2018 év végén a KSH adatai szerint 3 641 823 db személyautó volt forgalomban Magyarországon. Egy átlagos személyautó évente 18 000 kilométert tesz meg. Egy átlagos elektromos autó fogyasztása 18 kWh/100 km. Tehát, ha egy csapásra elektromos autóra cserélnénk az országban lévő minden személyautót, ezek töltéséhez évente nagyjából 11 800 GWh elektromos energiára lenne szükség. Ezzel a számmal a többségünk önmagában nem tud mit kezdeni, ezért próbáljuk meg összevetni néhány jellemző értékkel. Magyarország éves villamosenergia fogyasztása. Az alábbi ábráról szemezgetve megtudhatjuk, hogy ez a szám csupán 3, 5-ször nagyobb, mint az elektromos hálózatunk összes vesztesége. Alig több, mint a háztartások által 2018-ban felhasznált elektromos áram. Kevesebb, mint a 2018-ban importált elektromos energia. Magyarország éves bruttó fogyasztása 43 852 GWh, azaz kicsit több, mint negyedével nőne meg az ország elektromos energia igénye, ha az összes személyautó elektromos lenne. Ezt részben tompítja, hogy a csökkenő benzin és gázolaj igény miatt felszabadulna az olajfinomításra felhasznált elektromos áram igény egy része.
Az otthonról dolgozók arányának változása valószínűleg valamennyire követi a járványhullámokat, márpedig az utóbbi időszak adatai alapján úgy tűnik, az aktuális hullám is csúcsközeli szinten alakul jelenleg. Hosszabb távon a havi és éves adatok szintén az áramfogyasztás növekedését jelzik Magyarországon. Az idei év eddigi tíz lezárt hónapjából ötben (február, március, április, június, július) abszolút rekordot állított fel az áramfogyasztás Magyarországon, míg az összesített I-X. havi felhasználás (38 474, 2 GWh) több mint 4 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakét, és közel 2 százalékkal az eddigi rekordév, 2019 adatát. A 2021-es év egészében a várakozás szerint több mint 5, 5 százalékkal lehet nagyobb a felhasználás (47 663 GWh) a 2020-as MAVIR-os adathoz képest, de a 2019-es rekordot is közel 4, 5 százalékkal meghaladhatja. Több áramot fogyaszt eddig idén Magyarország, mint bármikor korábban. A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás növekedése a következő években is folytatódhat, de mértéke 1 százalék alatt maradhat éves összevetésben. Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy az alábbi prognózisok még nagyrészt az energiakrízis előtti állapotokból indultak ki.
A hazai villamosenergia-piac működési modellje és az országos energiafelhasználási mutatók mellett a kiadvány kitér többek között az erőművek főbb termelési adataira is. A villamosenergia-fogyasztás gazdasági ágankénti bontása, illetve a hálózat térképes ábrázolása mellett az európai villamosenergia-rendszerek jellemzői, valamint az EU-tagországok erőműveinek beépített teljesítőképessége is nyomon követhető. A kiadványban a háztartási méretű kiserőművek részletes adatai is megtalálhatóak, ami a naperőművek számának további növekedését mutatja. Újdonság, hogy a háztartási méretű kiserőművek teljesítőképessége immáron több diagramon is tanulmányozható. A Magyar villamosenergia-rendszer (VER) 2016. évi adatai című kiadvány – ahogy a korábbi években is – a Hivatal weboldalán, a Sajtó / Kiadványok rovatban és a MAVIR ZRt. honlapján egyaránt elérhető. Hunyor Erna Szofia Forrás: Pr7/MEKH
Ha szereted az almát és a diót, akkor ezt a sütit neked találták ki. A mennyei almás pitén is túl – amit mi nagyon szeretünk, - ott van ez a nagyon finom almás-diós tekercs, koszorú, attól függ, milyen formát készítesz belőle. Nekem a képen alagút formájú van, de azóta készítettem már koszorút is, csak elfelejtettem lefotózni. A tekercs azért született, mert kicsivel kevesebb margarinnal próbálkoztam a tésztánál, így nem lett annyira lágy, amikor koszorú formát próbáltunk hajtani, elkezdett törni. A leírt margarin mennyiséggel viszont könnyen lehet formázni kedved szerint. Anyukámtól kaptam ezt a receptet, és közös sütés eredménye – a képen is épp ő formázza a sütit 🙂 – volt ez a mennyei, de mégsem hizlaló desszert. Diós grillázs tekercs recept lara konyhájából - Receptneked.hu. Egészséges almás-diós tekercs nem tartalmaz cukrot, és egyéb gyorsan felszívódó szénhidrátokat, köszönhetően a szuper lisztnek, rostban gazdag, gyümölcsös, a dió révén E-vitamin is kerül a szervezetbe, és nem mellesleg nagyon finom. Különösen tetszik, hogy ez nem egy kelt tészta – bár a kelt tésztákért is oda vagyok.
A tésztában lévő pici fahéj és a töltelékben lévő illatos kardamom és citromhéj teszi egészen különlegessé ezt a péksüteményt. 1. lépés A csiga tésztájához a tejet meglangyosítjuk 1 evőkanál cukorral, elmorzsoljuk benne az élesztőt, és hagyjuk kissé felfutni. A lisztet egy nagy tálba mérjük (először csak 50 dkg-ot, de lehet, hogy még egy keveset majd felvesz). Hozzáadjuk a csipetnyi sót és a fahéjat, majd a maradék porcukrot, az élesztős tejet, a tojást és a puha vajat. Ruganyos, nem túl kemény tésztát dagasztunk belőle. Letakarjuk, és meleg helyen kelesztjük 40 percig. 2. lépés Közben elkészítjük a tölteléket. Ehhez a kardamomok zöld héját feltörjük, mozsárba szórjuk a kis fekete szemeket, és alaposan elmorzsoljuk. A diót ledaráljuk, és ízesítjük a kardamommal és a finomra reszelt citromhéjjal. Az egészet simára keverjük a puha vajjal, a keményítővel és a vaníliával. Felhasználásig betesszük a hűtőbe, arra figyeljünk, hogy még könnyen kenhető állaga maradjon a krémnek. 3. lépés A megkelt tésztát kettévágjuk, mindkettőből gombócot formázunk, és egymás után téglalap alakúra nyújtjuk enyhén lisztezett munkalapon.
4 A krémet a kihűlt tészta tetejére kenjük és hűtőben dermesztjük. Tetejére a tojásfehérjét és a cukrot jó kemény habbá verjük, a vége felé belecsorgatjuk a citromlevet és a citrom reszelt héját. 5 A tojáshabot a vaníliakrém tetejére simítjuk és reszelt csokoládéval díszítjük. Jó étvágyat kívánok. Eddig 11 embernek tetszett ez a recept