Weöres Sándor könyvei A vers születése (1. ) - Weöres Sándor versformái | Sulinet Hírmagazin A modern gyermekvers tendenciái és képviselői Weöres Sándor (A… Három egész napon át faragtam egy furulyát, vadrózsából tündérsípot csináltam. Ez a tündérsíp szólalt meg már a harmincas években olyan darabokban, mint a Varázsének (Csiribiri csiribiri... ), a Szán megy el ablakod alatt, a Valse triste, A tündér (Bóbita), A paprikajancsi szerenádja, az Őszi éjjel izzik a galagonya. Az egyes művek az idők során más és más címeket is kaphattak, s más összefoglaló címmel, más ciklusokba soroltan is megjelentek. A paprikajancsi szerenádja például a Medúza Rongyszőnyeg ciklusában (Gyönge fuvallat a tóba zilál) a 85. darabként jelent meg, az Egybegyűjtött írások ban a Huszonnégy melódia ciklus része, A teremtés dícsérete kötet anyagában. Weöres Sándor Magyar Etűdök 54. A valószínűsíthető, tagolatlan ősi egységet példázza ez is: kialakulásakor és még utána is nagyon sokáig versszöveg és dallam együtt született és élt. Az ősi nem feltétlenül primitívebb, de egyértelműbb és ártatlanabb, ezért és így válhatott e művek egy része gyermekverssé is: hiszen felidézi és éli azt a gyermeki világot, amelyben még szintén az ősi egység munkálkodik, s amelyben a "játéknak" nagyon komoly szerepe van.
Weöres Sándor: Magyar etűdök (Táltos Kiadó, 1985) - Száz kis énekszöveg Szerkesztő Kiadó: Táltos Kiadó Kiadás helye: Kiadás éve: 1985 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 100 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 16 cm ISBN: 963-500-367-6 Megjegyzés: Színes rajzokkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Tisztelt Olvasó! Nem szokás egy könyv születéséről bővebben írni, beszélni. A könyv önmaga hírvivője, üzenetközvetítője. Most mégis formát kell bontani, mert hogy formabontó ez a mű is. Egy könyv, amelynek betűit nem ólomba szedték. Egy könyv, amelynek grafikáit nem külön rajzolták. Egy könyv, amelynek színes fényképek a "kéziratai". Egy könyv, amely írva, rajzolva ugyanúgy jelenik meg, ahogyan Weöres Sándor megálmodta. Köszönet Károlyi Amynak és Weöres Sándornak, hogy bizalmukba fogadtak, és egy napra kölcsönadták e könyv eredetijét, hogy a reprodukciókat elkészíthessem. /Marosi László/ Tartalom Égi búza-szál (Kodály-dallamra) 1 Szól a nóta halkan (Kodály-dallamra) 2 Sándor napján (Kodály-dallamra) 3 Paripám csodaszép pejkó (román dallamra) 4 Alva jár az Orbán 5 Harap-utca három alatt 6 Bolygó zápor (Kodály-dallam) 7 Fut, robog a kicsi kocsi (Kodály-dallamra) 8 Nézd az ablakában Lud anyót (Kodály-dallamra) 9 Ugrótáncot jókedvemből 10 Erdőt járunk árkot lépünk 11 Széna-szalma-jászol (Kodály-dallamra) 12 Suhogó jegenyék (szlovák dall. Weöres sándor magyar etűdök 54 episode. )
Ritmusgyakorlatok Ütemgyakorlatok: ütemesen olvassuk el az alábbi két verset, kezünkkel lábunkkal doboljuk az ütemet. Először lassan olvassuk, majd ha már jól megy akkor gyorsabban. Rövid az ütem ha a rövid magánhangzó után csak egy mássalhangzó áll. Hosszú az ütem, ha hosszú a magánhangzó, vagy a magánhangzó után legalább két mássalhangzó áll. A vers bizonyos szakaszai elég nehezek lehetnek ott ahol az ütemváltások véletlenszerűen követik egymást. WEÖRES SÁNDOR: Robogó szekerek Mennek a fuvarosok, a fekete dobosok a kerekeken éjszaka -a tanyai kutyaugatásokon át, tova! s a falusi zárt kapuk álmain át, tova! az utón a kétfele meredeken árny-hegyü jegenyesor innen is onnan is árkai mentén. A gyerekek alszanak, elviszi őket a fuvalom az égbe, hol érik a csillag, e gömbölyű, de tövises alma, s a hold-fele kanyarog a hintafa bársonya, cifra szalagja, de virrad, a kicsi öcsik és hugok álmai hajnali légcsiga fonatain újra le, földre pörögnek. Weöres sándor magyar etűdök 54 meurthe et moselle. Súlyos muraközi ló dobog, a kövön a pata kopog, a paripa föl- nyihog -a falon a ló feje, hó-szinen a fekete, tovasuhan -ablakon és puha keszekusza mennyei álmokon átfut az árnyék.
Mennek a fuvarosok, aluszik a köpönyegük, ők maguk éberek - az utón a kikeleti lombokon a szekerek erezete iramodik-ágyban a kisfiú és húga mennyei hintafa ágain ezer üvegizmu, salátabo- káju, kakukfejü tarka lovat lát. BABITS MIHÁLY: Új leoninusok (részlet) Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok, hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj. Villám; távoli dörgés; a faluban kocsizörgés, gyűl a vihar serege: még lila s már fekete. Éjre csukódnak az aklok, jönnek az éjjeli baglyok, csöndben a törpe tanyák, félnek az édesanyák. Weöres Sándor Magyar Etűdök 54 – Magyar Etűdök (Könyv) - Weöres Sándor | Rukkola.Hu. Sápad a kék hegytábor, fátyola távoli zápor; szél jön; csattan az ég; porban a puszta vidék. Szép est a szerelemre: jövel kegyesem kebelemre; sír és fél a világ; jer velem árva virág. Mikor ölembe kaplak, zörren az üveges ablak! Hajtsd a szivemre fejed; künn az eső megered. Sűrűn csillan a villám; bús szemed isteni csillám. Míg künn csattan az ég, csókom az ajkadon ég. Ó, bár gyújtana minket, egy hamuvá teteminket a villám, a vihar; boldog az, így aki hal.
44 Béka a fa tövén (román dall. ) 45 Reggel süt a pék (Kodály-dall. ) 46 Zim-zim, megy a gép (Kodály-dall. ) 47 Zajgás, nevetés - Zsong-bong a határ (két Kodály-dall. ) 48 Sejhaj, folyóba (Kodály-dallamra) 49 Gyere, tartsad (Kodály-dall. ) 50 Tó vize (Kodály-dallamra) 51 Kinn jártam a rengeteg erdőn (orosz dallamok) 52 Rossz falu Nagybordás (Kodály-dallamra) 53 Volt nekem egy vaskalapom (Kodály-dallamra) 54 Szőlőskertben, almafák közt (Kodály-dallamra) 55 Igali kanász, bikali kanász 56 Kellene kis kert (Kodály-dall. Weöres sándor magyar etűdök 54 km. ) 57 Forgóhalma olyan város 58 Kürtős pogácsa, füstölt szalonna (Kodály-dallamra) 59 Tekereg a szél (a 3 strófa 3 különböző Kodály-dallamra) 60 Füvön fekszem háton 61 Hegy-tövi árnyas fák (szlovák dall. ) 62 Árnyak sora ül a réten (Kodály-dallamra) 63 Éjjel álmomban 64 Szunnyadj, kisbaba (német dallamra) 65 Jön az ősz, leterűl a levélgarmada (Kodály-dall. ) 66 Szép a fenyő télen-nyáron (magyar dallamra) 67 Éren-nádon sikló kúszik (ororsz dallamra) 68 Nádi csibe fészken hál 69 Száll a vihar, nagy a szárnya (Kodály-dallamra) 70 Borul, borul ott fenn az ég fátyla (Kodály-dallamra) 71 Napsugár a levegőben (Kodály-d. ) 72 Világvégi kopár fa (Arany János- dallamra) 73 Égi csikón lépdel a nyár 74 Bodri kutya sétál (a 3 strófa 3 különböző Kodály-dallamra) 75 Adjonisten, szomszédasszony (Kodály-dallamra) 76 Furcsa ember az irígy (Kodály-dall. )
57 Forgóhalma olyan város 58 Kürtős pogácsa, füstölt szalonna (Kodály-dallamra) 59 Tekereg a szél (a 3 strófa 3 különböző Kodály-dallamra) 60 Füvön fekszem háton 61 Hegy-tövi árnyas fák (szlovák dall. ) 62 Árnyak sora ül a réten (Kodály-dallamra) 63 Éjjel álmomban 64 Szunnyadj, kisbaba (német dallamra) 65 Jön az ősz, leterűl a levélgarmada (Kodály-dall. Weöres Sándor: Magyar etűdök - Száz kis énekszöveg | könyv | bookline. ) 66 Szép a fenyő télen-nyáron (magyar dallamra) 67 Éren-nádon sikló kúszik (ororsz dallamra) 68 Nádi csibe fészken hál 69 Száll a vihar, nagy a szárnya (Kodály-dallamra) 70 Borul, borul ott fenn az ég fátyla (Kodály-dallamra) 71 Napsugár a levegőben (Kodály-d. ) 72 Világvégi kopár fa (Arany János- dallamra) 73 Égi csikón lépdel a nyár 74 Bodri kutya sétál (a 3 strófa 3 különböző Kodály-dallamra) 75 Adjonisten, szomszédasszony (Kodály-dallamra) 76 Furcsa ember az irígy (Kodály-dall. ) 77 Három szál libapihe száll (Kodály-dallamra) 78 Széles az erdő (a 3 strófa 3 különféle Kodály-dallamra) 79 Hoztam neked kaskát 80 Repülőt gyárt Jani, Feri (Kodály-dall. )
Az első istenes ciklusban a magányosan vívott harcaiban megfáradt és elárvult lélek fordult mindenből kiábrándultan istenhez: a Semmivel, a Nihillel szemben ő jelentette az egyetlen biztos fogódzót. Az első ciklusnak címet adó szép költeménye A Sion-hegy alatt. Ady szerint a világ A világ nem befejezett, hanem folyamat. Saját létét táltoslétnek gondolja (különlegessége, hogy hat ujja van), egész életét belengi az énmítosz. Táltosnak/sámánnak születni kell, de nem jó annak lenni ïƒ A muszáj-Herkules Zseninek sem jó lenni, mert a zseni az abszolútumot keresi, amit nem lehet elérni – lehetetlen a küldetése – szenvedés, tragikum Általános iskolában kiemelt ember, aztán katolikus gimnáziumban kálvinistaként – megjelenik a másságtudat, a kívülállás tudata Verseinek jellemzői Versei róla szólnak. Meglepően sok a "vagyok". Módszere: egy témát körbejár, 50 versben leírja azt, amit más 6 versben bonyolultabban Istenkép Katolicizmus szerint az Isten egyfajta kasszás Kálvinizmus szerint a bűnt nem levezekelni kell, hanem könyörögni.
A Sion-hegy alatt egy epikus, szinte balladai vers, amely egy kis történetet mesél el. A beszélő szeretne visszatalálni az Úrhoz, de a visszatalálás, a beteljesülés öröme elmarad. A költő és Isten a Sion-hegy alatt találkozik. Az Úr alászáll a hegyről, megmutatja magát, kitárulkozik. A lírai énnek van rá fogadókészsége, hiszen szeretné megtalálni Istent. De mikor látja Őt, nem tudja, hogy ki ez a szép öregúr, nem jut eszébe a neve. Ez a kínzó hiányérzet határozza meg a vers hangulatát. A költő nem tudja felhőtlen befogadással, gyermeki egyszerűséggel megtalálni az Urat. Tudja, hogy ki Isten, de nem emlékszik a nevére. A "rongyolt" lélek elfelejtette a nevet, amelyen Istent meg kell szólítani. Pedig tudja, hogy tudja a nevét, mégsem jut eszébe, ezért marad el a beteljesülés. A lírai én mégis áhítozik Isten után, mégis ki akarja mondani, fel akarja idézni Isten nevét. Végül kudarcot vall, ami megrázó élmény a számára. Hiába vár az Úr, az istenkereső lírai én és az általa keresett Isten között nem jön létre a személyes találkozás, ezért Isten távozik, és a magára maradt beszélő kétségbeesik.
Elkeseríti a saját tehetetlensége, hogy sikertelenül próbált visszaemlékezni Isten nevére. Mivel emiatt elszalasztja az alkalmat a csodás találkozásra, keserűségében sírva fakad a Sion-hegy alatt. Az olvasó mindezt álomszerűnek, látomásnak érzékelheti, ugyanakkor minden nagyon testközeli a versben, szinte kézzelfogható, tapintható ( Isten-szag stb. ). Bár a versben a katolikus vallás szertartásai jelennek meg, Ady nem volt katolikus. Református, kálvinista családba született, és református neveltetésének nyomai is vannak a verseiben (pl. Krisztus-kereszt az erdőn című versében). Talán azért a katolikus vallás jelenik meg A Sion-hegy alatt című versében, mert itt képszerűen megjeleníti Istent. A reformátusok nem ábrázolják Istent, mert Isten ábrázolását (festményeken, szobrokon stb. ) bálványimádásnak tekintik. Nemhogy tiszteletet nem éreznek a Krisztus-ábrázolások iránt, de egyenesen elpusztítandónak tartják őket. Ady verse olyan érzékletesen megjeleníti Istent emberi alakban, hogy akár személyleírást adhatnánk róla.
Irodalom dolgozatok, esszék és feladatmegoldások a Magyar irodalomból. részlet az Ady költészetéből: Ady költészete új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. Költő és újságíró, a közéleti szerepet folytató hagyomány művelője, Petőfi után. 899-ben a Versek című kötet 1903-ban Még egyszer című kötete jelent meg. Ezekben még nem találta meg a hangját. 1906-ban az Új versek című újabb kötetében már önálló hangon szólal meg a költő. Költészetére jellemző a szecesszió, a szimbolista látásmód és a szereplíra. A versritmus megújítója volt (szimultán verselés). A kötetszerkesztés jellemző művészetére és a ciklusokra építkezés. Az Ady-versek címe általában három szóból áll. Legjellemzőbb témái: látomásos tájversek (A magyar Ugaron, A Tisza-parton), létharc-versek ( Harc a Nagyúrral), Léda-versek (Héja-nász az avaron, Lédával a bálban), élet-halál versek (Párizsban járt az Ősz), Istenes versek (A Sion-hegy alatt), forradalmi versek (Dózsa György unokája, A Hadak útja), magyarságversek (A föl-föl dobott kő), kuruc versek, háborúellenes versek és a Csinszka-versek.
Ady életét és költészetét 1908 után is mély válságok, súlyos ellentmondások jellemezték. Az évenként megjelenő verseskötetek folytatták azokat a témaköröket, melyek az Új versekben és a Vér és Aranyban megszólaltak: az egyes ciklusokban feltűntek a magyarság sorskérdései, a szerelem, a pénz, a halál motívumai. Mélyülő szomorúsággal fejeződött ki csaknem minden kötetben a magárahagyottság, az elszigeteltség, a közösségből való kizártság tragikus élménye, az idegenség. Az elviselhetetlenné váló otthontalanság feloldásának vágyából fakadt Ady költészetében az istenkeresés témája. Ekkor már hosszabb időt töltött Érdmindszenten, s betegsége is súlyosabbra fordult. Az otthoni vallásos környezetben felmerültek gyermekkori élményei, emlékei, s a halál tudata is kínozta. A tépett lelkű, meghasonlott ember belső békére, nyugalomra vágyott. Az istenes verseket Az Illés szekerén c. kötetben rendezte először önálló ciklusba. Adynál az isten-fogalom is szimbólum. S istene is annyiféle, ahány versben megjelenik, sőt egyetlen versben is többféle alakot ölthet.