A fertődi Esterházy kastély méretei is igen lenyűgözőek. Fő homlokzata 100 méter hosszú, szárnyai pedig 48 méteresek. Az épületben 126 szobát találhatunk, mindegyik gazdag rokokó díszítéssel és berendezéssel készült. Az épület középpontjának az emeleti díszterem és az ahhoz kapcsolódó zeneterem számít. A zeneterem a díszterem előteréül szolgált. Esterházy-kastély - Fertőd. A 9 méter magas 10 méter széles és 13 méter hosszú terem falait jón fél pillérek tagolják. A kastély belsejéből is és az udvarról is egy-egy díszes kőlépcső vezet az emeleti zeneterembe. Miklós herceg a 18. század barokk–rokokó pompájának minden eszközét felhasználva operaházat, bábszínházat építtetett fertődi kastélyában. Ehhez német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. Híres zenekarának karmestere Joseph Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző volt, a család házi zeneszerzője és karmestereként. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának. Fertőd, Joseph Haydn u.
10. No. Esterházy kastély fertőd nyitvatartás. 8. (Hargitai Leila), Fauré: Álom után (Sándor Norbert tárogató, Dankó Richard zongora), Liszt: 104. Petrarca szonett (Dankó Richard zongora), Kovács: Hommage à Kodály (Sándor Norbert klarinét), Dankó: Recitativo and Aria (Sándor Norbert tárogató, Dankó Richard zongora) *** Bartók: 15 magyar parasztdal (Ungár Cecília), Liszt: 8. Magyar rapszódia, (Dankó Richard zongora), Debussy: Kis szvit (négykézre: Ungár Cecília és Hargitai Leila), Rachmaninov: Valse és Romance (6 kézre: Ungár Cecília, Hargitai Leila, Dankó Richard) A Cziffra Fesztivál évek óta elkötelezett támogatója a jövő előadóművészi generációinak, melynek keretében nemcsak anyagi és erkölcsi elismerésekkel, hanem fellépési lehetőségeket és szakmai mentorálást biztosítva igyekeznek segíteni a tehetséges fiatalok kibontakozását. "A tehetséggondozás egy nagyon sokrétű vállalás, mi pedig arra törekszünk, hogy a lehetőségeinkhez mérten ennek minél több aspektusát le tudjuk fedni" - fogalmazott Balázs János egy interjúban a Cziffra Fesztivál egyik legfontosabb célkitűzésével kapcsolatban.
Eszterháza, a csodák kimeríthetetlen forrása "Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem! " – e mondat jegyében épült fel a 18. században hazánk legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya, a fertődi Esterházy-kastély. A "Magyar Versailles"-ként ismert és méltán csodálatot kiváltó, fertődi Esterházy- kastélyegyüttes első fénykora Esterházy "Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett és az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciát hozott létre. Esterházy-kastély, Fertőd. A 18. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva operaházat, bábszínházat építtetett, német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. Európa-hírű zenekara élén Joseph Haydn (1732-1809), a világhírű zeneszerző állt, aki évtizedeken át élt és alkotott itt a herceg zenészeként. A kastély második fénykorát a 20. század elején élte, amikor IV. Esterházy Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő kiépíttette a rózsakertet és a neobarokk stílusú kerteket.
Az épületegyüttes fő értéke a környező templomokra tájolt, jellegzetes barokk szerkesztésmódja. Ebben a korban így kívántak kapcsolatot teremteni a környezettel, a természettel, befogadva annak létező erőit. A kastély külső területei Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt (az északi oldalon) a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állanak az őrségházak. A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. Esterházy-kastély Fertőd - Részletek - Sopron Régió. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya. A kapuhoz kétoldalt ívesen hajló földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hangsúlyosan kiemelt középrésszel.
Az "Árpád Közkórház", mint Újpesti Gyerekkórház alapult 1905-ben. 1918-ban ezt felnőttek ellátására is alkalmas részekkel egészítették ki. A ma használatos elnevezése 1939-től Árpád Kórház. Itt működött 2007. áprilisig a Belgyógyászati Osztályunk, illetve 2012-ig a Budapest és vonzáskörzetét is ellátó Baleseti Sebészeti Osztályunk, melynek feladatkörét 2012. júliusától a Honvéd Kórház vette át. A Központi Laboratórium is ezen a telephelyen kapott helyet és itt épült 1998-ban a korszerű Központi Intenzív Terápiás Osztály. Az osztály bezárások következményeként a telephely 2014. júniusától nem üzemel. A harmadik kórház megépítéséről Újpest város képviselő testülete 1926-ban döntött. A korábbi évtizedek sorozatos járványai miatt végleges jellegű járványkórház felépítése feltétlenül időszerű volt. A Városi Kórház 1932-ben nyílt meg, a fertőző tífusz, diftéria, tbc osztályokkal. Később a fertőző profil átalakult, majd megszűnt. Általános betegellátás 1936 óta működött a kórház területén 165 ággyal, melyet később 210 ágyra bővítettek.
A Szakorvosi Rendelőintézetben önálló baleseti ambulanciából kifejlődve jött létre 1974-től a Baleseti Sebészeti Szakrendelés. 1923-ban tüdőbeteg gyerekek kezelésére létesült Gyermekrendelő a Jókai utcában. 1947-től teljesedett ki a tevékenysége a többi szakterületre. 2009-től a Járóbeteg Szakrendelőben kapott elhelyezést, mint Gyermek Szakorvosi Rendelő. 2011. októberétől, struktúraváltozás következtében a Görgey utcai Szakrendelő Újpest Önkormányzatának tulajdonába került, intézetünk ettől fogva viseli a Károlyi Sándor Kórház nevet. A Károlyi Sándor Kórház jelenleg két telephelyen működik, Újpest és Rákospalota fekvőbeteg és Újpest ambuláns betegellátását végzi, az Észak-pesti régió jelentős egészségügyi központja. Feladata ma is az, ami több mint 100 éve az alapításkor is volt, Újpest és Rákospalota lakosságának, valamint az agglomerációban élők korszerű szakmai színvonalon történő ellátása.
Az is biztos, hogy az egészségügyi beruházások sorában a kerületi szakrendelő felújítása szerepel az első helyen, amelynek vezetését nemrég nyerte el pályázaton Ungár Klára. A korábbi liberális politikust ért támadások ellenére a polgármester bízik a megfelelő végzettséggel rendelkező szakember munkájában és azt várja, hogy gyorsan felméri a hiányosságokat, ami alapján el lehet kezdeni a tervezést. Újpest nagyon várja azt a kiegészítő egészségügyi fejlesztési támogatást, amit a főváros kér a kormánytól az atlétikai stadion engedélyezésének fejében – tette hozzá Déri Tibor, aki abban is reménykedik, hogy a pénzt nemcsak építésre, hanem eszközbeszerzésre vagy béremelésekre is el lehet költeni. Lapunk úgy tudja, idén egy kormányülés biztosan lesz még, de az is elképzelhető, hogy kettő. Újpest azt várja, a régi kórházépület kérdésében is döntés születhet ezek valamelyikén és 2020 tiszta lappal indulhat.
Jó lenne tudni, kik hozták a döntést, milyen alapon, milyen indokokkal. Milyen társadalmi szervezetekkel egyeztettek, milyen volt a döntés előkészítés, volt-e hatástanulmány stb. Erről a nyilvánosság semmilyen információt nem kap, csak egyszerűen e-mailben értesítik a kórházat ilyen nagy jelentőségű döntésről. Úgy látszik, Újpest egyik politikai oldalnak sem tud megfelelni. Amikor baloldali vezetés volt Újpesten és az országban, akkor az urológiát, a szülészetet szüntették meg, és a belgyógyászatot kezdték leépíteni, most fideszes kerületi és országvezetés mellett a baleseti sebészet és az ideggyógyászat megszüntetésével folytatják az újpesti alapítású intézmények csonkítását.