Felhívjuk figyelmüket, hogy az Oktatási Hivatalhoz nem lehet érettségi jelentkezést benyújtani. A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e, az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e. (Ha a meghatározott időpontok munkaszüneti napra esnek, a jelentkezési határidő az ezt követő első munkanapon jár le. ) A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a vizsgát szervező intézménybe igazolási kérelmet lehet benyújtani a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül (az igazolási kérelemmel együtt a jelentkezési lapot és mellékleteit is be kell nyújtani. : (06-1) 338-2775, 06-30-401-3355, honlap:, e-mail:) állít ki hatósági bizonyítványt. II. Mit tartalmaz a hatósági bizonyítvány? A MEIK által kiállított hatósági bizonyítvány tanúsítja, hogy a kérelmező számára kiállított bizonyítvány, oklevél érvényes. Az oktatási hivatal hogyan ellenőrzi, hogy valaki érvényes, vagy.... A hatósági bizonyítvány tartalmazza továbbá, hogy a képzés eredményeképpen a kérelmező milyen szakképesítést, illetve szakképzettséget szerzett, valamint – pedagógus-oklevelek esetében – azt, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
Egyebek mellett azt rögzíti ez a rendelet, hogy aki március 1. előtt kapta meg az oltást, annak március 15-éig; aki pedig március 1. után kapta meg az oltást, annak a hatóság 8 napon belül hivatalból kiadja a "védettségi igazolványt". Ennek tükrében nézzünk meg ötletszerűen egy-egy februári és márciusi nap beoltottjait, akik az idézett rendelkezés szerint meg kellett kapják a védettségi igazolványukat. Február 26-áig (kerekítve) 521 ezren kaptak oltást, közülük azonban csak 241 ezren kapták meg addigra a második oltásukat. A rendelet szerint azonban valamennyien március 15-éig védettségi igazolványt kaptak, holott a beoltottaknak csak mintegy a fele lehetett valójában védett. Március 23-án az addig beoltott csaknem 1millió 900 ezer ember közül csupán 667 ezren kapták meg a második oltásukat, vagyis csak utóbbiak tekinthetők védettnek, ám 8 napon belül elvileg minden beoltott megkapta a plasztikkártyáját. Mi több, a "nagy nyitás" után is a több mint 4 millió beoltottnak mintegy fele van csak túl a második oltásán is.
POLITIK Nyert a Mol, százmilliárdos kártérítésre számíthat POLITIK Hidvéghi: A tagállamoknak minden eszközre és forrásra szükségük van
Rubin Eszter sodró cselekményű regényének főszereplői egy házasság, amit talán sosem kellett volna megkötni, egy ház, amelyet talán sosem kellett volna felépíteni, egy gyerek, akinek talán máshova kellett volna születnie, és mindazok a szerelmek, házak, gyerekek, amik és akik sosem válhattak valósággá. Filmszerűen élénk, pergő dialógusokban megírt jelenetek és lírai, álomszerű futamok váltakoznak az egyre komorabbá váló könyvben, amely azt a kérdést járja körül, vajon létezhet-e egyáltalán saját élet. " Gács Anna – A Szépírók Társasága elnöke
Ugyanakkor ahhoz is hozzá segítenek, hogy túlélhetővé tegyék azokat a helyzeteket, amelyeket szinte nem lehet ép ésszel túlélni. Maga a ház is a kapcsolat szimbóluma, a regény meg annak a folyamatnak az elbeszélője, amely ennek a kapcsolatnak a széthullását eredményezi. Hogy a szereplők hány rossz döntést hoznak meg, azt már egy idő után nem is érdemes számolni, jobb kérdés ennél az, hogy mi ennek a következménye, hogyan válik torzzá egy személyiség a maga és mások felé rendszeresen gyakorolt hazugságok miatt. Hogy valójában ez egy minden oldalról táplált bántalmazó kapcsolat, az a fizikai tettek hiányában kevésbé fogalmazódik meg, vagy talán csak szakavatott szemek számára. A regény olyan mértékben vonultat fel különböző pszichológiai kórképeket, hogy szakmai tananyagnak is tekinthető lenne. Rubin Eszter történetében a társadalmi beágyazás is nagyon fontos, lényegesen meghatározza a szereplők sorsának alakulását. Összegzésképpen elmondható, hogy egy jelentős, fordulatos, mély és pszichológiailag is precíz olvasmány, amely olyan mértékben hat az olvasóra, amilyen mértékben az hajlandó őszinte lenni.
És ez már a párválasztáskor eldől. Az élet egy zsidó fonott kalács Mágikus körutazás a transzszibériai vasútvonalon – Rubin Eszter jegyzete Csákányi Eszter: Favorizálom a kortárs művészet erőteljes jelenlétét Az Árnyékkert egy megdöbbentő családtörténet A Stark család létrejöttének és széthullásának története, a családon belüli erőszak története is egyben. S ráadásul olyan történet melyben az erőszak nem a szokott, nyilvánvaló, és egyértelmű formájában bontakozik ki, hanem annál sokkal kegyetlenebb, alamuszibb és fájdalmasabb módon. Úgy, ahogy csak egy nő tud uralni egy férfit, miközben a nő látszólag teljesen kiszolgáltatott, miközben szinte észrevétlenül mozgatja a szálakat a háttérben, s ha véletlenül "lebukik", akkor elfedi a nyomokat. Az ilyesfajta erőszakról nem szokás beszélni, az ilyen erőszakról nem szokás regényt írni. Az ilyen erőszakos kapcsolatot a hallgatás tartja össze: az erőszaktevő és az áldozat – szinte cinkos – közös hallgatása, ami el- és betakar mindent. Egy bizonyos pontig, ahol aztán az áldozat lesz a hibás.
Filmszerűen élénk, pergő dialógusokban megírt jelenetek és lírai, álomszerű futamok váltakoznak az egyre komorabbá váló könyvben, amely azt a kérdést járja körül, vajon létezhet-e egyáltalán saját élet. " Gács Anna – kritikus, esztéta RUBIN ESZTER az ELTE Társadalomtudományi Karán diplomázott, majd művészeti iskolát végzett és enteriőrtervezőként dolgozott, később cukrászképesítést szerzett. Fordulatos életpályája és a személyes tragédiák is közrejátszottak regényeinek témaválasztásában. A Barhesz először 2012-ben, majd 2016-ban átdolgozva látott napvilágot, és ugyanebben az évben jelent meg a Bagel. A Barheszből monodráma készült, melyet Csákányi Eszter adott elő.
A regény alapja tökéletesen klasszikus, mondhatni sablonos: családregény. Adott egy fiatal lány és egy fiatal fiú, akik egymásba szeretnek, családot alapítanak és hellyel-közzel egymás mellett megöregszenek. Harminc év történései elevenednek meg az oldalakon. Harminc kemény, brutális év borul ránk, hazugságokkal, aljas tettekkel, gondolatokkal terhesen, titkokkal, és indulatokkal át- meg átszőve. A történet legelemibb szimbóluma, a Zergehegyen álló Stark-ház (nem tudom szándékos-e a névválasztás, de nekem kifejezetten tetszik), egy omladozó, burjánzó, sötétlő, penészes, ám mégis régmúlt dicsőségében és hatalmasságában megbabonázó, varázslatos, nagyhatalmú hely. Innen indul ki minden, és ide is tér vissza minden. Valójában a főhős, Stark Gyuri legmélyebb lényegének ravaszul megkomponált kivetítése: lelkének és elméjének zavaros-csavaros, gyönyörű és félelmetes megtestesülése. A szerző a képzelet játékának szabad teret engedve kalandozik, mellőzve a kapkodást. Bár a felesleges időhúzást ő sem szeretheti, könyörtelenül elvágja az idő egyenes vonalát, ugrál, a legtöbbször majdhogynem észrevétlen.
A Stark-ház falán megjelenő repedés azonban mintha csak egy szimbóluma, vagy inkább előfutára lenne annak a repedésnek, amely különös módon ezzel egy időben keletkezik az életükben és a kapcsolatukban. A csillogó életvitel kezd megkopni, a láthatatlan, egymás közé emelt falakon beszivárog az elégedetlenség, vádaskodás, és a legborzalmasabb: a kapcsolati játszmák. Mintha egy mágikus szál elemi erővel rombolná le, amit felépítettek, és megállíthatatlanul taszítja őket a fizikai és lelki pusztulásba. Ennek azonban nem akarnak tudatában lenni, legalábbis nem azon a szinten, amely lehetővé tenne bármilyen változást az életükben. Inkább csak hozzászoknak az új és új helyzetekhez, megtanulnak együtt élni a megváltozott körülményekkel, mint a megcsalás, a titkolózás, a kontrollvesztés, vagy a családfő, Stark Gyuri hetekre történő mozdulatlanná válása és vegetálása. Nem gondolva a következményekre, a saját érzelmeik és vágyaik börtönében ragadnak, miközben körülöttük lassan és módszeresen széthull az életük.