A Diótörő t - amely Győrben és a Bécsi Állami Operaházban már óriási sikerrel, teltház előtt bemutatkozott - a Magyar Táncművészeti Egyetemmel közösen állítja színpadra az Operettszínház, Harangozó Gyula rendezésében és koreográfiájával. A főszerepekben az egyetem végzős növendékeit is láthatjuk majd, de mindenféle korú táncos színpadra lép az előadás során, változatos és színes kiállítást biztosítva. Klára hercegnő szerepében Kozmér Alexandra, Ottlik (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa) és Szelényi Dorka mutatkozik be, Diótörő hercegként Gallai Zsolt, Sík Milán és Somai Valér lép színpadra. Az előadás során közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula. A Diótörő 2 felvonásból áll, játékideje 2x50 perc. Kelt: 2015. 10. 20 Kovács Gergely Csajkovszkij − E. Hoffmann legendás előadása a A diótörő és az egérkirály. A Közép-Európa Táncszínház és az Átrium Film-Színház közös produkciója 2015-ben is Budapesten! Mese – Volt egyszer egy Diótörő, akit megátkozott Egérfül asszonyság.
Egy róka bundával ellátott bábu szekrényen keresztül a Diótörő vezette Marie-t a mágikus süteményekhez. Volt Candy Meadow, és az Orange Creek, és a Pink Lake, amelyen keresztül a delfinek szállították Marie és a diótörő a fővárosba, Konfethenburg. Ez valójában egy varázslatos jó történet - a Hoffmann "The Nutcracker and Mouse King" tündérmesének tartalma. reggel Marie senki nem hitte, hogy benne vanMarcipán vár és elég csodákat látott. A koronáról a keresztapja azt mondta, hogy ez az ő régi ajándéka Marie-nak. Ekkor megjelent egy összecsukható és kellemes unokaöccse a keresztapostól, aki új karddal mutatta be Fritz-et, és Marie egy fickót adott. Elismerte, hogy Marie már nem Clicker, és azt javasolta, hogy menjen az országába. Egy évvel később egy csodával és csodával teli államba vitte. Ez véget vet a mese és annak rövidnekretelling. A Diótörő és az egér király, amit Hoffman írt, sok kérdést vet fel nekünk, például, hogy miért, mint gyerekek, mindenki örül, és közvetlenül elbűvöl, és ahol minden eltűnik utána.
A szentpétervári Mariinszkij Színházban 1892. december 18-án mutatták be Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó színpadi művét, amely a világ balett színpadjainak elmaradhatatlan darabjává vált. A diótörő eggyé vált a karácsonnyal. A Bolsoj balett 1966-os előadása Moszkvában Fotó:EUROPRESS/Sputnik Mind a mai napig a legtöbbet játszott balett darabok egyike A diótörő, amely igazi nemzetközi sikertörténet. Egy német mesén alapuló, orosz zenére készült szovjet koreográfiát láthat az, aki a világon bárhol megnézi Pjotr Iljics Csajkovszkij utolsó balettjét. A diótörő az a darab, amire az a nagyszülő is elhozza az unokáját, aki gyerekfejjel látta először Marika karácsonyi történetét. Csajkovszkij balettjének E. T. A. Hoffmann Diótörő és az egérkirály című meséje szolgált alapul. A történet – ami sokkal sötétebb sztori, mint ahogy azt a balett színpadokról ismerjük – szerint karácsony éjszakáján a jó Diótörő és a gonosz Egérkirály háborúba keveredik egymással, és a mese főhőse, Marika váratlanul a csata kellős közepébe pottyan.
A szülők megilletődötten figyelik őket. Minden gyermeknek jut ajándék: a kislányoknak baba, a fiúknak csákó, kard és fapuska. Mindjárt ki is próbálják az új játékokat. A kisfiúk katonás rendben masíroznak, a lánykák pedig körtáncot járnak, karjukban babával. Ezután szembekötősdi következik. Drosselmeyer bácsi Marikát, Stahlbaumék kislányát fogja meg, akinek büntetésből egy kis táncot kell eljárnia, bájos galoppzenére. A felnőttek koccintanak az ünnep tiszteletére, aztán ők is táncra perdülnek. A táncnak Drosselmeyer vet véget, aki varázslónak öltözve bábszínházat szervez a gyermekeknek: a Herceg és a gonosz Egérkirály küzdelmét a Hercegkisasszonyért. A bábjáték után Drosselmeyer egy kis diótörőbábut csempész a játékvár alá, meglepetésül. De egyetlen gyermeknek sem kell a nagy szájú, csúf figura. Csak Marika nyúl utána. Drosselmeyer tehát neki ajándékozza. A vendégek elvonulnak, így Drosselmeyer és Marika egyedül maradnak, majd egy közös tánc után az öreg is távozik. Marika boldogan, gyengéden babusgatja a Diótörőt.
05. 17. 20:00 TV csatorna: Minimax Értékelés: Forrás:
A diótörő történetének szerzője azonban hiába volt sokoldalú művész, munkáit leginkább a sötét víziók és melankólia határozta meg. Kattints a további képekért! Számos meglepő kulturális különbség húzódik meg Magyarország és Amerika között, ami az ünnepi időszakban is megfigyelhető. Az amerikaiak odavannak az ünnepért és szinte egy egész hónapot – és a szokásosnál nagyobb villanyszámlát – szentelnek neki. A magyarok ugyanakkor december második felére koncentrálják az ünneplést. Íme 3+1 meglepő kulturális tény, amelyet egy kutatás és egy kulturális szakértő is alátámaszt. Leadfotó:
SZÜLEIM HALÁLÁRA – Petőfi Sándor Végre megtörtént a Rég várt viszonlátás! Nincs köszönet benne, Nincsen istenáldás. Láttam jó atyámat… vagy csak koporsóját, Annak sem látszott ki csak az egyik széle, Ezt is akkor láttam kinn a temetőben, Mikor jó anyámat tettük le melléje. Sem atyám, sem anyám Nincs többé, nem is lesz, Kiket szoríthatnék Dobogó keblemhez, Akiknek csókolnám még lábok nyomát is, Mert engemet szivök vérén neveltek fel, Mert körűlöveztek, mint a földet a nap Lángoló sugári, szent szeretetökkel! SZÜLEIM HALÁLÁRA - Petőfi Sándor - Érettségi.com. Oh atyám, oh anyám, Miért távozátok? Tudom, hogy áldás a Sír nyugalma rátok, De mi nektek áldás, az átok énnékem, Melytül szegény szívem csakhogy nem reped meg! Ha így bántok velem, ti kik szerettetek, Mit várjak azoktul, akik nem szeretnek? Itt hagytak, elmentek, Nem is jőnek vissza! Omló könnyeimet Sirjok halma issza. Folyjatok, könnyeim, folyj, te forró patak, Szivárogj le hideg orcáikra halkan, Hadd tudják meg rólad: árva gyermeköknek Elhagyott lelkén mily égő fájdalom van! De nem, de nem, inkább Eltávozom innen, Hogysem könnyem árja Hozzájok lemenjen; Mentsen isten tőle!
De ő nem örül ennek, büdösek a rongyok, szégyelli őket viselni. Három diák az iskolából Ugy látszik, a vakácziónak Nem lesz a legjobb kezdete. Az elsőt atyja jól kiszidja Honn, az egész háznép előtt, S megesküszik, ha nem javul meg. Biz' ő inasnak adja őt. A másodiknak anyja él csak, Ez már nem bántja a fiut, Azon van, hogy szivére hasson, Ez már csak kérni, sirni tud. A harmadik gyöngy egy diák volt, És mégis ő legszomorúbb. Megy, megy, hol véget ér a város, S poros és elhagyott az út. Megy, megy tovább a temetőbe, Egy sír van ott. Gyakran, titokban Fejfáját átölelve tartja, S csöndes fohász kél ajakán: «Álmodjál édesen s ne aggódj', Anyám, édes szülő anyám! » Szidott, gyülölt, haraggal néze rám; Nagy dáma volt s kevély a mostohám. Petőfi Sándor Szüleim Halálára &Raquo; Magyarul Bábelben - Irodalmi Antológia :: Petőfi Sándor Oldala, Művek Fordításai Orosz Nyelvre. Én egyebet se láttam, mint halált, Apám, anyám korán a sírba szállt. Most, midőn teljes árva lettem, mért kell felnőttként cselekednem, s intéznem, ami éltében a holt családfő bús kötelessége volt – Mily távoli lelkek sereglenek, kötözni könnyes gyolcsba friss sebet!
édes jó szülőim Hogyha megéreznék fiuknak keservét, Szerető szivök a sírban sem pihenne, Egy bú lenne nékik a hosszú öröklét. Isten veletek hát... Csak egyszer még, egyszer Ölelkezem össze Sírkeresztetekkel... Olyan a két ága, mint két ölelő kar, Mintha apám s anyám nyujtaná ki karját... Tán fölemelkedtek halotti ágyokból, Fiokat még egyszer ölelni akarják!
Nem érzik: a gyászban a kegyelet minden kín közt a legkegyetlenebb! Édösanyja sírhalmára. – Kelj föl, kelj föl, édösanyám! Mer elrongyollott a ruhánk; Törülgesd mög fejeinket… Mer nincs nekünk édösanyánk, – Nem kelhetök, én szülöttem; A csontjaim széthullottak, Inaim szétszakadoztak! … Úgy meg vagyok keseredve, Mint a nyírfa tekeredve. Annyi bánat a szűvemen: Kétrét hajlott az egeken. Még ha egyet hajlott vóna, Szűvem meg is szakadt vóna. Tova menyen három árva… Tova menyen három árva, Kérdi tőlük a Szűz Mária: Hova mentek három árva? Álljatok meg három árva, Adok néktek arany vesszőt. Csapjátok meg a temetőt! Kelj föl, kelj föl édes anyánk. Mer' elszakadt a gyászgúnyánk. Két karjaim, s két lábaim. S a lelkem is elbúcsúzott. A koporsójának kócsát, Had' zárjam ki koporsóját, Csókoljam meg kezét, lábát. Tova menyen egy menyecske, Két orcája ki van festve. A'llesz néktek mostohátok, Mikor fejért ad reátok, Vérrel virágzik hátatok. Mikor kenyért ad kezedbe, Hull a könyved kebeledbe. Tekerőpatak (Csík vármegye) 1907.