Antall József Tudásközpont Alapítva 2009 Típus közhasznú alapítvány Tevékenység konferenciák, előadássorozatok, képzések és kerekasztal-beszélgetések szervezése, politika- és társadalomtudományi kutatás, könyvkiadás Székhely 1093 Budapest, Czuczor utca 2. Vezető Antall Péter Az Antall József Tudásközpont weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Antall József Tudásközpont témájú médiaállományokat. Az Antall József Tudásközpont (AJTK) közhasznú alapítvány. Megalakulását dr. Elhunyt Antall Józsefné, a néhai kormányfő felesége - Infostart.hu. Antall Józsefné 2009-ben a brüsszeli Antall-épületszárny avatásán jelentette be. Az alapítvány névadója dr. Antall József (1932–1993), aki a rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke volt 1990 és 1993 között. Az intézmény vezetője a kezdetektől fogva Antall József fia, Antall Péter. Fő tevékenysége olyan programok megvalósítása, mely az egyetemi elméleti oktatáson túl széles körű ismereteket biztosít a fiatal értelmiség számára konferenciák, előadássorozatok, képzések és kerekasztal-beszélgetések formájában.
Az AJTK könyvkiadása elsősorban a biztonságpolitika, politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok területén hiánypótló művek közreadását, valamint egyetemi szakkönyvek közzétételét.
Antall-Horváth Veronika akkor azt írta, hogy a 2022-es működéssel kapcsolatban csak a későbbiekben tudnak tájékoztatást nyújtani. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Bartos Zoltán egyiptológus szintén szűkszavúan nyilatkozott, azt mondta, részéről ez egyéni döntés volt, amelyhez "volt némi köze" a megjelent sajtóhíreknek, de leginkább annak, ahogyan az alapítvány a megjelent híreket kezelte. Bartos nem akarta részletezni, hogy pontosan mi volt a problémája Antallék reakciójával. Antall józsef tudaskozpont . Az alapítvány közleményben reagált a megjelent anyagra, amelyben többek között azt írták, hogy "az AJTK-t tudatosan lejárató, gazdálkodását és működését rossz színben feltüntető cikkek létrejöttét az alapítvány a közelgő választási kampányok sajnálatos velejárójának tekinti", de cikkeink konkrét állításaival szemben nem kértek helyreigazítást, és pert sem indítottak. A teljes felügyelőbizottság mellett távozott Nógrádi György, a kuratórium elnöke is. Bár az AJTK-t Antall Péter irányítja igazgatóként, a kuratóriumi elnök hivatalosan a legfontosabb vezető tisztségviselő az alapítványban, övé a felelősség a szervezet működéséért, ő írja alá például a beszámolókat, támogatási szerződéseket és egyéb hivatalos iratokat is.
2 db horizontpálya, patkó alakú, h=25, 2 m, gépi mozgatású, sebessége: 0, 6/0, 15 m/s. 5 db mobil ponthúzó egység, gépi mozgatással, kézi helyzet-beállítással, teherbírás 1000 kp, sebesség 0, 26 m/s. Díszlettartók hasznos húzó magassága: I. mező 16, 45 m II. mező 18, 50 m III. mező 19, 10 m IV. mező 21, 60 m V. mező 23, 10 m VI. mező 24, 10 m 14 m-től eltérő díszlettartók: /száma(mérete)/ V/2 (13, 5 m), V/3(13, 5 m), V/4(13, 5 m), V/5(13, 5 m), V/6(13, 5 m), V/7(13 m), V/8(13 m), V/9(13 m), V/10(13 m), V/11(13 m), V/12(13 m). Műszaki paraméterek. A felső gépészet vezérlése a jobb oldali portáltoronyban elhelyezett vezérlőpultról történik. Függöny garnitúra: fekete 145 g/m 2 bársony (Strauss), anyagban lángmentesített (horizont(12, 1 m magas), 14 db láb, felező, 4 db szuffita). Operafólia: sötétszürke és fehér 15 x 12 m. Színpad alsógépészet Főszínpad 1 db 14 x 14 m méretű, 0, 333 m magas színpadi kazetta, beépített 13, 5 m átmérőjű forgó tárcsával. Felhívjuk figyelmüket, hogy a koronavírus-fertőzés elleni védekezés érdekében a Vígszínház és a Pesti Színház jegypénztára, Szervezési Irodánk és az Allee Bevásárlóközpontban működő jegyárusító pontunk zárva tart.
1945−48 között egymást gyorsan váltó igazgatói Both Béla, Sárosi Ferenc, Gáspár Margit voltak. Az államosításokig változatlanul magánszínházként működött. 1947−51 között a Nemzeti Színház kamaraszínháza, majd 1951−61 között a Madách Színház, 1962−64 között a Petőfi Színház otthona volt. Pesti színház nézőtér alaprajz keszito programok. A Hevesi Sándor téren álló színház mai arculatát 1964−66-ban nyerte el, amikor átépítették Azbej Sándor tervei szerint − a Nemzeti Színház Blaha Lujza téren álló épületének a metró építkezésekre való hivatkozással történt felrobbantása miatt − a társulat ideiglenes hajlékának. Ezáltal lehetőség nyílt egy impozáns előcsarnok kialakítására és a színház műhelyeinek, jelmez-, és bútortárainak elhelyezésére. A színpadot is megnövelték, s új nézőteret alakítottak ki rejtett világítással, akusztikai plafonnal. Pesti magyar színház nézőtér képek Magyar Színház műsora | Pesti Magyar Színház. műsora | Theatre database / Színházépítészet Közép-Európában A színház épülete A Nemzeti Színház építése Siklós Mária tervei alapján 2000. szeptember 14-én kezdődött, és rekord gyorsaságú kivitelezés eredményeként, alig 15 hónap alatt készült el.