"Jó lenne, ha ezt az európaiságot Debrecenben, Veszprémben vagy Győrben is meg lehetne élni. Erre tesznek kísérletet a pályázatok. " Mit tud egy jó EKF? Az EKF hosszú távú elkötelezettséget jelent. Az egész folyamat 6-7 évet is felölelhet, onnantól kezdve, hogy a város eldönti: pályáznak, majd amíg a pályázatot elő- és elkészítik. S ha nyernek, nemcsak a címviselő évet, hanem az előtte lévő 5 évet is programokkal kell megtölteni. Mégis megéri a sok fáradozás, a rengeteg befektetett pénz, idő és energia – ha egy város jól csinálja, a kultúra, a kreatívipar a város társadalmi és gazdasági fejlődésének legfőbb motorjává válhat. Ebből a szempontból a pályázatok nemcsak a kulturális fővárosi címért folyó verseny kontextusában lehetnek fontosak. Nézhetjük ötletversenyként is, mely a hazai városok jövőbeli életének szervezéséhez kínál hasznos elképzeléseket. Az Európa Kulturális Fővárosa program az EU egyik legfontosabb kulturális programja, célja az európai kultúra felfedezése, fejlesztése, az európai identitás erősítése.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára. Európa Kulturális Fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város, Pécs eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa Kulturális Fővárosát.
A Régiók Bizottsága által kinevezett tag: Alain Hutchinson (belga), a brüsszeli kormány európai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felelős biztosa, Saint Gilles oktatásért felelős polgármester-helyettese. A magyar hatóság, az emberi erőforrások minisztere által kinevezett tagok: Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke, illetve dr. Fejérdy Tamás okleveles építészmérnök, okleveles műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi docens, az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete) Nemzeti Magyar Bizottság elnöke. Az ajánlásokról az irányító hatóság szerepét betöltő Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Balog Zoltán dönt. A versenyben maradt városoknak 2018 őszéig kell kiegészíteniük pályázatukat. 2018 végén a szakértői testület a végleges kiválasztási ülés alkalmával újra találkozik Budapesten, és javaslatot tesz arra, hogy mely magyar város nyerje el az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet.
Az EKF az egyik legnépszerűbb európai kulturális projekt, melynek keretében Pécs 2010-ben már betölthette az Európa Kulturális Fővárosa tisztet – idézte fel Zupkó Gábor. Aiva Rozenberga, a független szakértői testület elnöke bejelentette: a bírálók Debrecen, Győr és Veszprém a pályázatát választották ki. A jelentkezéseket hat kritérium mentén bírálták el. A legfontosabb kérdés az volt, hogy mi az, amit az adott város mutatni tud Európának és mi az, amit Európától tanulni tud – jegyezte meg. Káel Csaba, a testület elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: a bizottság tizenkét tagja közül csak kettő volt magyar, a pályázat így arra is jó lehetőséget nyújtott, hogy a hét magyarországi település egy nemzetközi grémiummal ismertesse meg kulturális értékeit. Káel hangsúlyozta, hogy a pályázó városok a nevezéshez elkészített kulturális stratégiáikat abban az esetben is jól használhatják majd, ha végül nem nyerik el az EKF 2023 címet. A bizottság ajánlását a magyar kormányzat jóváhagyása véglegesíti, ezt követően a kiválasztott három település tovább dolgozik a pályázatán.
A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára. Valletta, máltai nevén Il-Belt 1964 óta Málta fővárosa, lakossága 6315 fő, így az Európai Unió legkisebb fővárosa. Nevét alapítójáról, Jean Parisot de La Valette johannita nagymesterről kapta, aki a török ostrom után kezdte el a máltai lovagrend új székhelyének építését. Valletta megőrizte lovagkori arculatát, a britek, akik 1800-ban hódították el a gyarmatot a franciáktól csupán néhány épületet emeltek a városban, mint például a Királyi Operaházat. A második világháború hatlamas pusztítást okozott a városban. 1945. január 30. és február 3. között Vallettában találkozott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, hogy előkészítsék a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat. Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik.
Közép-Kelet Európa, így Magyarország városaira mindez fokozottan igaz. A vidéket szervező nagyvárosaink akkor képesek megtartani a tehetséges embereket, ha egyszerre nyújtanak izgalmas környezetet és európai léptékkel vonzó egzisztenciális lehetőségeket. Valaminek a központjává kell válni, hogy ez megvalósulhasson. Meg kell találni, melyek azok a városi értékei, amik képesek megmozgatni az embereket a saját nyelvi, kulturális közegükön kívül és belül egyaránt. A győri Dunakapu-tér. Fotó: Az EKF pályázók olyat tettek, ami sok másik településnek és térségnek is jót tenne, jót tehet: arra dolgoztak ki koncepciót, hogyan tudja a lakosság, a gazdaság és a kultúra kölcsönösen erősíteni egymást. A három továbbjutó, Debrecen, Győr és Veszprém közül valamelyik város öt év múlva egy évre Európa egyik központjává válik. Addig is érdemes figyelnünk és tanulnunk mind a pályázatokból, mind abból, hogy miként alakítja át egy város a gondolkodását. A feladat az, hogy nagyobb léptékben fogalmazzák meg, hol a helyük a világban.
Közzétéve: 29 October 2018 A pilonidális ciszta egy zsák tele haj, a bőr és egyéb törmeléket. Ez jellemzően képezi a tetején a fenék, közvetlenül a hasadék, amely elválasztja a két pofa. Tudod kap egy pilonidális ciszta, amikor a haj lesz benyújtani belül a bőrt. Súrlódás a benőtt szőr ülő vagy dörzsölés irritálhatja a bőrt, ami a ciszta kialakulását. Néha ezek a ciszták megfertőződhet és a zsebében genny nevű tályog képződik. Pilonidális ciszták gyakoribb férfiakban, és az emberek, akik ülni hosszú ideig, mint például irodai dolgozók kamionsofőrök. Te is inkább kap egy ilyen ciszták, ha vastag, merev testszőrzet. Az egyetlen módja annak, hogy megszabaduljunk a pilonidális ciszta egy kisebb sebészeti beavatkozás. Pilonidális cysta tályoggal - Bőrbetegségek. De van néhány dolog, amit tehetünk otthon enyhíteni a fájdalmat és kényelmetlenséget időközben. Próbálja alkalmazása egy forró, nedves borogatás a ciszta néhány alkalommal egy nap. A hő segít kihúzni a genny, amely lehetővé teszi a ciszta lefolyni. Ez enyhíti a fájdalmat és a viszketést.
Ezért a tályogot ritkábban helyi érzéstelenítésben, többnyire rövid altatásban megnyitjuk, a gennygyülemnek szabad folyást engedünk. Nehézkes és fájdalmas mozdulattá vált a térdhajlítás? Sőt, a korábbi hajlásszögben már nem is mozog az ízület? Ráadásul még egy kis csomót is ki tud tapintani a térdhajlatában? Akkor nagy valószínűséggel Baker-cisztája van. Ha még nem is hallott a betegségről, cikkünkből mindent megtudhat az egyre gyakoribb problémáról. Miért nem szabad otthon kezelni a pilonidális cisztát: Gabriel Akopian, MD: általános és kolorektális sebész | Maybaygiare.org. Hogyan alakul ki a Baker-ciszta? A Baker-ciszta az elhanyagolt ízületi kopásból, illetve gyulladásból alakul ki. Noha a porckopás (artrózis) sokszor fájdalommal jár, a beteg abban bízva, hogy a fájdalom majd magától elmúlik, nem is gondol arra, hogy milyen károkat okoz ezzel magának. Az ízületek csontvégein az üvegporc ilyenkor még tovább vékonyodik, előrehaladott állapotban pedig feltöredezik, felülete egyenetlenné válik, apró porc részletek válhatnak le. Ezek a szabad porc részecskék az ízületi belhártya (szinovia) gyulladását okozzák. Ilyenkor több ízületi folyadék termelődhet.
Tanácsok a betegek Pilonidális ciszta igényel finom posztoperatív ellátás, ezért kívánatos betartani betegek esetében az alábbi irányelveket: - Három héttel a műtét után, hogy üljön, és a súlyemelés nem megengedett; - meg kell, hogy egy napi zuhany meleg higiénikus kézmosáshoz mezhyagodichnoy terület; - hat hónapon belül a műtét után minden két hétben, meg kell, hogy az eltávolítása szőrszálak területén a metszés; - rajta egy puha, összetörni fehérnemű, nincs kiálló varratok. Pilonidalis cysta otthoni kezelése krémmel. A helyes megközelítés elkerülésére a betegség kiújulását, és megkönnyíti a könyv végre az ellenőrzéseket a jövőben. szövődmények Általános szabály, hogy pilonidális ciszta kezelés, amely végzik csak gyorsan, kedvező prognózisú, gyakran jön a teljes gyógyulás. Sajnos, néha az esetleges komplikációk, mint például: - visszatérő tályogok (amennyiben az ellenőrzési nem végeztek teljes); - a betegség kiújulását (ha a beteg nem tesz eleget iránymutatások kezelése posztoperatív mód); - szepszis és pyosepticemia (amikor csatlakozott a másodlagos bakteriális fertőzés); - regenerálása az epiteliális szövetek alakulnak pikkelysejtes karcinóma.