A jelentkezők rangsorolása felvételi pontszám+pluszpont rendszerben elért pontszám alapján, a felvételi döntés pedig a létszámkorlát figyelembevételével meghatározott minimumpontszám ("vonalhúzás") alapján történik. A felvételi pontszám az országos felvételi eljárás során elért pontszám, amelyhez a rangsoroláskor pluszpontok adódnak a matematika, fizika, informatika II. OKTV, és az informatikai ismeretek, valamint automatikai és elektronikai alapismeretek ÁSZÉV (korábban SZÉTV) tanulmányi versenyek 11-30. helyezettjei esetében, ill. azoknál, akik egy második emelt szintű érettségi vizsgával rendelkeznek matematikából vagy fizikából, az alábbiak szerint: a felsorolt tanulmányi versenyek 11-20. Felvi.hu ponthatárok. helyezése: +50 pont; a felsorolt tanulmányi versenyek 21-30. helyezése: +25 pont; második emelt szintű érettségi (matematikából vagy fizikából): +25 pont. Azok, akik valamilyen okból a felvételi kritériumnak nem felelnek meg, vagy kevés pontot értek el, a becsatlakozás ágán egy (vagy két) szemeszterrel később - mintatanterv szerinti haladás esetén, és tanulmányi eredmény sorrend alapján - a felvehető létszám mértékéig csatlakozhatnak.
Eredmény A VIK HK a döntést megelőzően a Határidők részben megjelölt időpontig tájékoztató jelleggel előzetes eredményt tesz közzé a oldalon. A végleges eredményt a VIK HK a Határidők részben megjelölt határidőig a a oldalon hozza nyilvánosságra. Érettségi-felvételi 2011. július. 06. 04:14 Milyenek lesznek a 2011-es ponthatárok a legnépszerűbb műszaki szakokon? Bme vik ponthatár singh. Gépészmérnök, műszaki menedzser, villamos- és építőmérnök: 2011-ben ezekre a műszaki alapszakokra jelentkezett a legtöbb diák. A legnépszerűbb egyetemeken és főiskolákon valószínűleg idén is jóval 270 fölött húzzák majd meg a ponthatárokat, az államilag finanszírozott hallgatói helyek száma azonban – szemben a bölcsész-, a társadalomtudományi és a gazdasági képzésekkel – nem csökken. Minden jog fenntartva © 2020, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Az 1956-os események számos áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt. A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nép sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, mely országunk 20. századi történetének legmeghatározóbb eseménye volt. A felkelés a diákok békés tüntetésével kezdődött október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 11-én. Az 1956-os forradalom és szabadságharc története - A Güntner Én Vagyok!. 1956 őszére a társadalom számára egyértelművé vált, hogy a párton belüli ellentéteket kihasználva változásokat lehet elérni. Elsőként a diákok fogalmazták meg a követeléseiket: októberben a szegedi egyetem hallgatói kiváltak a kommunista párt ifjúsági szervezetéből, és megalakították a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, mely példát hamarosan az ország több egyetemén is követték. Október 22-én a budapesti Műszaki Egyetem újonnan megalakított MEFESZ-szervezete 16 pontban fogalmazta meg az egyetemi ifjúság követeléseit. A törvénytelenségeket elkövető vezetők megbüntetését, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését, szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását kérték.
Október 24-től Budapest utcáin, terein fiatalokból álló fegyveres csoportok táboroztak (a "pesti srácok"'), akikhez hamarosan honvédek és katonatisztek is csatlakoztak. A páncélosok ellen használt legfontosabb fegyverük a Molotov-koktél volt. A fegyveres ellenállók sikerrel folytatták a harcot az itt állomásozó szovjet megszállókkal szemben és egymás után tették ártalmatlanná a harckocsikat, fogságba ejtve a legénységüket. Az 1956-os forradalom és szabadságharc - Magyar Ünnepek. Délután az ÁVH-s őrök a Szabad Nép székházában fegyvertelen tüntetőket lőttek agyon. Ettől kezdve a forradalmárok dühe mér nem csupán a szovjet katonák irányába, de az ÁVH ellen is fordult. Október 25-én hajnalra a szovjet csapatok visszafoglalták a Rádió épületét, majd reggel hat órakkor beolvasták a kormány közleményét, mely szerint "az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták". A forradalom leverését követően azonban fordulóponthoz érkezett az ország. 28-án Nagy Imre rádióbeszédében tűzszünetet hirdetett. A beszédében az eseményeket olyan forradalomnak minősítette, amely demokratikus célokért folyt, az előző években elkövetett hibák miatt.
Követeléseik közé tartozott továbbá a bérek általános emelése, és a meglévő rendszer felülvizsgálata is. A forradalom első napja 1956 nyarán Lengyelország fellázadt a sztálinista rendszer ellen, melyet levertek ugyan, de ősszel a lengyel vezetés reformokra kényszerült. Hazánkban a budapesti diákok által október 23-ára szervezett békés felvonulást a pártvezetés ugyan először betiltotta, később azonban mégis engedélyezte. A délután háromkor kezdődő tüntetés résztvevői a Petőfi-szobornál gyülekeztek, ahol Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt. Ezt követően a budai Bem-szoborhoz vonultak. A tüntetők – akikhez egyre több járókelő is csatlakozott – ekkor már olyan nemzeti színű lobogókat vittek magukkal, amelyekből kivágták a Rákosi-féle címert. 1956 os magyar forradalom kezdete. A lyukas nemzeti zászló 1956 jelképévé vált. Lyukas zászló a mai nemzeti ünnepünk jelképe A Bem-térről a tömeg egyik fele a Parlamenthez vonult, ahol Nagy Imre mondott beszédet, a másik csoport pedig a Városliget felé vette az irányt, ahol ledöntötték a rendszer jelképének tekintett, grandiózus méretű Sztálin-szobrot.
Bejelentette, hogy a kormány tárgyalásokba kezdett a szovjet csapatok kivonulásával kapcsolatban, továbbá feloszlatták a rettegett ÁVH-t is. A rendfenntartó erők újjászervezése szintén elkezdődött. Nagy Imre A következő napokban lényegi változások is kezdődtek: – Elkezdődött a politikai foglyok szabadon bocsátása, Mindszenty József esztergomi érsek is ekkor szabadult ki 1948. óta tartó fogságából. – A korábban minden pártot egybetömörítő Népfrontot feloszlatták, a pártok visszakapták önállóságukat, ezzel újjáéledt a többpártrendszer. 1956 os magyar forradalom ppt. – Nagy Imre kormánya is átalakult: Szervezett koalíciós kormányának tagjai között szociáldemokrata, kisgazda politikusok szerepeltek, Rákosi embereit pedig kiszorították. – Átalakult az MDP, a kommunista párt is: november elején Kádár János vezetésével megalakult az MDP helyett az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt), amely a Rákosi-féle politikával való szakítást hirdette. Kádár maga is tagja lesz Nagy Imre kormányának. – Elkezdődött a helyi szintű irányítás (községi, városi, megyei) átszervezése is: a tanácsok helyett munkástanácsok, forradalmi bizottmányok alakultak, többnyire a régi tanácselnökök, tanácstagok eltávolításával.