Kertész Imre /Fotó: MTI - Beliczay László A ravatalnál a Kelemen Kvartett és Kocsis Zoltán, a sírnál Kelemen Barnabás hegedűművész játszott, majd az író özvegye, Kertész Magda beszélt röviden. Kertész Imre sírja egy ősfás területen található, közvetlenül Thomán István zongoraművész és Major Tamás színművész végső nyughelye mellett. A Nobel-díjas író életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után március 31-én hunyt el. Kertész Imre nobel-díj temetés
[Elbeszélések] 1993 Korabeli fogadtatás 1. kiadás Bp. 1993. Magvető–Századvég, 71 l. Kenyeres Zoltán = Vigilia, 1994. ápr., 4. sz. 317. Ambrus Judit = Magyar Napló, 1994. ápr. 15., 7. 24. Czeglédi András = Határ, 1994., 2-3. sz., okt. 231–234. Imre László = Hitel, 1994. nov., 11. 105–108. Faragó Kornélia = Híd, 1994. máj. -jún., 5-6. 412–415. Egy történet Bp. 2002. Magvető, 74 l. Kertész Imre: Jegyzőkönyv - Esterházy Péter: Élet és irodalom. [Elbeszélések] Bp. Fűzfa Balázs = Új Könyvpiac, 2003. márc., 2. 12–13. 2-4. 2002-2004. Hangkazetta Bp. 1994. Magos és Tsa Bt., 0:49:43 Idegen nyelven Eine Geschichte – zwei Geschichten. [Esterházy Péter Élet és irodalom c. elbeszélésével közösen] Ford. : Kristin Schwamm, Hans Skirecki. Salzburg – Wien, 1994. Residenz ― 2. kiadás: 2002. Berlin Verlag (német) ― Hangoskönyv: Berlin, 2003. ― 3. kiadás: 2008. Berlin Verlag. Ingo Schulze írásával kiegészülve. Címváltozat: Eine, zwei, noch eine Geschichte/n. (német) Protokoll. Ford. : Kristin Schwamm. Berliner Taschenbuchvlg.
Egy történet - Kertész Imre: Jegyzőkönyv - Esterházy Péter: Élet és irodalom leírása Ritka pillanat: egy fölkavaró novella (a Kertész Imréé) elkezdi élni a maga életét egy másik író novellájában (az Esterházyéban). Játék? Kéznyújtás? Irodalom az életben? Vagy élet az irodalomban? Esetleg: a szellem hadüzenete a balkániságnak? Két mű, kétféle tartószerkezet. Az egyik önkínzásig önmagát állítja, a másik eljátssza, hogy ő a másik nélkül nem is létezne. Közben egymást hívják, értelmezik, igazolják, akaratlanul és akarattal. Mindkét hangra, mindkét tudatra, mindkét lélekre, miképpen jobb és bal kezünkre, szükségünk van. "Nincs bennem szeretet" - így szól az egyik kulcsmondat, megszólal mindkét novellában, s kitart, mint az orgonapont. De együtt, ebben a könyvben ez a két írás mégis valami mást mond, talán éppen azt, hogy van, kell hogy legyen bennünk szeretet.
Esterházy Péter élete fontos eseményének nevezte, hogy Kertész ágya szélén ült, "és nem tudhattam, tudja-e, ki vagyok, és tudja-e, ő ki. De hogy meghalt, hirtelen annyian ülnek az ágynak a szélén, így óhatatlanul erről is kéne mondanom valamit, de nem akarok rendet vágni az új üldögélők közt, csak megállapítom a tolongást". Úgy vélte, a temetés nemcsak arról szól, akit temetünk, hanem azokról is, akik temetnek, rólunk. "A temetés nem a vége valaminek, hanem a kezdete. Nem az örök életre gondolok, hanem a teendőinkre, amelyeket ránk hagyott a halott. (... ) Kertész Imre szövegeit újra és újra kell olvasnunk. ) Nagy magyar író, akkor is, ha viszonya a nemzettel finoman szólva nem dráma nélküli, nem rózsás. Nem hazudni, rögzíteni hát, ami nincs, vagyis nyugalmat találni. Ezt itt nem kapjuk meg" - fogalmazott Esterházy Péter. Szavai szerint Kertész Imre nyugtalanságot hagy ránk, múltról, jelenről, jövőről, emberről, istenről, társadalomról, önmagáról, ez az ő nehéz öröksége. "A nyugtalanság új rendjét hozta Kertész a magyar nyelvbe is".
Személyes ajánlatunk Önnek online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 3314 Ft 2116 Ft ÚJ 4249 Ft 3059 Ft 1784 Ft 3399 Ft 3824 Ft
A koronavírus járvány miatt idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) csak korlátozott körben tartotta meg hanukai megemlékezéssel összekapcsolt díjátadó ünnepségét 2020. december 13-án, vasárnap a Dohány utcai zsinagógában, illetve az interneten. A koronavírus járvány elmúltával méltó körülmények között, nagyközönség előtt kívánják köszönteni majd a kitüntetett személyeket. Életmű díjat kapott kimagasló színészi, rendezői, előadóművészi teljesítményéért Bálint András. A művészt méltató rövid bemutató emlékeztetett arra, hogy Bálint András nemcsak művészi teljesítményével, hanem emberi példamutatásával is morális iránytűként szolgál a számunkra. A Magyar Zsidó Kultúráért-díjat megosztva ketten kapták. Sándor Anna, a Spinoza színház vezetője és Dénes Gábor filmrendező. Magyar Zsidó Kultúráért-díj 2020: Dénes Gábor filmrendező - Mazsike - MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET. A Sándor Anna előtt tisztelgő ismertetés szerint "a Spinoza megkerülhetetlen lett, és az Sándor Anna is. "Amit Ő tett a kultúráért, ezen belül is a zsidó kultúráért ahhoz másoknak legalább három életre van szükségük. "
- Pannóniától a XX.
Helyünk van a városokban és a falvakban, az iskolákban és a templomainkban, a kultúrában, tudományban és a sportban. " A Várhegyi György-díj a Magyar Zsidó Oktatásért kitüntetést Horváth Cecília történelemtanárnak ítélte oda a MAZSIKE elnöksége. "Horváth Cecília tizenhét éve tanít a Lauder-Javne Zsidó Közösségi Iskolában. Mégis lesz mit nézni a Szemlén. Az iskola egyik meghatározó tanár-személyisége, fáradhatatlan a munkában, érzékeny közéleti ember" – olvashatjuk a kiváló pedagógus teljesítményét méltató laudációban. Gyertyagyújtás a Mazsike díjátadón a Dohány utcai zsinagógában A Zsidó Közösségért-díjat megosztva vehette át a Komáromi Zsidó Hitközség két vezetője, Paszternák Tamás és András, illetve a szegedi hitközség nyugalmazott elnöke, Lednitzky András. A Paszternák-testvérek újraélesztették a zsidó kulturális életet a Duna partján. "Az eltelt 24 esztendőben az eredetileg szegény emberek hajlékául szolgáló, 1896-ban épített Menház épülete valóban Zsidó Kulturális és Közösségi Központtá vált" – emlékeztetett a laudáló a testvérpár nagyszerű teljesítményére.
Lednitzky András "a hitélet és a zsidó közösség megújítása mellett a Tisza parti város gazdag kulturális életében helyet és teret talált a zsidó kulturális hagyományoknak. Igazolva azt, hogy zsidó kulturális élet lehet Budapesten kívül is" – emlékeztetett Lednitzky András több évtizedes munkásságára a laudáció. A Brüll Alfréd-díj a Magyar Zsidó Sportért kitüntetést Szabó Lajos a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója vehette át. Szabó Lajos három évtizede foglalkozik a magyarországi zsidó sport és a zsidó származású sportemberek történetével. E területeken számtalan kiállítás és könyv elkészítése fűződik a nevéhez. A laudáció kiemelte, hogy különösen fontos szempontnak tartja, hogy a nem zsidó történész a zsidósággal kapcsolatban is mindig az objektív nézőpont, szakmai megalapozottság és a zsidó kultúra tisztelete jellemezte. MAZSIKE Különdíj 2020-ban Joszi Ben Nun, az eltemetett zsinagóga feltárásnak kezdeményezője kapta. "Joszi Ben Nun, aki Budapesten született, és ma egy ciszjordániai telepen él, hívta fel először a figyelmet Buda középkori betemetett zsinagógájára.