:o) Ja, és a legfontosabb: ne magunk tanítsuk a gyereket! Ne várja azonban azt, hogy a csöppség egy óra alatt megtanul majd síelni. Megtanulni biztonságosan feljutni a dombra a felvonóval, és lejönni róla ekézve, 10 óra tanulási időt vesz igénybe. Figyeljen oda arra, hogy az Ön órája ne tartson tovább, mint 40 perc, ennyi idő után ugyanis a kisebb gyerekek elunják magukat és pihenésre lesz szükségük. Hogyan Tanítsuk A Gyereket Síelni - 23. Mikor Kezdjen Síelni A Gyerek? - Síőrültek Blogja. Profi oktató irányítása alatt Síoktatót ma már minden központban lehet találni, ahol kölcsönöznek sífelszerelést is. A síiskolának a fő síelő pályán kívül kell elhelyezkednie, de nem túl messze tőle, hogy a kicsi ne unja meg a hosszú sétákat oda. Az alap felszereléshez tartozik a felvonó, vagy szlalomozó botok, kapuk, karikák és hely a pihenésre. Néhány síiskola all inclusive formában is működik – a gyerekeket kiveszik a szülőktől, és az oktatás végén visszaviszik őket a hotelbe. Minél kevesebb gyermek van a csoportban, annál több ideje van az oktatónak foglalkoznia mindegyikkel. A gyermekének akár személyi oktatót is szerezhet, aki csak vele fog foglalkozni egész idő alatt.
Síelés gyerekekkel | 23. Mikor kezdjen síelni a gyerek? - SÍŐRÜLTEK BLOGJA Ezért is hasznos az, ha kicsit nagyobb korban (3-4 év) megpróbálunk beszerezni egy neki, és egy magunknak való sífutólécet is. Az garantáltan mindenkinek jó buli lesz! Aki pl. telemarkozni szeretne a későbbiekben, annak kimondottan segíthet a szabad sarok technikájának elsajátítása. A sífutás örömeiről viszont majd inkább egy későbbi posztban szeretnék írni. Egyébként ha már megtaláltuk a megfelelő kis műanyag lécet, és mondjuk karácsonyra odaadjuk neki, akkor engedjük, hogy gyermekünk becsoszogja vele a lakást, csak figyeljünk a sarkos bútorok lefejelése által elszenvedhető balesetek kivédésére (adjunk rá nyugodtan bukósisakot is, hadd szokja! )! Ha a csoszogást pont egy Eurosport-on közvetített, Világkupás szlalom-futamra időzítjük, amit a gyerek is láthat, akkor már félig nyert ügyünk van! Egyébként pedig a gyermekéből pár nap alatt bajnokot látni akaró szülőkről egy későbbi posztban fogok írni. :o) Addig is: sztély tyúnd, ahogy a művelt francia mondaná!
A síelés egyre közkedveltebb sport – a két világhírű síelő Petra Vlhová és Veronika Velez-Zuzolová egy hasonló felhatást keltettek, mint Peter Sagan a biciklizésben. Gyermekünknek is tetszik ez a sport és azt szeretnénk, hogy tanuljanak meg síelni? Íme, néhány alap tipp, mire kell gondolnunk még az előtt, hogy síelésre visszük a gyerekeket. Kezdjük a felkészüléssel A felkészülést kezdjük nyugodtan egy nappal a síelés előtt. Mire kell gondolnunk? Ismertessük össze gyermekünket a sífélszereléssel – próbáljuk fel a sisakot, sícipőt, síléceket, ruhát, szemüveget és magyarázzuk meg gyermekünknek, hogy egyes dolgok mire szolgálnak, és milyen szükség van rájuk síelés közben. A szakértők azt ajánlják, hogy az első próbálkozásoknál még hagyjuk otthon a síléceket. Ha a gyermeknek nincs tapasztalata a sílécekkel, jobb ha rövidebbek, mint az ajánlott (egy kicsit az ajka felett) és nyugodtan a válláig is érhetnek. Figyeljünk arra, hogy a sisak, a ruha és a szemüveg megfelelő nagyságúak legyenek, és hogy kényelmesen érezze magát benne.
Az ózon a légzőszervek nyálkahártyáját irritálja, súlyosbítja a krónikus betegek állapotát, különösen a hörghurutban, asztmában szenvedőkét. Egészséges emberekre is egészségkárosító hatással van, jelentősen rontja a tüdőfunkciókat, kiválthatja a légzőszervek gyulladását, a pollen allergiások állapotát negatívan befolyásolja. 1952 decemberében, a nagy londoni szmog idején a várost több napra sűrű szmog borította el. A kórházi jelentések szerint több mint 4 ezer ember halálát okozta a légszennyezés. Az áldozatok zöme idős ember és fiatal, illetve krónikus beteg volt. A haláleseteket tüdőgyulladás, gennyes hörghurut okozta. (Magyar Zsuzsanna, lektorálta: Dr. Gocs Nelli, szakgyógyszerész) 2014. 11. 10. Mitől változik a légszennyezettség szintje? A szennyező anyagok a levegővel keveredve fokozatosan hígulnak, és a levegő áramlása miatt a forrástól nagy távolságra is eljuthatnak. A terjedéssel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy forrástól távolodva a helytől és az eltelt időtől függően mekkora nagyságú lesz a szóban forgó anyag koncentrációja.
A londoni nagy szmog idején például a kén-dioxid koncentrációja elérte a 3500 mikrogrammot egy köbméter levegőben (ug/m3). A London-típusú szmogok a nagy londoni szmogot követően visszaszorultak, bár 1968ban New Yorkbankövetelt több mint 100 áldozatot a szmog, de egyrészt a bevezetett intézkedések hatására, másrészt mert a szén helyét lassan átvette a kőolaj, majd a földgáz, és így ezek a szmogok is egyre ritkábbá váltak a nyugati világban. A fejlődő országokban azonban, és különösen Kínában ezek a szmoghelyzetek, különösen a nagy szénfelhasználás miatt még ma is szedik áldozataikat. Becslések szerint Kínában évente mintegy fél millió ember idő előtti halál okozza a szálló por magas koncentrációja. Hazánkban a london-típusú szmog az 1958-60-as években volt a leggyakoribb, de a 70-es évekig továbbra is magas volt a kén-dioxid és a szilárd szennyezőanyagok koncentrációja. A korábbi értékekhez képest a kén-dioxid koncentráció töredékére esett vissza, a szilárd szennyezőanyagok koncentrációja azonban ma is gyakran magas (lásd később).
A nagy londoni köd, vagy nagy londoni szmog bizarr és rendkívül szomorú történelmi eseményként maradt fenn, ami riasztó bizonyítékul szolgált arról, milyen pusztító hatása is van a környezetszennyezésnek. 1952. december 5-én, egy pénteki napon, vastag ködréteg ereszkedett a városra, ami ebben a régióban viszonylag normálisnak is számít. Csakhogy az Északi-tenger felől egy hatalmas anticiklon telepedett a Brit-szigetek fölé, ami miatt a levegő gyakorlatilag mozdulatlanul állt, és a köd megrekedt alatta. A lakosság és a hatóságok először azt hitték, hogy ez csak a Londonra nagyon is jellemző szokásos szmog. A szokatlan jelenség azonban valóságos nemzeti katasztrófához vezetett. A köd olyan sűrű volt, hogy az autók, beleértve a mentőket is, csak 5-10 km/óra sebességgel tudtak haladni a látási viszonyok drasztikus csökkenése miatt. A repülőteret és az autópályákat lezárták, és az 5 napig tartó ködben a londoni kórházak megteltek a balesetek áldozataival, valamint légzési nehézségekre panaszkodó betegekkel.
A közegészség romlása ellenére keveset tettek a szmog ellenőrzése érdekében, figyelembe véve az új ipar számos munkáját és a hazai széntüzek kényelmét. Szerezzen Britannica Premium előfizetést és szerezzen szert hozzáférés exkluzív tartalomhoz. Feliratkozás most Az 1952-es Nagy Szmog soha nem látott súlyú borsó volt, amelyet mind az időjárás, mind a szennyezés kiváltott. Összességében a 20. század folyamán London ködei ritkábbá váltak, mivel a gyárak elkezdtek vándorolni a városon kívül. December 5-én azonban anticiklon telepedett le London fölé, amely egy magas nyomású időjárási rendszer, amely inverziót váltott ki, amelynek során a hideg levegő magasabbra szorult a meleg levegő alatt. Következésképpen a gyárak és a háztartási tüzek kibocsátása nem kerülhetett a légkörbe, és a talajszint közelében volt csapdában. Az eredmény a város történelmének legsúlyosabb szennyezésen alapuló ködje volt. A láthatóság London egyes részein annyira romlott, hogy a gyalogosok nem láthatták a saját lábukat.
Ezen a héten négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban. A halálozás olyan szintet ért el, mint utoljára 1866 -ban, a legutolsó kolerajárvány idején. Ez az eddig ismert legnagyobb városi levegőszennyezési katasztrófa. A feltételek alapján látható, hogy a körülmények leginkább télen, fagypont körüli hőmérsékleten (főleg párás hajnalokon) adottak ezen típusú füstköd kialakulásához, és mivel fotokémiai reakciókat nem igényel, borús időjárásban is kialakulhat. Szintén megdöbbentő, hogy 1953-ban New Yorkban 200-nál is többen haltak meg a szennyezett levegő miatt. 1954-ben Los Angelesben a három hétig tartó füstköd 300 ember halálát okozhatta. Londonban 1952. december 5-én napon történt az eddigi legnagyobb légszennyezési katasztrófa, amely csaknem 4000 ember életét követelte. A földrajzi és időjárási körülmények, valamint a levegőben található szennyezőanyagok függvényében kétféle füstködről beszélhetünk: a London-típusú szmogról, valamint a Los Angeles-típusú szmogról.
A szennyezés, amelyet sokan csak a városi élet része volt, 12 ezer embert ölt meg. Ideje volt a változás. Cselekszik A fekete füst okozta a legtöbb kárt. Így 1956-ban és 1968-ban a brit parlament két tiszta légi járatot fogadott el, amelyek megkezdték a szén égetésének megszüntetését az otthonokban és a gyárakban. Az 1956-os Tiszta Levegő Törvény füstmentes zónákat hozott létre, ahol füstmentes üzemanyagot kellett égetni. Ez a cselekmény drámaian javította a levegő minőségét a brit városokban. Az 1968-as tiszta levegőtörvény a magas kémények ipari alkalmazására összpontosított, amelyek hatékonyabban szétoszlatják a szennyezett levegőt.
Szerintem ez a módszer sokkal hatékonyabb a légszennyezés csökkentésére, mint az autómatricák ellenőrzése. A légszennyezési értékeket nem szemmagasságban, hanem 3-4 méteren mérik. Ez azt jelenti, hogy egy alacsony ember szemmagasságában (mint amilyen én is vagyok) a légszennyező anyagok koncentrációja lényegesen magasabb is lehet. A szmogot nem nehéz megkülönböztetni a ködtől: a köd alapesetben teljesen fehér, a szmog pedig szürkés-barna árnyalatú. Ezt a legkönnyebben úgy lehet megállapítani, ha megkeresitek a látóhatárt például egy hosszú utca végén. Ha szeretnél értesülni a tudományos hírekről, szeretettel várunk a Facebookon. Forrás: Egészségügyi határérték adatok: Képek: Wikipedia Commons