A "Light it up blue" (#LIUB), vagyis "Ragyogj kéken! " Mi az autizmus Az autizmus spektrumzavar olyan állapot, mely az átlagostól eltérő fejlődéshez vezet. A kifejezésben a spektrum szó arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van, az alig észrevehető szinttől az egészen súlyosig. A tudomány pillanatnyi állása szerint az autizmus nem gyógyítható. Létezik azonban sokféle fejlesztési mód, amivel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetőek. Minden száz emberből egy autista. Ma Magyarországon minimum 100. 000 autista ember él. Az autista emberek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a miénk. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából és gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat.
Nos, miután a szemünk már jól hozzászokott a sötétséghez (miután megbarátkoztunk azzal a gondolattal, hogy e teljesítmény-centrikus világban nem vagyunk és soha nem leszünk versenyhelyzetben, miután elfogadtuk a sorsunkat, s főleg: elfogadtuk furcsa gyermekünket és e furcsa gyermeket nevelő önmagunkat), egy csodálatos világ tárul elénk. Mennél inkább nézzük a csillagos eget, annál több fényes pont ragyog fel előttünk. Szöllőssy Ágnes Egy ferences szerzetes szerint "Az autisták a legkitaszítottabbak, akik kommunikációs hiányosságuk miatt nem tudják belső személyiségük titkait megosztani másokkal. " P. Kárpáti Kázmér OFM plébános - Gyöngyös Lásd még az alábbi cikkeket, tanulmányokat ezen a honlapon: Mi okoz autizmust? Autizmus és genetika Autizmus: kutatás és gyakorlat Tanulás és kutatás módszertan (Mi az autizmus? ) A tudat titkai Az autizmus gazdaságszociológiai szempontból Az autizmus 60 éve Krónika (Visszatérés a nyitóoldal -ra) 2015-09-06 00:00:00 Vissza
Jó példa erre a mutogatás, amelyet kislányunk 10 hónapos kora környékén ösztönösen elsajátított, mindenféle tanítás nélkül. B ezzel szemben nem mutogatott, pedig mi már vért izzadva mutogattunk neki mindent a lakásban, prezentálva neki a legjobb falatokkal, hogy mi mindent el lehet érni, ha az ember kinyújtja a mutatóujját, ennek ellenére csak 2 éves kora körül jött rá az összefüggésre, hogyha rámutat valamire, azzal nem csak megkapja a hőn áhított tárgyat, de ráadásul a papa meg a mama fejenállva pörögve ugrálnak fel-alá a lakásban az örömtől, amiért azért már megéri dolgozni. Összefoglalva tehát, mi is okozza az autizmust? A tudomány jelenlegi állása szerint fogalmunk sincs. Mint ahogyan az autizmus is egy spektrum, valószínűleg ennek okozói is egy spektrumon helyezkednek el, nem egyetlen konkrét dolog tehát, amit hibáztatni lehet az autizmus kialakulásáért. Ennek fényében én éppen ezért óva intenék minden olyan szülőt, aki autista gyermeket nevel, hogy lázasan elkezdjen kutatni a memóriájában, hogy milyen hatások érhették magzat illetve csecsemő korban gyermekét, amelyek később autizmust okozhattak nála, mivel egyértelmű választ sajnos nem valószínű, hogy valaha is kapunk erre a kérdésre.
Az autizmus lehetséges tünetei közé tartozik, hogy 12 hónapos korig nem gügyögnek a babák vagy éppen nem csinálnak olyan gesztusokat, mint az integetés, mutogatás; 16 hónapos korig nem mondanak ki szavakat, 24 hónapos korig pedig nem mondanak értelmes, két szóból álló mondatokat. A társas és érzelmi kölcsönösséggel kapcsolatos gondok "Az egészséges gyerekek egy mosollyal, egy öleléssel vagy egy érzelemmel teli pillantással jelzik a másokhoz való kapcsolódásukat" - magyarázza dr. Wang, hozzátéve: hat hónapos korukra már nagy mosolyokat vagy más örömteli megnyilvánulásokat kell a gyerekektől látni a környezetüknek. A szakember arról is beszélt, hogy ha a baba kilenc hónapos koráig nem utánozza a hangokat, a mosolyt vagy más arckifejezéseket, tanácsos kivizsgálásra jelentkezni. Az autizmussal élők számára a szemkontaktus is problémás lehet, emiatt pedig sokkal nehezebben tudják mások arckifejezését értelmezni. "Sok autista gyerek nehezen kapcsolódik másokhoz, ezért úgy tűnhet, hogy jobban érdeklik őket a tárgyak, mint az emberek.
A legtöbb tudósnak az a véleménye, hogy az autizmus környezeti és genetikus hatások egy bizonyos kombinációja. És még ezeknek a tudósoknak sincsen konkrét válaszuk. A legtöbb ember számára pont ez a bizonytalanság frusztráló. A jó oldala a dolognak az, hogy az érdeklődés, és így a kutatásokra fordítható összegek is folyamatosan nőnek, így akár hónapról-hónapra újabb és újabb információink lesznek. Hogy mi okozza az autizmust, ennek a kérdése heves vitákat szül mind tudományos körben, mind az érdeklődők között. Itt most néhány különböző teóriát ismertetünk. A kötelező védőoltások okozhatják? Két olyan teóriai is létezik, melyek szerint igen. Az első szerint a mumpsz, bárányhimlő, rubeola elleni kombinált védőoltás okozhat olyan belső szervi problémákat, amik az autizmust kiválthatják. A másik szerint meg az a higany-alapú szer, amivel a védőoltások egy részét konzerválják, a thimerosal köthető az autizmushoz. Öröklődő betegség esetleg? Nagyon valószínű, hogy az autizmusnak van némi genetikus alapja is.
A lítium-ionos (Li-Ion) az egyik legdinamikusabban fejlődő kivitelezés. Kicsi a tömege, de ehhez képest relatív sok energiát képes tárolni, és az élettartalma is viszonylag magas. Gyorsan újratölthető, és a gyártók általában több biztonságos berendezést is beleépítenek. A lítium-ion utódja a lítium-polimer (Li-polymer), amely egyelőre fejlesztés alatt áll, de már megtalálható néhány mobiltelefonban. Ennek előnye, hogy nagyon csekély mértékben tartalmaz folyékony elektrolitot, hiszen egy speciális polimer választja ketté a negatív és a pozitív elektródákat. A lítium-ion akkumulátorok működése. Hogyan kell tölteni a lítium bázisú akkukat? Ebben az esetben – ellenben a korábbi cikkünkben ismertetett nikkel alapúakkal – már nincs szükség a formázásra. A technológia fejlődése lehetővé tette, hogy az első töltés ugyanolyan legyen, mint a többi – ez már semmiben sem különbözik az ötödiktől vagy éppen a kilencvennyolcadiktól. Előfordul, hogy nyolc órás kezdeti töltést javasolnak, de erre igazából semmi szükség. Ugyanis a töltők néhány óra múlva automatikusan kikapcsolnak.
Sajnos mostanában mindenki a gyorstöltőket szereti használni, de ezeknek a többsége sajnos nincs jó hatással az akkukra. A lítium akkumulátorok az 1A feletti és 2A alatti töltőáramot szeretik igazán. Persze nem lehet mindegyik pontot betartani sokszor, de ha már kicsit oda tudunk rájuk figyelni, sokkal hosszabb ideig lesz velünk az akkumulátorunk. Miért rosszabb az újonnan beszerelt akkumulátor?! Az eredeti 3-4-5-6-7-8-100 évig bírta! Ez a kérdés valójában eléggé összetett. Sokszor azt hiszik, hogy azért rosszabb egy akkumulátor, mert pl 2015-ben gyártották és most 2021-van. Persze előfordul, hogy belebotlunk egy rossz akkumulátorba, viszont ezeknek a "polc állósága" kb 8 év. Ezt azt jelenti, hogy a gyártás után, ha nincsen megindítva egy ciklus az akkumulátorban, 8 évig problémáktól mentesen tárolható lenne, úgy hogy az gyári kapacitásából nem veszít. Akkor mégis mi a különbség? LiPo Akkumulátorok. Maga a készülék! Amikor pl. egy 2012-es készülék megjelent, még teljesen más OS volt rá elérhető, + lehet azóta bővítve is lett.
Minden amit a Li-Polymer, Li-Ion akku król tudni érdemes Az akkumulátorokat az élet megannyi terén hasznosítjuk, éppen ezért – mondhatni – a mindennapok nélkülözhetetlen eszközei. Korábbi cikkünkben bemutattuk a nikkel alapú akkuk két fajtáját, amik a most előtérbe kerülő lítium bázisúak alapjai voltak. De milyen fajtái vannak ennek és mit érdemes tudni a töltéséről? A lítium technológia a legmodernebb és legfiatalabb generációja az akkumulátoroknak. Ezekben az energia tárolásáról a lítium-ionok gondoskodnak, erről kapta a nevét ez a kivitelezés. Milyen előnyei vannak ennek a technológiának? A lítium bázisú akkumulátorok kapacitása és feszültsége kb. kétszerese a nikkel alapúakénak, ezért sokkal nagyobb energia továbbítására használhatóak. Továbbá ezeknek meglepően kicsi a súlya és mivel nem képződnek kristályok benne, ezért a "tréningezésére" sem kell gondot fordítani. Sőt, ez a technológia rosszul reagál a teljes kisülésre, ezért nem is szabad teljesen lemeríteni. Milyen fajtái vannak a lítium alapú akkumulátoroknak?
A lítium energiatároló eszközök legismertebb formája a lítium-ion akkumulátorok, amelyekben folyékony elektrolitot használnak. Egy másik fontos alkotóelem az elválasztó. Megakadályozza az anód és a katód közötti közvetlen érintkezést, és ezáltal megakadályozza a rövidzárlatot. Kisütéskor lítium-ionok és elektronok szabadulnak fel az anód oldalon. Az elektronok átfolynak a külső áramkörön, és elvégzik az elektromos munkát. Ezzel párhuzamosan a lítium-ionok az elektrolitfolyadékon és az elválasztón keresztül a katódra vándorolnak. Töltéskor ez a folyamat megfordul. A rendszertől függően a lítium-ion akkumulátor szerkezete és anyaga változhat. A lítium-polimer akkumulátorban az elektrolit egy polimer réteg molekulaszerkezetébe van beépítve. Ez azt jelenti, hogy a külön leválasztó elhagyható. A lítium-polimer energiatároló készülékek csak kis kisülési áramot képesek generálni. A polimer réteg azonban lapos kialakítást tesz lehetővé, ezért az ilyen energiaraktárakat elsősorban mobiltelefonokban és laptopokban használják.