De valóban ők voltak az igazi bűnösök? Persze a kezdeti tagadás után a kárelhárítás élére kijelölt Borisz Scserbina (Stellan Skarsgard), majd a pártfőtitkár Mihail Gorbacsov (David Dencik) is beadja a derekát, de ez kevésnek bizonyul, ugyanis maga a kommunizmus és a Szovjetunió rendszere az, amely alkalmatlan a válságkezelésre. Ebben a gépezetben ugyanis a saját nagyszerűségéről kialakított kép fenntartása a fő prioritás, és csak utána következhet a veszély elhárítása. Mi az ára a hazugságoknak? Csernobil - SPOILERES kibeszélő. A PR-katasztrófa elkerülése mindig is fontosabb volt Az első epizódban már megfigyelhettük, hogy a legelső evakuálási és tájékoztatási tervet a pánikkeltésre (és Lenin intelmeire) hivatkozva fúrja meg a legidősebb pártfunkcionárius, és innentől kezdve minden döntést megelőz az a kimondatlan dilemma, hogy mekkora tragédiára, veszélyre van szükség ahhoz, hogy a Szovjetuniónak megérje bevállalni az arculatvesztést. Ugyanez képeződik le személyes szinten is: Anatolij Gyatlov főmérnök (Paul Ritter), valamint eleinte Scserbina esetében az látszik, hogy gyűlölik, ha valaki meg meri kérdőjelezni hatalmukat, vélt szakértelmüket.
Akár emmerichi vonalat is követhetett volna Az amerikai katasztrófafilmektől már megszokhattuk a dramaturgiát, miszerint a magányos, kissé őrült tudós rájön a veszély közeledtére, azonban a világ vezetői közül senki sem hallgat rá, csak amikor már (félig) megtörtént a baj. Ha az RMBK-reaktorok hibáját 1970-ben felfedező (a sorozatban csak említés szintjén szereplő) Volkov és a katasztrófa valódi mértékét elsőként felismerős atomfizikus Valerij Legaszov (Jared Harris) karakterét összevonjuk, akkor ez eddig tulajdonképpen Csernobil kapcsán is így zajlik. Csakhogy míg Emmerichnél ezek után az amerikai elnök a büszkeségét félretéve átadja a terepet hőseinknek (és még esetleg a gonosz védelmi minisztert is felpofozza), a késői reakció miatti járulékos veszteséggel pedig legfeljebb egy összeomló felhőkarcoló szintjén foglalkozunk, itt egészen más irányt vesznek az események. Index - Tudomány - Mázlija volt Magyarországnak Csernobil sugárzó felhőivel. Viktor Brjuhanovot, Anatolij Gyatlovot és Nyikolaj Fomint nevezte meg a Szovjetunió vezetése a katasztrófa fő felelőseiként.
A teljes evakuáció délután 2 órakor indul meg. 3 órával később Pripjaty már csak kísértetváros. A hatóságok kétségbeesetten próbálják megállítani a környezet további radioaktív elszennyeződését. A következő hat nap alatt 1800 helikopter-bevetés során 5000 tonna vegyszert dobnak a szétrobbant reaktorra, hogy a különböző anyagok elnyeljék a sugárzást. A szovjetek úgy vélik, eddig még csak azok tudnak a válságról, akik közvetlenül érintettek. Április 28-a, reggel 6 óra 30 perc. A robbanás után két nappal Svédországban Cliff Robinson atomtechnikai mérnök éppen munkába igyekszik a forsmarki atomerőműbe. ORIGO CÍMKÉK - Pripjaty. Az erőmű Csernobiltól 1600 kilométerre van északra. Ahhoz, hogy beléphessen, Cliffnek át kell haladnia egy sugárzásmérő kapun. Megszólal a riasztó, jelezve, hogy radioaktív szennyezést érzékel. Cliff úgy véli, a berendezés lehet a hibás. Ám a gép más dolgozók belépését is letiltja. A sugárzás láthatatlan, de Cliff arra tippel, hogy a riasztót az emberek cipője hozza működésbe. "Rátettem a cipőt az egyik detektorra, hogy megmérjem a sugárzását.
Íme, az ujjdagadás (dactylitis)... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Hiába tervezi a csernobili zóna betelepítését az ukrán kormány, a tudósok azt állítják: jóval többet kell várni erre. Az 1986. Csernobil robbanás idee.com. április 26-i katasztrófát először a svédek sejtették meg, de Mihail Gorbacsov csak május 14-én beszélt először a balesetről a nyilvánosság előtt. 24 évvel később még mindig több millió ember él a csernobili radioaktív szennyezés által mérgezett területeken. A gőzrobbanás, majd égés következtében a legnagyobb mennyiségben kiszabadult radioaktív anyag, a cézium 137-es izotópjának (137Cs) felezési ideje kissé meghaladja a 30 évet, ugyanúgy, ahogy a stronciumé is, így a baleset radiológiai (és így egészségügyi) következményei még évszázadokig jelentkezni fognak. Mivel a csernobili talajban nem csökkent olyan mértékben a cézium mennyisége, mint ahogy azt a kutatók remélték, a jelenlegi becslések szerint legalább 180 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra biztonságos életet lehessen élni a környéken. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös jelentése "csupán" 4 ezerre becsüli a robbanás miatt bekövetkező halálesetek számát, ám egy nemrég nyilvánosságra került becslés szerint csak Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy 200 ezer ember halt meg a baleset következményei miatt 1990 és 2004 között.
Milliós értékű szarvasgombára leltek Baranya megyében Munka, állás: Bóly | Isztriai szarvasgomba arabes Isztriai szarvasgomba Gazdaság: A milliót közelíti egy Baranyában talált különleges szarvasgomba ára | Szarvasgomba, Vendéglátás, Isztria | Világnéző Nkm földgáz diktálás Isztriai szarvasgomba art et d'histoire Hazai rekokorder: Több millió forintot ér Mágnás Béla, a Baranya megyében talált isztriai szarvasgomba - Ecolounge Vannak, akik kutyával, természetes élőhelyről gyűjtik a termést, mások a termesztéssel vagy a kereskedelemmel foglalkoznak. Először megpróbálkoztam az ősrégi módszerrel, amely szerint a talált gomba helyére makkot ültetünk, és az abból fejlődő csemetét átültetjük. Működött, de így nem lehet nagyobb mennyiséget termeszteni. Később rájöttem, hogy a makkot kell összehozni a gomba spórájával, ahogy az erdészek vetik a makkot ipari méretekben. - Mekkora területen termeszti e becses ritkaságot? - Tíz hektárt ültettem el a szarvasgombával kezelt makkal. A fejleményeket szabad szemmel nehéz figyelemmel kísérni, ezért a Szent István Egyetem kertészeti tanszéke, illetve az ELTE növényélettani tanszéke - laborháttérrel - talaj- és gyökérmintákon figyelte az úgynevezett mikorrhizákat - a gombafonálra kapcsolódó burkokat.
Több mint fél kilogrammos isztriai szarvasgombára bukkant a Nefag Zrt. egyik gombásza Baranya megyében, a példány több millió forintot is érhet. Az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) a legdrágább föld alatti gombafaj, ára 2-3 ezer euró (630-930 ezer forint) kilogrammonként, de a különösen nagy példányok ára ennél jóval magasabb lehet – közölte az MTI-vel a fővárosi Triffla erdeigomba-bolt, ahol az érdeklődők péntekig tekinthetik meg a Mágnás Béla névre keresztelt szarvasgombát a Fővám téri Nagycsarnokban. Mint írták, a Baranya megyében előkerült példány a Magyarországon valaha előkerült legnagyobb isztriai szarvasgomba. MTI fotó: Máthé Zoltán A mediterrán térségben elterjedtebb gombafaj első példányait 1998-ban találták meg hazánkban, és azóta is ritkaságnak számít. A gombafajt angol neve (white truffle) nyomán tévesen fehér szarvasgombának is szokták nevezni, noha utóbbi egy másik, sokkal kevésbé értékes gombafajt jelöl. Az ilyen nagyméretű isztriai szarvasgombákat jellemzően árveréseken értékesítik, ahogy a két éve az olaszországi Umbriában talált, közel kétkilós világrekorder is így kelt el több mint 61 ezer dollárért (18 millió forint), az elmúlt héten pedig egy egykilós példányért 112 ezer dollárt (33, 9 millió forint) fizettek – olvasható a közleményben.
A mikorrhizált gyökerű csemeték ugyanis nem maradhatnak sokáig szabad levegőn, egyáltalán nem biztos, hogy a gomba szeretni fogja a termőterületet vagy az öntözővíz minőségét és ugyanígy kérdéses az, hogy az időjárás segít-e a termésnek. Mi az a szarvasgomba? Egy első látásra élősködő, földalatti élőlény, ami a fákkal vagy cserjékkel él szimbiózisban. A "szarvasgomba" szó egy gyűjtőnév, a legnagyobb kultusza a Tuber (jelentése: gumó) nemzetséghez tartozóknak van. Az ezek közül is leghíresebb Tuber melanosporum - fekete, francia vagy périgordi szarvasgomba - Dél-Európában sok helyen terem, Magyarországon nem honos. Itthon a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) a legelterjedtebb, de akad téli szarvasgomba is (Tuber brumale) és a ritka és értékes piroshúsú, vagy isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) is. Utobbit csak magyar nyelven hívjuk pirosnak, máshol fehér a neve (truffle blanc, white truffle). Gyakori még itthon a Tuber nemzetségből kieső fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis) és a homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides) is, utóbbi különlegessége az édeskés íz.
A gombafajt angol neve (white truffle) nyomán tévesen fehér szarvasgombának is szokták nevezni, noha utóbbi egy másik, sokkal kevésbé értékes gombafajt jelöl. Az ilyen nagyméretű isztriai szarvasgombákat jellemzően árveréseken értékesítik, ahogy a két éve az olaszországi Umbriában talált, közel kétkilós világrekorder is így kelt el több mint 61 ezer dollárért (18 millió forint), az elmúlt héten pedig egy egykilós példányért 112 ezer dollárt (33, 9 millió forint) fizettek – olvasható a közleményben. Az isztriai szarvasgomba kilónkénti ára 2 000 és 4 500 euro között változik, melyet jelentősen befolyásol a szezon minősége, vagyis a gomba mennyisége a piacon. Magas ára nemcsak aránylag rövid tenyészidőszakának és korlátozott elterjedési területének tudató be, hanem annak a ténynek, hogy e gomba termesztésében a mai napig nem sikerült átütő eredményeket elérni. A francia, vagy másnéven périgordi szarvasgomba (Tuber melanosporum) termőtestét kívülről fekete réteg, a peridium borítja, mely kisebb-nagyobb szemölcsökből áll.
Főbb gazdanövényei a tölgyek (kocsányos, kocsánytalan, csertölgy, molyhos tölgy) gyertyán, mogyoró, hársak, bükk és a feketefenyő. Termőteste gumó alakú, sokszor szabálytalan, mérete diótól akár a félkilós nagyságig is terjedhet. Kívülről fekete peridium borítja, kettévágva éretlenül világossárgás fehér erezettel, majd éréskor közép-vörösesbarnáig sötétedik. Éretten illata a főtt kukoricára emlékeztet. Az európai piacon hazánk jelentős gyűjtött mennyiséggel van jelen a gomba termésidőszakában (júniustól decemberig). Ára a szezon kezdetén általában alacsonyabb (100 euró körül), majd őszre jó szezonban eléri a 450 eurót is. Termesztése Magyarországon is évtizedes múltra tekint vissza. A fent jellemzett három fő európai szarvasgomba mellett egyéb, kisebb jelentőségű fajok is jelen vannak a kereskedelemben, mint például a kései szarvasgomba (Tuber borchii), mely főként Olaszországban népszerű, a nagyspórás szarvasgomba (Tuber macrosporum), melynek különlegességét az isztriai szarvasgombához hasonló illata adja, vagy a téli szarvasgomba (Tuber brumale), mely nevéhez híven főként a téli szezonban terem.
Humban az a csodálatos, hogy itt aztán igazán a középkorban érezhetjük magunkat, ugyanis új épületet már rég nem emeltek. A település egyetlen éttermében, a Humska Konobában érdemes megkóstolni a Biska nevű helyi brandy különlegességet, amelynek egyik alapanyaga a fagyöngy. A kelta eredetű, a legenda szerint kétezer éves ital többi összetevőjére kár is rákérdezni, mert hétpecsétes titok. Az italnak saját fesztiválja is van, az október végén megrendezett Rakija. A településre egyébként nem lehet behajtani, még előtte le kell tenni az autót, a napi parkolójegy ára 10 kuna. Mivel nemcsak a városka csodálatos, de az innen nyíló kilátás is, érdemes kicsit elidőzni itt. Fehér szarvasgomba és olívaolaj Fotó: Igor Marx/Shutterstock Nincs messze innen egy nagyobbacska, közel ezer lakosú hegyi település, Motovun sem. Ez talán a legnépszerűbb az összes hegytetőre épült városka közül, lévén masszív városfalai és kapui nagyrészt fennmaradtak. A végigjárható városfalak és az innen nyíló panoráma sok látogatót vonz, épp ezért autó helyett (a parkolás többnyire kihívás) célszerűbb tömegközlekedéssel érkezni.
A különleges ételízesítőt a felvásárlók egy kisebb része a környék éttermeinek értékesíti tovább, de a betakarított gumók többsége az olasz szakácsok edényében köt ki. A világ legnagyobb fehér szarvasgombája pár évig egy 1999-ben, Motovuntól néhány kilométerre, Buje környékén talált, 1, 31 kilós példány volt. A megtalálója nem adta el sok pénzért, hanem jó marketinges ösztönnel felvétette a Guinness-listára, majd felhasználta egy 200 fős vacsorára, amelyre a helybélieken kívül az akkori államfőt és az esemény iránt érdeklődő újságírókat is meghívta. Azóta a környék kultikus hellyé vált, 2002-ben nyílt exkluzív éttermét messze földről felkeresik. Ami a rekordokat illeti, 2007-ben egy másfél kilós, Olaszországban talált példányért 330 ezer dollárt fizettek Albában. A jelenlegi csúcstartó egy 2015-ben kiásott, 1, 89 kilós olaszországi darab, amiért csak 61 ezer dollárt adtak egy tengerentúli aukción. Kommentelési- és moderálási irányelvünk Kommentelési- és moderálási irányelveink: Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Online Média álláspontját tükrözik.