Magyarországnak is van egy különleges képességekkel felruházott, repülni is tudó hőse, aki úgy hívnak, hogy A kockásfülű nyúl. A Pannónia Filmstúdióban készült magyar rajzfilmsorozat 2. évadának, 7. részét "töfizheted" végig, ami a A repülő térkép címet kapta az alkotóktól. Tartalom: Kriszta egy térképnek látszó képet festett, amit Kistöfi kettétépett és papírrepülőt kreált belőlük. A kép egyik fele visszakerült Krisztához, azonban a másikat elcsente a bitang Mozdony, aki nem tudta, hogy mi leledzik a papíron. Kistöfi és Kockásfülű Nyúl próbálja visszaszerezni a "térkép" másik felét… Tags: 6+, Magyar rajzfilmek, Retro Mesék
Boribon, Annipanni, Kippkopp és Tipptopp, a Csúnya kislány, Laci és az oroszlán, a Kockásfülű nyúl a legközelebbi, legbensőségesebb ismerőseink. (Fotó: Kaunitz Tamás) A kockásfülű nyúl – Richly Zsolt rajzaival (Budapest, Vivandra, 2020) A legendás rajzfilmsorozat történetei elevenednek meg a képregényszerű mesekönyvben. "Születhet-e mese a nagyváros kellős közepén? Ott ahol az utcák medrében autórajok cikáznak, ahol millió kockaszemével bután néz maga elé millió kockaház? Elűzi a rejtőzködő mesét a benzingőz, az átható fény és a bömbölő televíziók hangja? Csakhogy ahol gyerekek vannak, ott megbújik a mese is. Ez a mese egy öreg bőröndben lakik, a bőrönd egy limlomos kamrában, a kamra egy toronyház tetején, ott, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog. Szóval kinyílik a bőrönd és kilép belőle a mese, vagyis a kockásfülű nyúl. Távcsövével a kéményhez ugrándozik, hogy onnan lesse meg, mit is csinálnak a barátai: Kriszta, a feketesörényű, vadóc kislány, Menyus, az álmodozó művészlélek, Kistöfi, aki kicsi és buta, valamint Mozdony, aki nagy és erőszakos.
Menü Pókember? Superman? Nem! Ha valahol egy kisgyerek bajba kerül, a háztetőn berendezett főhadiszállásáról, hatalmas kofferje mélyéről egy másfajta szuperhős kerekedik fel, hogy segítséget nyújtson a rászorulóknak. Az egykori és mai gyerekek legnagyobb örömére és szórakozására most – régi-új ismerősünk – a kockásfülű, repülni is tudó nyuszi nagy füleit propellerként használva ismét "szárnyra kél", hogy a tetőkön őrködve a legkülönfélébb kalandokba keveredjen a srácokkal, Krisztával, Menyussal és Kistöfivel. A '75-ös Kockásfülű Nyúl a GyerekTV-n is látható! A Kockásfülű Nyúl – Kriszta Születésnapja Magyarországnak is van egy különleges képességekkel felruházott, repülni is tudó hőse, aki úgy hívnak, hogy A kockásfülű nyúl. A Pannónia Filmstúdióban készült magyar rajzfilmsorozat A Kockásfülű Nyúl – Menyus és a Hóember Magyarországnak is van egy különleges képességekkel felruházott, repülni is tudó hőse, aki úgy hívnak, hogy A kockásfülű nyúl. A Pannónia Filmstúdióban készült magyar rajzfilmsorozat 1.
Kockásfülű Nyúl főcím - YouTube
Szalay-Berzeviczy Attila (közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke, amatőr történész, fotográfus) előadásában a nézők arra kaphattak választ, hogyan lehetséges háború a XXI. század Európájában, illetve milyen gazdasági és történelmi előzményei voltak az I. világháború kirobbanásának. Az előadó arra is kitért, milyen izgalmas dolognak tartja, hogy jelenleg épp az ő könyve készül az üzemben. Emlékévvel tisztelegnek a híres Kner-nyomdát alapító zsidó család előtt Gyomaendrődön - Kibic Magazin. Harmadik előadóként Erdős úr Dr. Erdész Ádámot (történész, a Békés Megyei Levéltár ny. igazgatója) kérdezte arról a kutatásról, ami a Kner Albert ágat vizsgálja az Egyesült Államokban, és többek között azt kívánja bemutatni, hogy hogyan épített Kner Albert sikeres nemzetközi karriert Chicagóban a múlt század viszontagságai közepette. Végül pedig Erdős Tamás (Gyomai Kner Nyomda Zrt. igazgatósági elnöke) előadása következett, aki arról beszélt, hogy a Gyomai Kner Nyomda csapata által előkészített digitális fejlesztési koncepció, illetve a már tavaly elindított logisztikai és fulfillment szolgáltatás milyen előnyöket jelent a megrendelők számára.
Kner Imrét 1942-ben rövid helyi munkaszolgálatra hívták be, de a nyomdát eközben is irányíthatta. Az ország német megszállása után néhány nappal, 1944 áprilisának elején internálták, a politikától következetesen távolságot tartó Kner valószínűleg rövid 1918-as szerepvállalása miatt került a listára. A budapesti Gyűjtőfogházból a nagykanizsai, majd a sárvári internálótáborba került, ahonnan május 19-én németországi munkára szállították. Az ezt követő eseményekről biztosat nem tudni, halálának pontos időpontja is ismeretlen. Kner Imrét megölték, de megsemmisíteni nem tudták; mert könyvművészetünk e kimagasló egyénisége műveiben és művészeti stílusirányzatában halhatatlan maradt. Gyere közénk nyomdásznak. Gyomaendrődön a család nevét viselő múzeumnak Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, és 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma. A Kner-emlékművet (Nagy András és Czigány Edit alkotását) 1982-ben, a nyomda fennállásának századik évfordulóján állították fel Gyomaendrődön, ahol gimnázium is viseli Kner Imre nevét.
Kner Izidor 1882-ben alapította meg a Kner Nyomdát. A nyomda az alapítása utáni első évtizedben elsősorban az egyház által rendelt énekeskönyveket és vallási szövegeket nyomtatott. Később a közigazgatás felé fordultak, majd a környező településeken használt tankönyvek nyomását végezték. Gyomai kner nyomda zrt. Később a gyomai nyomda művészi kivitelű báli meghívói is népszerűvé váltak, Bécsből, Párizsból és Berlinből is érkeztek megrendelések. A könyvkiadás Kner Imre, Kner Izidor elsőszülött fia munkába állásával indult meg igazán. Ők adták ki például Kosztolányi Dezső Tinta című kötetét, Thury Zoltán összes munkáját és Balázs Béla könyveit. A nyomdát 1949-ben államosították, majd 1991-ben privatizálták, 2004-ben pedig részvénytársasággá alakult. (mti) Borító: Boroscímkét is nyomtattak ( Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)
A nyomdát 1949-ben államosították, majd 1991-ben privatizálták, 2004-ben pedig részvénytársasággá alakult. Forrás: Tovább a cikkre »
Szakcikkei a Graphicában, tréfái az Üstökösben és a Borsszem Jankóban jelentek meg. [Kner Izidor agyafúrt alakjai] Művei: Eszmék és viaskodások, Kner Izidor agyafúrt alakjai, Fél évszázad mezsgyéjén (önéletrajzi regény, amit 1931-ben, négy évvel halála előtt adott ki). Nagyobbik fia, Imre 1916-ban, 26 éves korában vette át a nyomda vezetését. A nyomdászattal gyermekkorában megismerkedett. Tizenkét évesen már édesapja mellett dolgozott, néhány évvel később pedig elvégezte a lipcsei Mäser-féle nyomdaipari technikumot. Arra törekedett, hogy amikorra átveszi a nyomda irányítását, jelentős szaktudományi ismeretekkel rendelkezzen. Kner Piroska szakácskönyvét életében nem adta ki a Kner Nyomda, a Magvető Kiadó most bepótolta - dunszt.sk | kultmag. "Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok. " ( Kner Imre) Kner Imre fokozatosan lépett apja helyébe: 1907-ben a nyomda technikai és művészeti vezetését, 1911-ben pedig az 1898-tól kiadott Közigazgatási Mintatár szerkesztését vette át. Művészetének kibontakozásához jelentős segítséget nyújtott két barátja: Kozma Lajos építészgrafikus és Király György irodalomtörténész.
A polgármester hozzátette, hogy a Kner-emlékév része lesz a megemlékezés a két település, Gyoma és Endrőd egyesülésének 40. évfordulójáról is, amelyre ugyancsak többféle programmal készülnek: kiállításokkal, kerekasztal-beszélgetéssel, várostörténeti vetélkedővel. Az év végén a Kner-emlékév zárása egyben a 2023-as Kállai-emlékév megnyitását is jelenti majd - mondta Toldi Balázs. Kner Izidor 1882-ben alapította meg a Kner Nyomdát. A nyomda az alapítása utáni első évtizedben elsősorban a környék egyháza által rendelt énekeskönyveket és vallási szövegeket nyomtatott. Később a közigazgatás felé fordultak, majd a környező településeken használt tankönyvek nyomását végezték. Később a gyomai nyomda művészi kivitelű báli meghívói is népszerűvé váltak, Bécsből, Párizsból és Berlinből is érkeztek megrendelések. A könyvkiadás Kner Imre, Kner Izidor elsőszülött fia munkába állásával indult meg igazán. Ők adták ki például Kosztolányi Dezső Tinta című kötetét, Thury Zoltán összes munkáját és Balázs Béla könyveit.
- 2022. január 10. 8:19 Kner-emlékévvé nyilvánította a 2022-es évet a gyomaendrődi önkormányzat, ugyanis idén 140 éve alapították a Kner-nyomdát, amely jelenleg is a város egyik legnagyobb munkaadója. Toldi Balázs polgármester elmondta, színes programsorozattal emlékeznek meg a nyomdaalapítóról, a polgárosodó Gyoma egyik legjelentősebb alakítójáról, Kner Izidorról és a magyar könyvészetet megújító tipográfus, nyomdász, könyvművész Kner Imréről. Az emlékév célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Kner család Gyomára, annak társadalmi, gazdasági és kulturális életére, a magyar nyomdaiparra és a könyvészetre gyakorolt kimagasló hatására. Az emlékév nyitó eseménye február 3-án lesz a Határ Győző Városi Könyvtárban, ahol Kner Piroska szakácskönyvét mutatják be. Kner Piroska Kner Izidor húga volt, 1877-ben született Gyomán. 1915-ben írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valamiért mindig hátrébb sorolódott a könyve. Az első világháború és az azt követő válságos időszak pedig végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el.