Kinek jár a garantált bérminimum? Az, hogy a munkavállaló jogosult garantált bérminimumra vagy sem két dolog egyidejű fennállásától függ: a munkavállaló olyan munkakört tölt be, mely legalább középfokú iskolai végzettséghez, illetve szakképzettséghez kötött a munkavállaló rendelkezik is ezzel a középfokú iskolai végzettséggel vagy szakképzettséggel. Ha a két feltétel egyike nem teljesül a munkavállaló nem jogosult garantált bérminimumra. 2015-től 105 000 Forint a minimálbér - Szülők Lapja - Szülők lapja. Például, ha a munkavállaló bolti eladó munkakört tölt be, mely a kereskedelemre vonatkozó ágazati és a tevékenység végzésére vonatkozó képesítéssel kapcsolatos jogszabályok alapján szakképzettséghez kötött, de ő maga fodrász szakképzettséggel rendelkezik, a munkavállaló nem lesz jogosult a garantált bérminimumra. Ugyanígy nem jogosult garantált bérminimumra az a munkavállaló sem, aki egyetemi diplomával rendelkezik és call center munkatárs munkakört tölt be, hiszen a call center munkatárs a jogszabályok alapján szakképzettséghez nem kötött munkakör. Teljesen egyértelmű, hogy a betanított munkásként foglalkoztatott munkavállaló nem jogosult garantált bérminimumra [Kúria Mfv.
A héten kerülnek számfejtésre és kifizetésre a januári bérek, mely kapcsán sok munkáltatónak fejtörést okoz, hogy kötelező alapbérként a minimálbért vagy pedig a jóval nagyobb összegű garantált bérminimumot kell a munkavállaló részére megadnia. A kérdés eldöntése minden korábbinál jobban zsebbe vágó, hiszen 2017. január 1-től a kötelező legkisebb munkabér ( minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15. ) Korm. rendelet alapján a havi minimálbér 127. 500, -Ft, míg a garantált bérminimum havi összege 161. 000, -Ft teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Mi a garantált bérminimum? A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott és középfokú iskolai végzettséggel, vagy a jogszabály, illetve a munkáltató által meghatározott szakképzettséggel rendelkező munkavállaló részére minimálisan megállapítandó alapbér összege. 2015 évi garantált bérminimum kinek jár. Tehát a garantált bérminimum nem a bér megfizetésére, hanem az alapbér meghatározására vonatkozó szabály, melyet a munkaszerződésben szükséges rögzíteni.
Az iskolai végzettség, illetve szakképzettség fokának meghatározása a felsőoktatásról, a közoktatásról, illetve a szakképzésről szóló törvényeken alapul, amely nem azonos a […] rendeletben szabályozott Országos Képzési Jegyzék által használt szakképzettségi szintekre vonatkozó megkülönböztetéssel. " A jogosítvány szakképzettségnek minősül-e? Álláspontunk szerint a jogosítvány nem minősül szakképzettségnek, így az olyan munkakörökben, amelyek betöltése jogosítványhoz kötöttek nem, vagy ha igen, akkor nem a jogosítvány alapján jogosult a munkavállaló a garantált bérminimumra. Pld. egy tehergépjármű vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállaló nem a jogosítványa, hanem ezen jogosítvány mellé megkövetelt és a munkavállaló által birtokolt olyan további és szükséges képesítések alapján lehet jogosult a garantált bérminimumra, mint amilyen pld. 2015 évi garantált bérminimum fogalma. az emelőgép kezelői szakképzettség emelőhátfalas tehergépjárművek esetében.
A fogröntgen a megfelelő fogászati kezelés alapja. Nem ritka eset, hogy egy-egy elváltozás vagy rendellenesség hagyományos szájüregi vizsgálattal nem diagnosztizálható. Kis fogröntgen: Gyorsan elkészíthető, egyszerű panaszok megállapítására használt röntgen, egy-egy fogra alkalmazott. Intraorális röntgen: Rendkívül részletgazdag és informatív. Gyakori használata szükséges gyökérkezeléseknél. Panoráma röntgen: Komplexebb beavatkozások, fogbeültetés, más szájsebészeti beavatkozások, fogszabályozás előtt, góckutatáskor nélkülözhetetlen eszköze a rendelőknek. Nem helyettesíthető az 1-2 fogról készült kis fogászati röntgen-felvételekkel. Periapikális röntgen: Az ún. periapikális (foggyökércsúcs körüli) röntgenfelvétel általában olyan íny alatti problémák azonosításához használható, melyek az állkapcsot vagy az ínyszövetet érintik, például nem megfelelően áttört fog, tályog, ciszta, tumor vagy egyéb csontállományt érintő rendellenességek. Teleröntgen: A fogszabályozás megtervezéséhez használt röntgentípus.
A fogröntgen, illetve a panoráma röntgen a többi fogászati kezeléshez képest viszonylag ritkán kerül szóba. Azonban ez az eljárás alapvető fontosságú számos komoly fogászati beavatkozás megtervezésénél. Intra- vagy extraorális röntgen, kis fogászati röntgen, panoráma fogröntgen – mi a különbség? A röntgensugárzást már a felfedezése után egy évvel, 1896-ban alkalmazták a fogorvoslás területén, igazán azonban a 20. század második felétől terjedt el. Ma már a fogászati ellátás szerves részét képezik a különböző röntgenfelvételek. Nézzük meg közelebbről, miben különböznek egymástól az egyes fogröntgen típusok! Mit értünk intraorális fogászati röntgen és extraorális fogröntgen alatt? Az intraorális röntgenfelvételek készítésekor a röntgenfilmet, képlemezt, vagy szenzort a páciens a szájába veszi, míg a sugárforrás a szájüregen kívül helyezkedik el. Itt a cél általában egy kisebb terület részletes feltérképezése a szájüregen belül. Az extraorális röntgen készítésekor mind a sugárforrás, mind a film a szájüregen kívül helyezkedik el – ennek tipikus példája a panoráma röntgen.
Az extraorális röntgen esetében tehát a cél egy nagyobb terület, illetve a teljes szájüreg átfogó feltérképezése. Mi az a kis röntgen? Az intraorális fogászati röntgen leggyakoribb esete a kisfilmes vagy kis fogászati röntgen, rövidebb (és gyakoribb) kifejezéssel: kis fogröntgen, vagy egyszerűen csak kis röntgen. Ilyenkor 2-4 fog, illetve a környező csontállomány alapos, részletgazdag vizsgálata történik. Intraorális röntgenről van szó, tehát a film vagy érzékelő a szájüregben van, amikor a felvétel készül. Emiatt a felvétel mérete kicsi, 2×3 vagy 3×4 centiméteres – innen ered ennek a fogászati röntgen eljárásnak a neve. A kis röntgen egyik típusát "szárnyas röntgennek" is hívják, a filmet tartó, általában műanyagból készülő "szárny" után. Ezzel az eljárással a fognak az íny feletti részét tanulmányozzák, ami például a fogszuvasodás diagnosztikájánál fontos. A kis röntgen másik fajtája a periapicalis felvétel, amely a fog íny alatti részének, gyökerének, gyökércsúcsainak vizsgálatára alkalmas.