2011. dec 1. 0:00 #keresztes ildikó #házasság #kapcsolat 38545_keresztes-180-d000311DAefb29f29da64 Kapcsolatuk ezt nem bírta sokáig: válnak, s időközben az énekesnő férje új párt talált. Huszonöt év után döntöttek a szétválás mellett. Huszonöt év után döntött úgy az énekesnő és párja, hogy búcsút intenek egymásnak. Mint kiderült, több hullámvölgyet is megélt már a kapcsolatuk, ami valószínűleg annak volt betudható, hogy nyitott házasságban éltek. Ez nem tesz jót egy kapcsolatnak, fennáll a veszély, hogy a felek eltávolodnak egymástól. Keresztes ildiko parka vs. Aztán jött az X-Faktor, és Ildikó élete hatalmas fordulatot vett. Szinte csak a műsornak élt, és egyre népszerűbb lett. Bár László, az Edda basszusgitárosa nagyon büszke volt feleségére, hiúságát sérthette az énekesnő szárnyalása. Az énekesnő is tudta, hogy baj lehet, hiszen párjáért nála jóval fiatalabb lányok rajongtak. Ildikó gyakran került rossz lelkiállapotba - így új megvilágításba kerülnek gyakori érzelmi viharai az X-Faktorban. Lászlóról időközben kiderült, hogy egy huszonéves, gyönyörű lány oldalán találta meg a boldogságot.
"Ó én ézes urodum, Eggyen igy fiodum! Sirou anyát teküncsed, Búábeleül kinyuhhad! " Ezek az emlékek mind kézírásos emlékek, a nyomtatott magyar szövegemlékek a XVI. században jelennek meg. Az ómagyar korban fejlődik ki nálunk a kereszténység, az állami élet. Nyelvünket erős területi eltérések jellemezhették, emellett szláv és latin hatás éri. A középmagyar korszak a mohácsi vésszel, 1526-tal kezdődik és 1772-vel végződik. Ez a török megszállás kora is, ami átalakította a nyelvi viszonyokat, mert a belső vándorlások nyelvjárás-keveredést eredményeztek, és új népek települtek be. Ekkor már van könyvnyomtatás, és megindul a nyelvi egységesülés. A magyar nyelv azonban még nem volt az első számú nyelv Magyarországon, ezt az újmagyar kor teremti meg 1772 és 1920 között. Lezajlik a nyelvújítás, kialakul az írott és beszélt köznyelv, komoly szépirodalom születik, nyelvtanokat írnak, tovább egységesedik a nyelv. Az 1920-tól számított újabb magyar korban a trianoni döntés miatt államhatárok is tagolják a nyelvközösséget, a határon túli magyarok kétnyelvűekké váltak, a magyarul beszélők száma pedig fogy.
A magyar orvosi nyelv a magyar nyelv ikertestvére. Együtt születtek, hiszen legelső szavaink között az egészséggel kapcsolatosak is megjelentek. Az ikertestvérek csecsemőkora és cseperedése is azonos úton járt, az orvosi nyelv szaknyelvvé alakulása csak az orvoslás mesterséggé válásával jött létre, úgy hat–hétszáz évvel ezelőtt. A kötet is ezt az időszakot igyekszik feltárni a teljesség igénye nélkül. A magyar orvosi nyelv történetének ismertetésében egyrészt a nyelvi korszakolás szolgált zsinórmértékül, de a kérdést más szempontok (társaságok, folyóiratok, orvostudományi területek stb. ) szerint is megközelítették a szerzők. Külön fejezetet szenteltek az orvosi nyelvünkkel behatóan foglalkozó orvosok munkásságának. Sokszakmás összeállítás: nyelvészek, orvosok, gyógyszerészek, orvostörténészek stb. közös munkája. Orvosi nyelvünk félezer éve bővelkedett eseményekben, ennek ellenére történetét még senki nem írta meg, így hiánypótló a mű. Új úton jártak a szerzők és a szerkesztők, és izgalmas történelmi tablót állítottak össze a középkori boszorkányperek jegyzőkönyveiben felbukkanó betegségnevektől a XIX-XX.
Személyes ajánlatunk Önnek Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető Ez a kötet a magyar nyelvet kutató tudósok első nemzetközi kongresszusának (Debrecen, 1966. augusztus 24-28. ) előadásait tartalmazza. A kongresszuson az előadások együttes ülések, illetőleg szekcióülések keretében hangzottak el; az utóbbiakon bizonyos témakörökbe csoportosítva a következőképpen: A magyar nyelv története: a nyelvi rendszer története; hangtörténet; a ragozás története; a szóképzés története; szótörténet; névtörténet; nyelvemlékek; őstörténet. - A mai magyar nyelv: a nyelvtani kategóriák; tipológia; hangtan; alaktan; mondattan; szóalkotás. - A magyar nyelvjárások: az anyaggyűjtés módszere; hangtan; alaktan; szókincs. - Alkalmazott nyelvtudomány: nyelvig művelés; stilisztika; gépi fordítás; nyelvoktatás. Kötetünkben az együttes ülések anyagát az előadások elhangzásának sorrendjében, a szekcióülések előadásait az előadók nevének betűrendjében közöljük. Nem tartalmazza a kötet az előadásokhoz kapcsolódó viták anyagát, a megnyitó ülésen elhangzott üdvözléseket, illetőleg a külföldi résztvevőknek a kongresszussal kapcsolatban a záróülésen elhangzott megnyilatkozásait.
A nyelvjárások visszaszorultak, számos csoportnyelv jött létre, jelentős kulturális hatás a városiasodás és a kommunikációs technikák gyors fejlődése. Mit is őrzünk meg és miért? – kérdeztük az elején. Ha csak megnézzük, miket jegyzetelünk le és teszünk félre magunknak, az alábbiakat látjuk: valamit nyilvántartunk, tanulásra-tanításra használunk, vagy csak mert egyszerűen szép. Ha most visszagondolunk a látottakra, megállapíthatjuk, hogy nyelvemlékeink keletkezését pontosan ugyanezek az emberi célok eredményezték. Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.