Orbán Balázs arra is rámutatott: a kolumbiai író jogosan hívta fel a figyelmet arra, hogy Nagy Imre és Kádár János között világnézetileg talán alig volt különbség, csak abban nem értettek egyet, hogy " Nagy Imre nem akarta, hogy a kommunizmus ügyét szovjet szuronyok vigyék sikerre Magyarországon, Kádár igen ". Az államtitkár szerint a függetlenség iránti vágy, a szuverenitás régi kívánalma miatt Nagy Imre alakja " rezonál a magyar néplélekkel, letartóztatása és megöletése szimbólummá, a magyar függetlenségi vágy eltiporhatatlan szimbólumává vált, miközben ennek tagadására épült Kádár János teljes rendszere ". Az újratemetésről azt mondta: az több volt, mint egy baloldali politikus rehabilitálása, és azzal, hogy a rendszer engedte ezt, azt jelezte, hogy "az elnyomás alapjai remegtek meg", hosszú idő után a nemzeti függetlenség újra valós, elérhető céllá vált. Orbán Balázs szerint az akkori történelmi helyzetet Orbán Viktor értette meg azzal, hogy az újratemetés szertartásán elmondott beszédében a szovjet csapatok kivonását sürgette.
Hanák Gábor történész arról beszélt, hogy a Nagy Imre-per korábbi bírója, Radó Zoltán még 1958. február 6-án, a tárgyalások második napján sem tudott arról, hogy leváltják erről a tisztségéről és a pert elhalasztják. Szilágyi Józsefnek pedig azért kellett meghalnia, mert a február 6-án elrendelt pótnyomozás ellen tiltakozott, nem ismerte el annak jogosságát. 1958. május végén, június elején mintegy 70 tanút hallgattak ki negyedórás váltással. Ekkor már a vádlottakat vitaminnal etették, napi háromszor mehettek sétálni a börtönudvaron, hogy a perről készült filmen - amit a Kádár melletti propaganda szolgálatába terveztek bevetni - jól mutassanak. A több tíz órányi filmanyagot azonban végül 1961-ben megsemmisítették, mindössze egy fél órás összevágott anyag maradt fenn - tette hozzá. Eörsi László történész hangsúlyozta: a Nagy Imre-per azért volt koncepciós, mert a vádlottak ellen azt hozták fel, hogy előre megfontolt szándékkal akarták megdönteni a népköztársaság hatalmát, arra már évek óta készültek, holott erről szó sem volt.
Az alább olvasható írás Nagy Imre utolsó levele. A börtönből írta feleségének másfél hónappal a kivégzése előtt. A levelet Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája bocsátotta rendelkezésünkre. Édes Egyetlen Macám! Abban a reményben írom e pár sort, hogy valamikor, lehet, hogy halálom után, ha véletlenül is, de ráakadsz. 1958. V. 2-án kaptam tőled a legelső hírt 13 hónap óta, 1958. IV. 26-án kelt leveledben. Előtte egyetlen levelet sem kaptam. Vérlázító az a hitvány és galád hazudozás, ahogyan az NKVD emberei benneteket félrevezetnek, és ti bedőltök nekik. (2) Én nagyon sokat betegeskedek, sok súlyos szívrohamom volt. Többször el voltam készülve a halálra. Injekciókkal és orvossággal tartják bennem az életet. Igen súlyos reumát kaptam itt, sokszor hetekig alig tudtam lábra állni. Legújabban pedig a vérnyomásom szökött fel 180-200-ra. Hiába kértem orvosi konzílium összehívását (dr. Haynal, dr. Földi, dr. Hetényi és a fogházorvos) hallani sem akartak róla. 13 hónap óta vagyok egy nedves, sötét magánzárkában, ahol éjjel-nappal lámpa ég.
Vélhetően tudta anélkül is, mit vár tőle a végső szót kimondó Politikai Bizottság. Bár mint kiderült, az feltűnt neki, hogy a perrel kapcsolatos összes iratba, amelyeket páncélszekrényben öriznek csak a Belügyminisztérum Vizsgálati osztályának egyik zárt helyiségében lehet betekinteni és nem az arra kijelölt Legfelsőbb Bíróságon. Viszont felettesei kivételesen megkímélték attól, - tudhatjuk meg az interjúból - hogy rutinszerűen, végig kelljen néznie az akasztásokat a Gyűjtőfogház udvarán, helyette egy másik bírót küldenek. Kitüntették, ám a konszolidáció éveiben éreznie kellett, hogy kínossá vált elvtársainak. Csöndes nyugdíjazása után, még az aranydiplomáját is külön, lopva adták át neki, hogy ne kelljen együtt ünnepelnie vele a tőle viszolygó többi öregdiáknak. Ilyen volt a 26 éves Orbán Viktor, amikor beszédet mondott Nagy Imre újratemetésén Nagy Imre 1956-os forradalom perek Vida Ferenc bíró koncepciós per
A miniszterelnök Sólyom László államfővel, Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Bihari Mihállyal, az Alkotmánybíróság elnökével és Mandúr Lászlóval, az Országgyűlés alelnökével közösen helyezte el koszorúját a Nagy Imre-szobornál az 56-os Vértanúk Emléknapján. A 49 évvel ezelőtt, 1958 június 16-án kivégzett mártír miniszterelnök két unokája - Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc - is elhelyezte koszorúját a Parlament közelében található Nagy Imre-szobornál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt követően ünnepi megemlékezésen vesz részt az Ötvenhatosok terén, az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművénél, más közjogi méltóságokkal. A kormányfő ezután a rákoskeresztúri köztemető 300-as és 301-es parcellájánál helyez el virágokat Kiss Péterrel és Lendvai Ildikóval közösen. Előzmény: Törölt nick (92) 95 Nekem van gerincem-de ezek csak férgek nemzetünk testén...! Az ilyenek nem valok a politikába. wittner felesküdött a magyar alkotmányra, törvényeinkre-most pedig leköpi azt amire felesküdött.
Egy véletlen felismerés leporolta a családi emlékeket, és megidézett egy nagy utazást, bizonyítván, hogy a futballszenvedély nemzedékeken és határokon átívelő. Gertrud Tesch (balra) 1959-ben a helyszínen nézhette meg Albert Flóriánék (jobbra fent) NSZK elleni 4:3-as győzelmét, 63 évvel később, ugyanott, unokája és dédunokája kapott a német és a magyar csapattól (jobbra lent Nagy Zsolt gólöröme) felejthetetlen futballélményt (Fotók: MTI, Mravik Gusztáv) A június 11-i Magyarország–Németország Nemzetek Ligája-mérkőzésen csak azért nem volt telt ház a Puskás Arénában, mert a vendégszektor nem telt meg, mintegy nyolcszáz német szurkolt csoportosan. Ám bizonyos, hogy a hazai szurkolók között több száz, talán több ezer német drukker ült, csak előttünk két sorral tizenketten, még csak nem is "inkognitóban", hanem német mezben, sapkában, de a magyar ultraszektor kivételével mindenfelé lehetett látni német híveket. Közülük kettő éppen mellettem ült – nevezetesen a nemsokára hatéves unokaöcsém, Jahreiss Tim és édesapja, Moritz Jahreiss.
Szenzációsan kezdett Egyed Krisztina a hollandiai Heerenveenben a négytávú összetett gyorskorcsolya Európa-bajnokságon: 500-on a 3. legjobb időt érte el. Egyed az utolsó párban rajtolt és kikapott ugyan a hazaiak egyik kitűnőségétől, Annamarie Thomastól, de legyőzőjén kívül csak a németek világklasszisa, Anni Friesinger bizonyult nála gyorsabbnak. Mögötte végzett viszont a másik német csillag, Claudia Pechstein. Hivatalos eredményhirdetés távonként ugyan nincs, de jelképesen azért az első hármat, köztük az élete eddigi legjobb teljesítményét produkáló magyar korist, díjazzák. Eredmények: nők, 500 m: 1. Friesinger (német) 39. 39 mp 2. Thomas (holland) 39. 98 3. Egyed Krisztina 40. 21 Szombat déltől az 1500, majd a 3000 következik.
Egyed Krisztina Született 1976. augusztus 26. (45 éves) Budapest Beceneve Krisz Állampolgársága magyar Szülei Mató Edit Foglalkozása gyorskorcsolyázó Magasság 180 cm [1] Súly 75 kg [1] Egyed Krisztina ( Budapest, 1976. augusztus 26.
Ugyanakkor nem tartja elképzelhetőnek, hogy Messert befolyásolni tudnák. "Ez egy óriási jégfelület, ahhoz, hogy jelentősen megváltozzon, elég sok időre, akár-egy két órára is szükség lehet. Messer pedig nagyon figyel arra, hogy a jégfelújítás is elég ideig tartson, hogy megfelelő legyen a vízmennyiség, ne áztassa el a pályát, tehát hogy ideálisak legyenek a körülmények. " Mark Messer Fotó: Getty Images Mark Messer kanadai szakember, akinek ez a hatodik olimpiája jégmesterként és nem utolsósorban a Calgaryban lévő pályának is a mestere. Február 5-én a Toronto Star című lapnak adott interjújában beszélt a saját és csapata olimpiai szerepéről: "Tudjuk, hogy fontos szerepünk van abban, hogy mindenki számára egyenletes legyen a pálya, és a lehető legjobb jeget adjuk nekik. Nem akarjuk befolyásolni az eredményeket; minden a sportolókon múlik. Nem akarunk részesei lenni a történetnek. Arról is beszélt, hogy legalább kilenc hónapig tartó küzdelmet vívott a kínaiakkal, hogy ne a régi, ózonrétegre veszélyes hűtési technológiát építsék be a pályába, hanem a legkorszerűbb környezetbarát rendszert használják – és ezt végül sikerült is elérnie.