↑ PS Valeriu Traian Frenţiu (román nyelven). Román görögkatolikus egyház, 2018. [2018. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Episcopul Tit Liviu Chinezu (román nyelven). ) ↑ Recensământul general al populației României din 29 decemvrie 1930, vol. II: Neam, limbă maternă, religie, Imprimeria Națională, București 1938, pag. XXVII. ↑ A 2002-es népszámlálás adatai országos szinten. [2013. Magyar görögkatolikus egyház – Wikipédia. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18. )
A merénylet célpontjaként kiszemelt püspök nem tartózkodott a helyszínen, sértetlen maradt, székhelyét viszont áthelyezte Nyíregyházára. A templomot 1950-'58 között festették ki. A mai formáját akkor nyerte el, amikor a – szentélyt és a templomhajót elválasztó – ikonosztázion elkészült, s a templom 100 éves évfordulóján, 2010-ben megszentelték. Görög katolikus egyház debrecen az. A magyar görögkatolikus egyház, és a debreceni parókia utóbbi éveit leginkább meghatározó történése 2015. március 20-án volt: Ferenc pápa Debrecen székhellyel megalapította a sajátjogú, önálló metropoliát. Így mondhatni "visszaállt a régi rend", hiszen a hajdúdorogi – immár – főegyházmegye püspöke városunkba költözött vissza.
A liturgia nyelve [ szerkesztés] A keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok, mint a cirill betűkkel átírt Aranyos-Mohácsi magyar "Miatyánk" (1600 körül). Az unió után, különös tekintettel a magyarok kis számarányára, a magyar, mint liturgikus nyelv háttérbe szorult. Mintegy száz évvel később, a 18. Encsencsi Görög Katolikus Egyházközség – Encsencs Község. század végen merült fel az igény, hogy a ruténekhez és a románokhoz hasonlóan a magyarok is használhassák a saját nyelvüket a liturgiában. Elkészült Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, majd 40 évvel később egy magyar nyelvű görögkatolikus énekeskönyv is, azonban Róma nem járult hozzá a használatukhoz. Ennek ellenére terjedt a magyar, mint liturgikus nyelv használata, mígnem millenniumkor szigorú tiltás érkezett Rómából. Ez a tiltás indította el az önálló magyar egyházmegyéért küzdő mozgalmat, amely 1912-re sikerrel járt, azonban a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve - a korábbi ószláv helyett - az ógörög (koiné) lett, a gyakorlatban, ahol lehetett, a tiltás ellenére is megmaradt a magyar nyelv használata.
Mi van a körzetemben? Adja meg az utcát ahol lakik és találja meg a legfontosabb információkat: a lakóhelyéhez tartozó közigazgatási intézményeket, vagy akár, hogy melyik háziorvoshoz tartozik. Adja meg az utcát ahol lakik és találja meg a legfontosabb információkat: a lakóhelyéhez tartozó közigazgatási intézményeket, vagy akár, hogy melyik háziorvoshoz tartozik.
2015. március 20 -án Ferenc pápa az exarchátus területét módosítás nélkül hagyva megalapította a Miskolci egyházmegyét. [1] [2] Nyíregyházi egyházmegye [ szerkesztés] Ferenc pápa 2015. március 20 –án a Hajdúdorogi egyházmegye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő parókiáit az egyházmegyéről leválasztva létrehozta a Nyíregyházi egyházmegyét Szent Miklós görögkatolikus székesegyház, Nyíregyháza székhellyel. Az egyházmegye vezetését apostoli adminisztrátorként ideiglenesen Orosz Atanáz miskolci püspökre bízta. [1] [2] A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parókiákon szolgáló lelkipásztorok automatikusan átkerültek (inkardinálódtak) az új egyházmegyébe. 2015. október 30-án a Szentatya, Ferenc pápa 2015. október 31-én Főtisztelendő Szocska Ábel OSBM urat, a Miskolci Egyházmegye első helynökét a Nyíregyházi Egyházmegye "sede vacante" apostoli adminisztrátorává nevezte ki, püspöki karakter nélkül, de a Hierarchák Tanácsában ( Magyar Katolikus Püspöki Konferencia) való részvételi joggal. Görög katolikus érseki székhely lett Debrecen. 2018. április 7-én Ferenc pápa Szocska Ábel apostoli kormányzót nevezte ki a Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökének.
Információk: Az iroda elérhetőségei Cím: 4029 Debrecen, Attila tér 7. Telefon: +36 30 250 5576 Az iroda vezetője, elérhetősége Sveda Anita Telefon: +36 30 352 1204 E-mail: A karitatív iroda 2017. október 1-jétől működik a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat keretein belül, együttműködve az egyházmegyei karitásszal. A karitatív tevékenység lényege, sajátossága, hogy a feladataink ellátásához szükséges forrásainkat támogatók, adakozók, önkéntesek bevonásával, az ő segítségükkel tudjuk megvalósítani, annak érdekében, hogy az evangélium küldetéséből fakadóan elérjük a rászorulókat. Az önkéntesek toborzása a karitatív iroda megalakulásától kezdve fontos feladat. Folyamatosan történik a beszervezésük, és egy adatbázis létrehozása, bővítése. Az önkénteseknek rendszeresen szervezek találkozókat, mert így biztosítható az elkötelezettségük fenntartása és munkájuk elismerése. A debreceni iroda 2018 októberében kezdte megműködését és számos feladatot vállal magára. Azóta rendszeresen osztanak meleg ételt, ill. Görög katolikus egyház debrecen 2020. tartós élelmiszert a rászorulóknak, minden hónap első vasárnapján.
Írjon nekünk Impresszum Hajdúdorogi Főegyházmegye ©2022
A Dohány utcai Zsinagóga a világ második legnagyobb zsinagógája. 1854 és 1859 között építtette a pesti neológ zsidó közösség, tervezője a bécsi Ludwig Förster. A zsinagóga belső tereit részben Feszl Ferenc tervezte. A sík mennyezetű belső térben csaknem háromezer hívő számára van hely: a földszinten 1497 férfi, a két emeleti karzaton 1472 női ülés található. A pesti belváros keleti részén, a forgalmas Kiskörút – Wesselényi utca – Dohány utca kereszteződésénél fekvő épületegyüttes mór stílusban épült, bizánci és gótikus stílusjegyekkel. A nyugati homlokzat faragott díszköves ívelt ablakai és téglái Budapest heraldikai színeit hordozzák (kék, sárga és vörös). A főkapu mellett két 43 méteres, aranybevonattal díszített réz hagymakupolás torony magasodik. Az eredeti zsinagógaépületet 1939-ben a nyilaskeresztes párt aktivistái súlyosan megrongálták. A II. világháború idején istállónak használták, de német rádióadók bázisául is szolgált. Mai fő részei a Zsinagóga, a Zsidó Múzeum (Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a Hősök Temploma, a Raoul Wallenberg Emlékpark és a Zsidó Temető.
Ha a Dohány utcai Zsinagóga tudna beszélni, akkor maga mondaná el a zsidó történelmet. Egy épület mely abban a pillanatban lenyűgöz ahogy belépsz az épületbe. Szánj rá pár órát és járd körbe az épületet kívűl-belül. Nyitva tartás: Hétfő-Csütörtök: 10:00-17:00 Péntek: 10:00-15:00 Vasárnap: 10:00-14:00 A zsinagóga a Károly körút mellett, a Deák Ferenc tér és az Astoria közelében helyezkedik el. A gazdagon díszített egyhajós zsinagógabelsőben nyitott galériás ülőhelyeket is találhatunk, amelyek, nem véletlenül, de sokakat emlékeztetnek a keresztény templomok felépítésére. Förster tervei alapján a bimah (tóraolvasó emelvény) is az épület végében kapott helyet, közel a tóratartó szekrényhez. A zsinagógában található orgonának már régen is fontos szerepe volt a szertartások során, manapság azonban a hívők mellett különböző komoly zenei koncertek alkalmával mindenki meghallgathatja fenséges hangját. A Zsinagóga bejáratától balra találhatja meg a Magyar Zsidó Múzeumot és Levéltárat mely az alábbi időszakokban látogatható: Hétfő-Csütörtök: 10:00-15:00 Péntek és Vasárnap: 10:00-14:00 A múzeumban a sok rituális tárgy és zsidó műalkotások mellett egy a magyar Holokauszt szívszaggató eseményeit bemutató kiállítást is találunk.
Dohány utcai Zsinagóga - Budapest templom - Budapesti templomok Cím: 1074 Budapest, Dohány u. 2. Nyitvatartás: Hétfő-csütörtök: 10-16; Péntek: 10-14; Szombat: Zárva;; Vasárnap: 10-16 Az 1859-ben felavatott épület nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét is jól mutatja. Ludwig Förster német építész, a bécsi akadémia tanára mór stílusú tervéből alig négy esztendő alatt épült meg. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén ma Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója.
Magyarország és Európa legnagyobb zsinagógáját mindössze öt év alatt építették fel a 19-i századi Budapesten. A csodás és impozáns épület a zsidónegyed szívében foglal helyet és nemcsak a zsidóság egyik vallási központja, de neves kulturális és művészeti központ is. A Zsinagóga kihagyhatatlan látványosság, de fontos tudni, hogy az istentiszteletek alatt a turisták látogatása szünetel. A vallási ceremóniát azonban bárki megtekintheti, megfelelő öltözékben. A keletre néző épület leginkább csodás homlokzati motívumairól és hatalmas rózsaablakáról ismert. A monumentális belső térben lenyűgöző térelemek és rendkívül összetett, biblikus motívumvilág varázsolja el a látogatókat. A Károly Corner Residences számos apartmanja néz a Zsinagógára, mely mind építészetileg, mind kulturálisan Budapest egyik éke. A Zsinagóga környezetében még ma is számos zsidó család él, őrzi a hagyományokat, és látogatja az istentiszteletet. A környező utcákban sétálva megérint minket a történelem, hiszen a hajdani zsidónegyed emlékét ma is számos épület és utcai atmoszféra őrzi.
1 napos jegy 24 óráig érvényes jegy Piros útvonal (16 nyelven) Hajós városnézés Ingyenes gyalogtúra Éjszakai hajókirándulás Budai Várbusz Online ár: 13000 Ft FOGLALJ MOST! 2 napos jegy 48 óráig érvényes jegy Online ár: 15000 Ft 3 napos jegy 72 óráig érvényes jegy Online ár: 17000 Ft Previous Next