Teljesen rekonstruálható a kép keletkezésének kronológiája" – mondta Cotte. A tudósok szerint Leonardo da Vinci 1503 és 1517 között készíthette a képet, amikor Firenzében és később Franciaországban dolgozott. Mona Lisa kilétéről hosszú ideje folyik a vita, ám évszázadok óta közkeletű az a nézet, hogy Lisa Gherardinit, egy firenzei selyemkereskedő feleségét ábrázolja a világhírű portré. Cotte állítása szerint felfedezése megváltoztathatja ezt az elméletet. Úgy véli, a festmény alatt felismert kép Leonardo eredeti Lisája. Mona Lisa rejtélyes mosolya csupán "egy boldog" nő mosolya - erre a következtetésre jutottak tudósok, miután arckifejezésére reagáltattak egy tizenkét tagú csoportot. A Leonardo da Vinci (1452-1519) híres képe iránti világméretű lelkesedés többek között "arckifejezése kétértelműségének" köszönhető - emlékeztet a Scientific Reports című szakfolyóirat pénteki számában megjelent tanulmány, amely megoldani véli a rejtélyt. A kutatás A kutatók 12 embernek mutattak fekete-fehér képeket Mona Lisa mosolyával, amelyeken az ajkak görbülete enyhén változott.
Itt megérkezett I Ferencnek, aki Leonardo halála után megvette. 1793-ban a képet a Louvre-be helyezték. A legtöbb ember ismeri ezt a múzeumot, ahol a "Mona Lisa" festmény található. De most nem erről van szó. Tehát a "Gioconda" nemzeti jelentőségű mesterművé vált, és állandóan csak a Louvre-ben volt. 1911-ben (augusztus 21-én) a múzeum Vincenzo Perugia, az olaszországi tükrök mestere munkatársa ellopott egy portrét. Határozottan senki sem tudta kitalálni az elkövetett bűncselekmény igazi célját. Talán Vincenzo szándékában áll visszahozni a vásznat történelmi hazájába. Két évvel később, Olaszországban, a kép megtalálható. Perugia maga segített felfedezni a képet: válaszolt egy újsághirdetésre, és úgy döntött, hogy eladja a Mona Lisa-t. 1914 január elején a "Gioconda" visszatért a Louvre-be. A személyiség rejtélye Nehéz azonosítani a vászonon ábrázolt személyt. Ebben az esetben sok ellentmondásos hipotézis kerül bemutatásra. A kutatók nem értenek egyet. A különböző elméletek hívei a következő kijelentéseket fogalmazzák meg Mona Lisa személyiségéről: néhányan meg vannak győződve arról, hogy ez az Este Isabella.
Video 2000-ben egy ejtőernyőzéssel foglalkozó férfi, egy bizonyos Adrian Nicholas Dél-Afrikában próbálta ki az olasz mester sok száz évvel korábban tervezett ejtőernyőjének hű mását. Bízott a mesterben, és reménykedett benne, hogy egy darabban ér földet. Az ejtőernyő hibátlanul működött. 6. Mona Lisa titokban terhes volt Vitatott elmélet, de sok történész és szakember úgy sejti hogy Mona Lista nem csak azért mosolyog a képen, mert különleges színhasználattal dolgozott da Vinci, hanem mert a nő titokban terhes volt. Ez sokmindent megmagyarázna a híres modellel kapcsolatban, akinek az arcán egyesek több, terhességre utal ó jelet véltek fölfedezni. 7. Nem létezik önarcképe Annak ellenére, hogy Leonardo leginkább festőként tevékenykedett, rejtélyes módon egyetlen ábrázolást sem hagyott magéról az utókornak. Bár voltak olyan művek, melyekbe úgy sejtik, hogy belecsempészte magát, ez még ma sem bizonyított, így valójában senki sem tudja, hogyan is nézett ki pontosan. 8. Törvénytelen gyermek volt Szülei nem házasodtak össze, így törvénytelen gyerek volt.
Egy digitális művészeti projektben négy híres festményt is újjá alakítottak képpé, és kiderült, hogyan is néztek ki élőben a festmények szereplői! Így fény derült arra is, hogy milyen volt Mona Lisa élőben, nézd meg te is! Egy digitális művészeti projektben négy híres festményt alkottak újjá foto realisztikus képpé, így kiderült, hogy nézhetett ki élőben Leonardo da Vinci Mona Lisája, Thomas Gainsborough A kékruhás fiúja, illetve Raffaello és Rembrandt önarcképei. A képeken egyenként 36 órán át egy fotós, egy stylist, egy sminkmester és egy digitális művész dolgozott együtt. A projektet vezető digitális művész, Quentin Devine így nyilatkozott Mona Lisáról: "Az emberek évszázadok óta tanakodnak Mona Lisa kétértelmű arckifejezésén. Vajon mosolygott vagy fintorgott? A projekt alapján kiderült, hogy tényleg mosoly látható az arcán, és valószínűleg szebb is volt, mint ami a festményről kivehető". A következő oldalon megnézheted te is élőben Mona Lisát! A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, amit tények is igazolnak.
A "Mona Lisa" festmény története nem egyemberi generáció. Leonardo da Vinci 1503 körül kezdte halhatatlan mesterműve munkáját. A művész egy gazdag firenzei feleség portréját festette Francesco Giocondo néven. A lány neve Mona Lisa volt. A vászon második neve - "Gioconda" - valahogy közelebb áll egy széles közönséghez. A kortárs mesterek a legmagasabb fokon értékelték a portrét. A kép népszerűsége annyira hatalmas volt, hogy a jövőben legendákról beszéltek, és különböző elméleteket terjesztettek elő. Hogy néz ki? Mit néz ki a Mona Lisa? A leírás a következő: a halhatatlan alkotás mérete 77 x 53 cm, a képet egy nyárfa olajban festették. Egy széken ülõ nõt ábrázol. A táj háttérében található. A portrékban a néző vonzódik a rendkívüli megjelenéshez, mintha folyamatosan figyelné a figyelő szemléletet, amely sugárzik az intelligenciát és az akaratot. De egy másik nagy titok a Mona Lisa világhírű mosolya. Alig észrevehető, és annak jelentése úgy tűnik, hogy elkerüli a képen látható személyt.
"Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy Mona Lisa az igazi Lisa" – hangsúlyozza Kemp. Andrew Graham-Dixon művészettörténész, aki a festményhez köthető történelmi dokumentumokat tanulmányozta, más véleményen van. 2015. szeptember 25. 09:45 MTI A tudományos vizsgálat nem tudta megállapítani, hogy valóban a Mona Lisa című Leonardo da Vinci-festmény egykori modelljének maradványai-e azok a csontok, amelyeket egy firenzei kriptában találtak. A rejtély megoldásán dolgozó kutatók tavaly áprilisban a Giocondók családi sírboltját tárták fel a firenzei Santissima Annunziata-bazilika egyik kápolnájában. Korábban felmerült, hogy bár a firenzei selyemkereskedő, Francesco del Giocondo felesége, Lisa Gherardini - akit hagyományosan a Mona Lisa modelljének tartanak - férje halála után kolostorba vonult, és a Szent Orsolya kolostorban temethették el, maradványait a Giocondók sírboltjába helyezhették át a kolostor 17. századi átépítése miatt. A kutatók csütörtökön számoltak be arról, hogy a sírboltban talált csontok vizsgálata nyomán nem jutottak dűlőre a kérdésben.
Leonardo da Vinci világhírű Mona Lisájának felszíne alatt egy másik nőt ábrázoló portrékép nyomait fedezte fel állítása szerint egy francia tudós fényvisszaverődésen alapuló technológia segítségével. Pascal Cotte több mint tíz éve vizsgálja a festményt a különleges technológiával. Elmondása szerint Leonardo képe alatt nem is egy, hanem két korábbi portré rejtőzik. A Cotte által megtalált portrékon állítólag nyoma sincs annak a mosolynak, ami több mint 500 éve ejti rabul csodálóit. A remekművet őrző párizsi Louvre egyelőre nem kommentálta a bejelentést – írja a BBC hírportálja. Cotte állításai megosztják a Leonardo-szakértőket. A kutató, aki a fénytechnikával foglalkozó, Lumiere Technology nevű párizsi laboratórium egyik társalapítója, 2004-ben kapott engedélyt a kép vizsgálatára. A Cotte által kifejlesztett, fényvisszaverődésre épülő új technikával (Layer Amplification Method, LAM) elemezni és rekonstruálni lehet, hogy mi minden rejlik egy festmény rétegeiben. A LAM alkalmazásakor a kutató sorozatosan erős fénnyel világítja meg a festményt.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. jún 9. 14:36 Kínai nagy fal /Fotó: Northfoto Mongol Tudományos Akadémia és a Yale Egyetem kutatói érdekes felfedezést tettek a kínai nagy fallal kapcsolatban. A vizsgálat során arra jutottak, hogy valószínűleg nem a Dzsingisz kán elleni védekezés céljából készülhetett a kínai nagy fal északi része - tudta meg a az IFL Science információi alapján. (A legfrissebb hírek itt) Az Antiquity tudományos folyóiratból kiderült, a fal ezen részét azért építették, hogy a helyi nomád törzseket kordában tartsák, hogy ne támadják meg a kínai birodalmat. Tehát az elmélet szerint köze sincs Dzsingisz kán hadseregének megállításához. A nagy fal korábban is épült Dzsingisz kán fenyegetésénél, alacsony fekvése is bizonyíték lehet arra, hogy nem katonai védelmet látott el. A felfedezés rávilágíthat arra is, hogy több katonai védelmet ellátó építmény hátterében is más állhatott, így érdemes lehet több kutatást végezni a témában.
Egy 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290 kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták. Kína északnyugati területén, Hszincsiang közelében, archeológusok csoportja egy ötszáz kilométer hosszú falrészt talált. A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként kell kezelni. A nagy fal hossza ezzel a szakasszal együtt most már eléri a 7200 kilométert. A világűrből látható monumentális építmény teljes hosszának körülbelül az egyharmadát pusztította már el a természet, de Belső-Mongóliában – ahol 15 ezer kilométeren húzódik – vissza-visszatérő gond, hogy bányászok, építőmunkások, építőanyagot gyűjtő falusiak megrongálják az ország legismertebb szimbólumát. A fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6 352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km között ingadoznak. A régészeti feltárások nyomán születő hírekből mind inkább kiderül: az 1987 óta a világörökség részét képező Nagy Falnak még mindig "nincs vége".
Kína ókori nagy falai világörökség része Kínai Nagy Fal nem folyamatos fal, hanem rövid falak gyűjteménye, amelyek gyakran követik a dombok hegyét a mongol síkság déli szélén. Kína Kínai Nagy Falja, amelyet Kínában a "10 000 Li hosszú falaknak" neveznek, körülbelül 8. 850 kilométert (5. 500 mérföld) terjed. A Kínai Nagy Fal építése Az első, a mongol nomádok Kínából való megőrzésére tervezett falak a Qin-dinasztia (221-206 BCE) alatt fából és kövekből épültek. Néhány kiegészítést és módosítást hajtottak végre ezek az egyszerű falak a következő évezredben, de a "modern" falak főszerkezete a Ming-dinasztia (1388-1644-ben) kezdődött. A Ming-erődítményeket új területeken hozták létre a Qin-falakból. Legfeljebb 7, 6 méter magasak voltak, 15 és 30 láb (4, 6 és 9, 1 méter) szélesek az alapon és 9 és 12 láb (2, 7-3, 7 méteres) szélesek tetején (elég szélesek a menetelő csapatok vagy vagonok). Rendszeres időközönként őrző állomásokat és tornyot állítottak elő. Mivel a Nagy Fal nem volt folytonos, a mongol támadóknak nem volt nehézsége a fal megkerülésével körbejárni, így a fal sikertelen volt és végül elhagyott.
Ó föld, fák, levelek, madarak, ne hallgassatok uratok győzelmének napján, vigyétek hírét a széllel. Lelkünk porával, de hitünk diadalával, hogy a világ is érezze győzelmünk kesernyés zamatát. " Szulejmán c. film