Hol van az oktatás helyszíne? Képzéseink elméleti oktatásának helyszíne Oktatóközpontunk, a gyakorlati oktatás tanfolyamtól függően, professzionálisan felszerelt gyakorlati helyszíneinken zajlik. Mi szükséges a beiratkozáshoz? Személyes iratok, iskolai előképzettség eredeti bizonyítványa, képzési díj előleg és amennyiben szükséges a szakmai előképzettség bizonyítványa. Van bármilyen további teendő a tanfolyam kezdetéig? Okj bérszámfejtő tanfolyam szeged. Amennyiben a képzés szakmai és vizsgakövetelménye előírja, szükséges lehet egészségügyi alkalmassági vizsgálat, illetve pályaalkalmassági vizsgálat. Diákigazolványt biztosít-e az intézmény? Diákigazolvány biztosítására iskolarendszeren kívüli képzések esetén nincs lehetőség. Kedvezményeink Mennyi a megengedett hiányzás mértéke? A megengedett hiányzás mértéke a teljes képzési idő 20%-a, amennyiben ezt a mértéket túllépi a résztvevő, úgy sikeres különbözeti vizsga esetén természetesen folytathatja a tanfolyamot. Mikor és hol kell befizetni a vizsgadíjat? A vizsgadíjat a tanfolyam végén, a vizsgajelentkezéskor kiadásra kerülő tájékoztatóban megadott határidőig, egy összegben kell eljuttatni hozzánk.
Bérekről és ellátásokról jelentéseket, összesítéseket, nyilvántartásokat készít. Nyugellátáshoz szükséges adatokat összegyűjt. Okj bérszámfejtő tanfolyam miskolc. A bérügyintéző céges statisztikát készít, APEH-nek adó-, járulékbevallást készít, NYENYI adatszolgáltatást végez. Kilépés esetén igazolásokat ad ki. A bérügyintéző az APEH-nek az adózókról adatot szolgáltat. A részszakképesítéssel rendelkező képes: - ellátni a munkaügyi nyilvántartások alapján a bérekkel kapcsolatos adminisztrációs (bérszámfejtés, járulék-nyilvántartás, stb. )
Ügyfélfogadás Ügyfélfogadás, beiratkozás Hétfőtől csütörtökig: 10:00 - 17:00 Elérhetőségeink Telefonszámunk +36 30 244 1866 E-mail címünk
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A közösségen belüli értékesítések nagy előnye, hogy adóalany vevő esetében a vevő az áfa fizetésre kötelezett, az eladónak így nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, a vevőnek pedig nem kell áfával növelt ellenértéket fizetnie az eladónak. Ugyanakkor, hiába közösségen belüli az értékesítés, ha valamely feltétel teljesítésének hiánya miatt mégsem kezelhető az ügylet áfamentesen. A mentesség feltételeinek ismerete és betartása tehát kulcsfontosságú mindkét fél számára. A határon átnyúló, a Közösség más tagállamába irányuló termékértékesítések esetén (bizonyos kivételektől eltekintve) a rendeltetési hely szerinti adózás elve érvényesül, tehát az ügylet után a forgalmi adót a beszerzés országában kell megfizetni. Ha a beszerző egy, a termék feladásától eltérő tagállamban adófizetésre kötelezett adóalany vagy nem adóalany jogi személy, akkor ez – az egyéb feltétek fennállása mellett – azt jelenti, hogy az ügylet a feladási helyen, az értékesítői oldalon Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén adómentes; a célországban, a beszerzői oldalon pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adóköteles.
A teljesítés idõpontja az általános szabályok szerint a polgári jogi teljesítés idõpontja [Áfa törvény 16. § (1)-(2) bekezdés], amely az a nap, amikor a vevõ tulajdont szerez a terméken, azaz, a fõszabály szerint a kitárolás napja. Önmagában a készlet céljára történõ továbbítás még nem keletkeztet áfa kötelezettséget [Áfa törvény 7. § (2) bekezdés c/7. pont] A belföldi vevõ adókötelezettsége a közösségen belüli beszerzésként a teljesítés hónapját követõ hónap 15-én keletkezik, illetve, ha a számlát hamarabb bocsátotta ki a külföldi, akkor a bizonylat kibocsátásának idõpontjában. Például: a június 16-ai beszerzésrõl június 24-én kibocsátották a számlát, akkor a június hónapról (negyedéves bevalló a II. negyedévrõl) benyújtott bevallásában szerepelteti a beszerzést. Ha júniusban nem bocsátják ki a számlát, akkor a július havi (negyedéves bevalló a III. negyedévi) bevallásban szerepelteti a beszerzést. A devizában meghatározott ellenértéket a fizetési kötelezettség keletkezése idõpontjában (a példabeli esetben június 24-én vagy július 15-én) érvényes MNB-árfolyamon kell átszámítani forintra.
Fontos, hogy az igazolások egymásnak nem ellentmondó bizonyítékok legyenek. Kibocsátójuk egymástól független fél, illetve az eladótól és a beszerzőtől is független két különböző fél legyen. Más fuvarozási dokumentumok kellenek vevő és eladói státusban Attól függően, hogy a fuvarozást az eladó vagy a vevő intézi, úgy más-más igazolásokat kell összegyűjtenie az értékesítőnek. 1. Ha az eladó szervezi a fuvart, két opció közül választhat: az alapigazolások közül legalább két egymásnak nem ellentmondó bizonyítékot gyűjt be ( két alapigazolást), amelyeket egymástól, a vevőtől és a beszerzőtől is független két különböző fél állított ki, vagy az eladó egyszerre birtokában van az alapigazolások közül bármelyik egy és a kiegészítő igazolások közül bármelyik egy, a feladást vagy a fuvarozást igazoló, egymásnak nem ellentmondó bizonyítéknak, amelyeket egymástól, az eladótól és a beszerzőtől is független két különböző fél állított ki. 2. Ha vevő szervezi a fuvart, akkor a fentiek két opció valamelyikén kívül az eladónak be kell szereznie a vevő nyilatkozatát is, amelyben a vevő kijelenti, hogy a terméket a beszerző vagy egy, a beszerző nevében eljáró harmadik személy adta fel vagy fuvarozta el, és amelyben szerepel a termék rendeltetési tagállama, amely tartalmazza az összes kötelező tartalmi kelléket.
kiszállítási vélelem. Abban az esetben, ha az adóhatóság szeretné ezt a vélelmet megdönteni, akkor neki kell bizonyítania ennek ellenkezőjét. Nézzük, mit lehet elfogadni a feladás vagy a fuvarozás bizonyítékaként. Az EU Végrehajtási Rendelete két nagy kategóriába osztja fel a kiszállítási igazolásokat. Bár a két kategóriának az EU Végrehajtási Rendelete szerint nincs hivatalos megnevezése, az egyszerűség kedvéért nevezzük őket alapigazolásoknak és kiegészítő igazolásoknak. A kifuvarozást bizonyító alapigazolások a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok, mint például: az aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél, a hajóraklevél, a légi teherszállítási számla vagy az áru fuvarozója által kiállított számla. A kifuvarozást bizonyító kiegészítő igazolások az alábbi egyéb dokumentumok: a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény; vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését a rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.
Ezen kérdés eldöntéséhez az adóhatóság közzétett egy tájékoztatót 2007-ben. Egy ügylethez kapcsolódó igazolás származhat a felektől és/vagy a felektől különböző harmadik személyektől. Az mindenképpen leszögezhető, hogy egy igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személytől származik. Ez persze nem jelenti azt, hogy automatikusan kizárható az olyan igazolási mód, amely a felektől származik, hiszen amennyiben az eset összes körülményeinek vizsgálata során látható, hogy a termék igazoltan átkerült más tagállamba, akkor az adóhatóság az értékesítést – amennyiben annak Áfatörvény szerinti összes feltétele fennáll – elfogadja adómentesként. Általánosságban azonban elmondható, hogy az esetek legnagyobb hányadában a hitelt érdemlő igazoláshoz szükség van valamely harmadik személy(ek)től származó, a kiszállítás megtörténtét igazoló hiteles dokumentumra. Alapvetően a kivitel hitelt érdemlő igazolásaként elsősorban a CMR-fuvarokmány szolgálhat, ha a mögöttes jogszabály (például a "Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" szóló, 1956-os Genfi Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényerejű rendelet) a fuvarokmány kiállítását kötelezővé vagy lehetővé teszi.