan vonásai, melyeket - az egész háború komor drámaiságának enyhítése nélkül - ki lehet csúfolni. Nem, ellenkezőleg, épp az egész háború a fő téma, a gúny és önirónia céltáblája? Főhőse változatlanul a tizedes. Az a típusú, talpraesett, természetes eszét használó, bajban is találékony figura, akinek változatos és gazdag ötlet - kelléktára van hozzá, hogy magatartását, eszközeit, mondókáját mindig a körülményekhez igazítsa: céljától azonban, hogy megússza a háborút, és a gyámoltalanabbaknak is segítsen megúszni, soha semmilyen körülmények között nem tér el.
Érdekességek 1. Apropó, szállóige! A filmben csak olvasható a németül elhangzó mondat fordításaként, hogy "Az oroszok már a spájzban vannak", ami szállóigévé vált – a szövegben így hangzik el: "már a spájzban vannak az oroszok". 2. Az előadás dramaturgiája nem követi száz százalékig a filmet, ezért nincs jelenet az erdészházban, ezért nem szerepel nő, Grisa a kastélyban kerül elő a spájzból, nincsenek külső jelenetek. 3. Az oroszul és németül elhangzó mondatokat a többi szereplő értelmezéséből értjük meg. Bejegyzés navigáció
Az előadás dramaturgiája nem követi szorosan az eredeti művet: például nincs nő a színpadon és csak a kastélyon belüli eseményeket látjuk. A színpadot 13 férfi uralja: magyar, német, nyilas, orosz katonák meg a tizedes (Bede-Fazekas Szabolcs) és persze az inas. Eperjes alakítása külön szót érdemel: nem játssza túl sem mozgásban, sem beszédmódban az úri modorú, mindenre elszánt, segítőkész inas figuráját, kellő pillanatban tud visszavenni és a vicces karaktert komolyra cserélni. Végtére is a háború mégsem móka és kacagás. "Helyenként öncélúnak tűnő poéndömping, altesti humor, zsidókon való viccelés, kolbász-, szalonna- és sonkahegyek (utóbbiak óriási, műanyag kiszerelésben). " Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
68. ), és a helyszínen. Rendelés telefonon: 06 1 / 37 55 922 További információ, szereposztások és friss hírek: A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja sokáig elkerült, de tavaly és idén végre én is eljutottam rá. Tavaly sikerült a két legkiemelkedőbb előadást látnom, bizakodtam idén is. hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében Legolvasottabb Színház Veszélyben a független társulatok Az Átrium után immár harmincegy független színházi műhely jelezte, hogy állami támogatás hiányában komoly anyagi gondokkal küzd, ami veszélyezteti a működésüket – hívta fel a figyelmet a Vizuál Elhunyt a Keresztapából ismert James Caan Nyolcvankét éves korában elhunyt James Caan amerikai színész, akit a közönség elsősorban a Keresztapa című gengszterfilm Sonny Corleonéjaként ismerhet – írta a filmes hírportál. Klasszikus Így szól egy lenből készült cselló Tim Duerinck belga hangszerész különleges kísérletbe fogott: környezetbarát anyagokból szeretett volna hangszert készíteni.
A "kisember" története ez a "nagy" háborúban: elkerülni a kivégzést, rálelni az éléskamrára, kihasználni a menekülési lehetőségeket. A történet szerint a második világháború végóráiban a találékonyságával a jég hátán is megélő Molnár tizedes a német visszavonulás zűrzavarából szeretne ép bőrrel és némi anyagi haszonnal kimenekülni. Magához vette az ezredpénztárt, és egy elhagyott kastélyban húzódott meg. Az úri lak biztonságos terepnek bizonyul, hiszen csak Albert, a méltóságteljes inas tartózkodik ott. Ám a meglepetések sora csak most kezdődik igazán, amikor... "az oroszok már a spájzban vannak! " Bemutató időpontja: 2008. január 18., Miskolci Nemzeti Színház Szerző: Dobozy Imre, Korognai Károly Rendező: Korognai Károly Díszlettervező: Vayer Tamás Jelmeztervező: Bozóki Mara Súgó: Simonfi Adrienn Ügyelő: Orehovszky Zsófia Asszisztens: Pöltz Júlia
A belgiumi Kortrijki Fesztiválon bemutatott cselló, amely a későbbiekben a Texture Múzeumba kerül majd, lenrostok felhasználásával készült. Támogatott mellékleteink Ezt olvasta már? Színház hír Veszélyben a független társulatok Az Átrium után immár harmincegy független színházi műhely jelezte, hogy állami támogatás hiányában komoly anyagi gondokkal küzd, ami veszélyezteti a működésüket – hívta fel a figyelmet a
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
1988. november 24-én a Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívással fordult a hozzátartozókhoz, hogy éljenek jogaikkal és követeljék a jeltelen sírban nyugvó 56-os áldozatok földi maradványainak kiadását. november 29-én az MSZMP Politikai Bizottsága határozatot hozott "az ellenforradalmi események kapcsán politikai bűncselekmények miatt elítélt és kivégzett személyekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezéséről", s kapcsolatba lépett az ellenzékkel, a családtagokkal. A kormány 1989. január 26-ai ülésén napirendre tűzte az 1956. Mécs imre zsidó újév. október 23-át követő ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban kivégzettek kegyeleti kérdéseinek rendezését, és úgy foglalt állást, hogy az érintettek családjai döntenek majd arról, hogy nyilvános temetést rendeznek-e. 1989. január 28-án ebben a helyzetben adott interjút Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP KB Politikai Bizottsági tagja a rádió 168 óra című műsorának, amely úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Pozsgay közölte, hogy a történelmi albizottság a kutatások alapján "népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek", valamint, hogy "1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés. "
Egyetlen mentsége van Kerényinek a buzizásra és a nyilvánvaló antiszemita provokációkra: ha elmondja őszintén - amennyire tőle telik -, hogy mi történt vele, mibe hibbant bele. Van olyan, hogy valakibe sunyin vagy erőszakkal behatol egy ideges férfi, aki amúgy színházrendező is, főtanár is, zsidó is, és mondjuk, kommunista. Vagy, mondjuk a moszkvai nagykövetség kertjében lelki nyomással, pénz és pláne karrier ígéretével ráveszi a fiatal, törekvő emberkét valami olyan térdrehullós csuporkodásra, amit azután nagyon megbán. Aztán emberek jelentős csoportjára vetíti a sérelmet, és bosszút is esküszik, amit aztán öregkoráig dédelget. Mécs imre zsidó tojás. Aztán már csak találkozni kell egy olyan vezérrel, akit szintén sok abúzus ért gyerek és fiatal korában - például rendszeresen verte az apja, vagy éppen kétszer kapott választási vereséget a hálátlan néptől - és kezdődhet a közös bosszúhadjárat. Ha Kerényi Imrével valami ilyesmi esett, máris megbocsátok. Orbánnak nem. Mert engem is vert az apám. Rendesen és rendszeresen.