1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: 2 Embernek fia! szólj néped fiaihoz és mondjad nékik: Mikor hozándok fegyvert valamely földre, és a föld népe választ egy férfit ő magok közül, és őt őrállójokká teszik: 3 És ő látja jőni a fegyvert a földre, és megfújja a trombitát, és meginti a népet; 4 Ha valaki hallándja a trombitaszót, de nem hajt az intésre, s aztán a fegyver eljő és őt utóléri: az ő vére az ő fején lesz. 5 Hallotta a trombitaszót, de nem hajtott az intésre, tehát az ő vére ő rajta lesz; és ha hajtott az intésre, megmentette lelkét. 6 Ha pedig az őrálló látja a fegyvert jőni, s nem fújja meg a trombitát, és a nép nem kap intést, és eljő a fegyver s utólér közülök valamely lelket, ez a maga vétke miatt éretett utól, de vérét az őrálló kezéből kérem elő. Jeremiás Siralmai Ének – Jeremiás Siralmai | Keresztyén Bibliai Lexikon | Kézikönyvtár. 7 És te, embernek fia, őrállóul adtalak téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz a számból, megintsed őket az én nevemben. 8 Ha ezt mondom a hitetlennek: Hitetlen, halálnak halálával halsz meg; és te nem szólándasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő útjáról: az a hitetlen vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg.
14 Vétkeim igáját hordozom, köteleit az ő keze fonta. Mióta felkerült nyakamra, megtört az erőm. Olyanok kezébe adott az Úr, akikkel nem tudok szembeszállni. 15 Félredobta mellőlem az Úr hőseimet mind. Gyűlést hívott össze ellenem, hogy összetörje ifjaimat; sajtóban taposta össze az Úr Júda szűz leányát. Ézs 63, 3 16 Ezek miatt sírok én, szemem könnybe lábadt, mert messze van vigasztalóm, aki erőt önthetne belém. Fiaim odalettek, oly erős volt az ellenség. 17 Sion kinyújtja a kezét, de nincs vigasztalója. Jeremiás siralmai ének film. Elnyomókat rendelt az Úr Jákób ellen körös-körül: tisztátalan lett közöttük Jeruzsálem. 18 Igazságos velem az Úr, mert szembeszálltam parancsával. Halljátok meg mind, ti, népek, és lássátok fájdalmamat: szüzeim és ifjaim fogságba mentek. JSir 3, 42 19 Hívtam azokat, akik szerettek, de ők cserbenhagytak. Papjaim és véneim elpusztultak a városban, miközben ennivalót keresgéltek, hogy erőre kapjanak. 20 Nézd, Uram, milyen nyomorult vagyok! Magyar Bibliatársulat 2014 Minden gonoszságainkért megsebesíttetett, s az sebei által nyert lelkünk enyhületet.
Jeruzsálem vétke nagy volt, bujdosóvá lett azért, dicséri megvetették, és elfordulva sírt. Oly nagyon meg volt alázva, jövt s mindent feledett. Lásd, Uram, ínségem mily nagy, s ellenem mily büszke lett! Szomorú lelkem halálig, várjatok itt éberen, mert a sereg, mely elfog, nemsokára megjelen! Ti elfuttok, én elmegyek áldozatul értetek, itt az óra s már nyúlnak énrám a bnös kezek. JÓD. Az ellen kezét mindenre tette, mit szeretett, és pogány ment szent helyére, nem nézvén törvényeket. KAPH. Az egész nép sírt kenyérért, s kincsén élelmet veve. Nézd, Uram, s vedd fontolóra, néped mily szegény leve! LÁMED. Jeremiás siralmai ének teljes film. Ó, ti mind, kik úton jártok, lássátok, s figyeljetek: van-e kín, mint milyet az Úr kezétl én szenvedek? MEM. Csontjaimba a magasból tüzet lövelgetett, s hálót vetve lábaimnak, bánattal emésztetett. NUN. Rajtam van bnöm igája, s azt kezével fonta meg: oly kezekbe tett az Isten, honnan föl nem kelhetek. Láttuk t és nem volt színe és ékes tekintete, viselé bnünket, s kínt érettünk szenvede.
A Ratio Educationis a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két oktatási rendelkezésnek a neve, amelyeket az akkori uralkodók a királyi tanügyi rendszer szabályozására hoztak. Az első Mária Terézia kiadott tanügyi rendelete volt 1777 -ben, ezt követte I. Ferenc 1806. évi, azonos című rendelete, amely 1848 -ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek Mészáros István fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" címen. Mária Terézia Ratio Educationis rendelete [ szerkesztés] Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg latinul: Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII. (A rendeletet eredetileg német nyelven írták meg, és azt fordították latinra, de az a változat elveszett. )
(Másfelől ez a tény pozitívumként is értékelhető, hiszen először jelent meg iskoláinkban egy élő idegen nyelv – mint tantárgy. ) Az első Ratio továbbra is a nemesség érdekeit tartotta szem előtt: eszménye a hagyományos latinos-retorikus, "barokkos" műveltség volt, közjogi-alkotmányjogi színezettel. A gimnázium elsősorban azoknak a nemesi származású fiataloknak volt az iskolája, akik annak elvégzése után visszatértek az "apai házba", és átvették öröklött birtokuk irányítását, vagy – ennek hiányában – vagyonos nagyuraknak ajánlották fel értelmiségi szolgálataikat. Végezetül: a Ratio gimnáziumi tanterve – egészében véve – nem vette figyelembe a 10–15 éves korú tanulók lélektani sajátosságait. Nehezen megemészthető tananyagtömeg volt ez, tele fogalom-meghatározásokkal, felsorolásokkal. Az első Ratio Educationis igen fontos dokumentuma a magyar iskolaügy történetének, de a gyakorlatra mégsem tudott igazán mélyen hatni. Mária Terézia halála után ugyanis fia, II. József került a trónra, aki a felvilágosult abszolutizmus szellemében egységes közoktatási rendszert kívánt meghonosítani az egész Habsburg-birodalomban.
Általánosan kötelezővé valójában az Eötvös József-féle népoktatási törvény tette (1868-ban), amely a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását elrendelte. A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban). A tanulmányi rendszer kidolgozásával Ürményi József kancelláriai tanácsost bízták meg, aki több szakember segítségét is igénybe vette. Közülük kiemelkedik Tersztyánszky Dániel kamarai tisztviselő. Az iskolarendszer felosztása a következő volt: 4 év elemi iskola 3 év kisgimnázium 5 év főgimnázium 2 év akadémia 4 év egyetem I. Ferenc Ratio Educationis rendelete [ szerkesztés] I. Ferenc Friedrich von Amerling A Mária Terézia-féle Ratio Educationis hatályban maradt egészen 1806-ig, amikor a második rendeletet bocsátották ki.