A "csizmában" tett utazását követően a Spanyolországban tett látogatása során csiszolta tudását, majd amikor visszatért Antwerpenbe, már kialakult a végső mindent elsöprő erejű, hamisítatlan flamand stílusa. Rubens, élete során, számtalan ifjú növendéknek adta át tudását, ám egyik legtehetségesebb tanítványa, Anthony (Anthonis) van Dyck volt, akinek festményeit szintén láthatod a múzeumban. Mi vár rád a tárlaton? Meghökkentő érdekességek A Szépművészeti Múzeum oldalán részletesebb információkat is találsz arra vonatkozóan, mit tartogat számodra a tárlat. Így mi most pusztán a legérdekesebb számokra, és tényekre hagyatkozunk. A tárlaton mintegy 120, korabeli flamand festmény látható. Rubens képei közül harmincat, van Dyck művei közül pedig tizennyolcat állítanak ki. A kiállításon szereplő képekre mintegy 345 millió eurós biztosítást kötöttek A képeket olyan világhírű múzeumokból kölcsönzik, mint a Louvre, a Prado, az Ermitázs, a National Gallery (a londoni és a washingtoni egyaránt), valamint a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény.
Gazdag anyag mutatja be a reformáció és ellenreformáció kulturális hatását és a kor jellegzetes műfajait, csendéleteket, táj- és állatképeket is. Tátrai Júlia kiemelte: a portrészekcióban a Van Dyck által festett bravúros képmások egész sorával találkozhat a látogató, majd az uralkodók és gazdag polgárok világa után a zsánerképeken keresztül a korabeli mindennapok örömeibe és nehézségeibe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők a 2020. február 16-ig látogatható kiállításban.
Komolyan megérkezett! Aki szeretné látni ezt a fehérlovas barokk herceget, látogasson él a Szépművészeti Múzeumba! Ezt a lovasportrét Péter Paul Rubens még fiatalkorában alkotta. Lendületes, szinte élő fehér paripával találkozhatunk. Hirtelen úgy tűnik, hogy a látogató felé forduló szép ló elől gyorsan ki kell térni… Grandiózus alkotás! Rubens nagyon értékes embernek számított a maga korában: elismert festő, jól társalkodó, több nyelvet beszélő férfi volt. Csak a nyelvek sora is lenyűgöző, amiket használt: a flamand, angol, német, olasz, francia, latin és görög nyelv ismerete tette őt nagyon kedveltté. Műhelyében sok tanítványt foglalkoztatott, ezek közül legtehetségesebb Anthonis van Dyck volt. Ő fényes karriert futott be, I. Károly, angol király fogadta fel udvari festőnek. A Szépművészeti Múzeum Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora c. kiállítása nagyon népszerű a látogatók körében, sokszor lehet hallani nem magyar szót is. Tehát a turisták élnek a lehetőséggel, hogy vizuális emléket gyűjtsenek a nem mindennapi kiállításon.
Minden generációnak megvolt a maga hercegnője, akiért rajonghatott. Akár mesekönyvből, akár a rajzfilmek világából inspirálódtunk, Hófehérke, Hamupipőke vagy Elza sok kislány fantáziáját megmozgatta. Vég nélkül rajzoltuk, utánoztuk őket és minimum egyszer mindenki magára aggatta a lakás selyemkendő készletét vagy csipkefüggönyeit, hogy a vágyott szép ruhában pompázhasson végre. Később előszeretettel merültünk el a kosztümös filmek lenyűgöző képi világában, ahol azonban a vonzó díszletek mögött már felsejlettek a királylánysággal járó egyéb kötelezettségek, amiktől már nem is olyan csábító az egész. A következő hónapokban, ha hercegnős történetre vágyunk, nem moziba kell mennünk, hanem a Szépművészeti Múzeumba. A történet főszereplője az angol király, I. Károly legidősebb lánya, Mária Henrietta hercegnő, aki unokatestvérei és szülei társaságában segít abban, hogy jobban beleképzeljük magunkat ezeknek az apró felnőtteknek látszó uralkodói gyermekeknek az életébe. A kiállítás apropóját az adta, hogy a hercegnőt ábrázoló kiemelkedő kvalitású festmény 2019 februárjában a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került.
A 16. század végétől a 18. század közepéig terjedő időszakban egyszerre van jelen a nagyszabású építés és a dühödt rombolás. A kor vallás- és polgárháborúinak sok millió ember esett áldozatul, másfelől az időszak számtalan géniuszt és remekművet adott az emberiségnek, köztük az új kiállításon megismerhető alkotókat és alkotásokat is - mondta. Tátrai Júlia kurátor hangsúlyozta: a kiállítás egyik nem titkolt célja rácáfolni az évszázados sztereotípiákra - hiszen a közvélekedés Rubenst szinte kizárólag testes női aktok festőjeként tartja számon -, és minél árnyaltabban bemutatni a festő életművét, amely alapjaiban határozta meg a korabeli Európa teljes művészetét. A tárlat február 16-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.
A technikai civilizáció a 20. század elejéig eltért ettől a természetes rendtől, amihez a nyári időszámítást alkalmazó országok próbálnak visszatalálni. Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott. Benjamin Franklin vetette fel először a nyári időszámítás ötletét 1784-ben, a modern kori óraátállítás t elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta, ő 2 órás átállítást javasolt. Óraátállítás 2022 - Érdekes tudnivalók - Blikk. Óraátállítás – A kezdetek Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lép ésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára.
A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását. Nézzük, 2019-ban mikor kezdődik a téli időszámítás, mikor kell állítani az órákat, lapozz a következő oldalra!