HRC történet Családnevek Címerek Ajánlatkérés Családfakutatás
Ismerje meg egyszerűen saját családnevének történetét. Nem kell mást tennie, mint begépelnie családnevét az üres mezőbe, hogy megtudja milyen információkat őriz az adatbázis annak eredetéről.
Vezetéknevek Listája - Vagyok.Net
Nem hittem volna, más cégeknék 6-8 hetet mondtak. Hajrá RS! " " Örülök, hogy ezt a céget választottam, mert nem csak az áraik jók, hanem az munkatársak is szépen dolgoznak. nincs bejelentkezve
[1]
Magyarországon: Nagy (237 ezer), Kovács, Tóth, Szabó, Horváth (mind 200 ezer feletti). [2] [3]
Jegyzetek [ szerkesztés]
Források [ szerkesztés]
Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája ( Tinta Könyvkiadó, 2010) () ISBN 9789639902305
További információk [ szerkesztés]
Vezetékné
A család- és a keresztnév sorrendje a különböző nyelvekben
Kossuth Rádió/Mesélő krónikák: Középkori nevek világa [ halott link]
Né – Linkgyűjtemény
A magyarországi családnevek kialakulásának rövid története
Leggyakoribb vezetéknevek az USA-ban – A National Geographic térképe
A leggyakoribb vezetéknevek országonként térképen (2019) – Index, 2019. Vezetéknevek listája - vagyok.net. december 1. Például ha Szedlacsek Edömér és Zutyula Armilla házasságot köt, akkor a férj lehetséges nevei:
Szedlacsek Edömér, Zutyula Edömér, Szedlacsek-Zutyula Edömér, Zutyula-Szedlacsek Edömér
míg a feleség felveheti az alábbi neveket:
Zutyula Armilla, Szedlacsek Edömérné, Szedlacsekné Zutyula Armilla, Szedlacsek Edömérné Zutyula Armilla, Szedlacsek-Zutyula Armilla, Zutyula-Szedlacsek Armilla vagy Szedlacsek Armilla
(A névválasztásokat tovább bonyolítja a doktori cím, illetve hogy azt a férj, illetve a feleség – avagy mindketten – szerezték meg.
Sokszor nehéz megérteni a jogszabályok szövegét, pedig magyarul íródtak. A jogi műszavak - pl. a vélelem, jogerő, szolgalom - a jogi általánosításhoz kellenek, ezeket a köznapi beszédben nem használjuk. A nemzetközi jogharmonizáció miatt is használ a jogalkotó idegen szavakat, például barter, klíring, know-how, goodwill stb. Vannak jogi kifejezések - pl. Latin kifejezések – Jogi Fórum. a beszámítható, elállás, kielégítési jog, pénzmosás -, amelyek a jogban mást jelentenek, mint a köznapi nyelvben. A jogi szótár hasznos jogászoknak és nem-jogászoknak is. Ez utóbbiaknak azért, mert a jogszabály szigorú műfaj: ismerni kell, hisz ha sor kerül rá, érvényesítik. A jogi szótár rövid és érthető magyarázataival e speciális jogi világban segít eligazodni.
Latin Kifejezések – Jogi Fórum
Kézikönyvtár
A magyar nyelv értelmező szótára
K
kötelező
Teljes szövegű keresés
kötelező [e-e] melléknév és főnév
I. -en [e] v. -leg [e], (-bb)
1. Általában olyan , amely kötelez (1–4) vkit, vmit vmire. Az erőseket a gyengék megsegítésére kötelező erkölcsi parancs; a házfelügyelőket az utca tisztán tartására kötelező rendelet; semmire sem kötelező előzetes jelentkezés. || a. ( hivatalos) Kötelező erővel: úgy, hogy vállalja vmely kijelentésnek, cselekedetnek jogi és erkölcsi következményeit. Kötelező erővel kijelentjük, hogy … || b. ( hivatalos) Kötelező erejű, kötelező erővel bír: jogilag köt (II. 5), kötelez vkit, vmit. Könyv: Bíró Endre: Jogi szótár - A hatályos magyar jogszabályok és EU jogi normák szakkifejezéseinek szótára. [A szerződést] magamra nézve kötelező erejűnek fogom tartani. ( Arany János)
2. Olyan, ami vmely előírás, parancs, rendelet, törvény értelmében feltétlenül elvégzendő, megteendő, el nem mulasztható. Kötelező betegbiztosítás, katonai szolgálat; kötelező iskolai ® oktatás; ( iskolai) kötelező olvasmány: az az irodalmi mű, amelyet iskolai tanulmányaik során a tanulóknak el kell olvasniuk; ( iskolai) kötelező tantárgy: olyan t., amelyet minden tanulónak hallgatnia, tanulnia kell, s amelynek tanulása nem függ a tanuló v. a szülő tetszésétől v. szabad választásától; kötelező orvosi vizsgálat; kötelező védőoltás; az egyenruha viselése, az intézeti bennlakás, a megjelenés kötelező.
Könyv: Bíró Endre: Jogi Szótár - A Hatályos Magyar Jogszabályok És Eu Jogi Normák Szakkifejezéseinek Szótára
In Komlóssy Ákos szerk. (1998). Ki neveli a gyerekeket? : az iskolai nevelés pedagógiai, pszichológiai és szociológiai kérdései: [összeállítás a Koch Sándor Tudományos Ismeretterjesztő Társulat XXXV. Pedagógiai Nyári Egyetemén elhangzott előadásokból], [Koch S. Csongrád M. TIT], Szeged
↑ Lásd a regény "A csittvári krónika" c. fejezetében. Források [ szerkesztés]
A magyar stilisztika útja. Sajtó alá rendezte, a lexikont írta és a bibliográfiát összeállította Szathmári István. Budapest, 1961. Bachát László: Az ifjúsági és a diáknyelv kérdései. In: Anyanyelv, közélet, művelődés. Összeállította és szerkesztette: Sebestyén Árpád. Budapest, 1976. 107–22. Barcza József: Néhány szó és szólásmód a debreczeni diák-nyelvből. Tanulók Lapja, 2 (1895): 190, 202–3. Hajdú Mihály: A csoportnyelvekről. JOG, IDEGEN SZAVAK JELENTÉSE. (Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 1. ). Budapest, 1980. Kis Tamás: A magyar szlengkutatás bibliográfiája. Debrecen, 1996. Kovalovszky Miklós: Diáknyelv. In: Világirodalmi lexikon. II. kötet. Főszerk. Király István.
Jog, Idegen Szavak Jelentése
Mi az, hattyúkat tenyésztesz? ) elégtelen: karó, peca, szeka, dugesz, dugó, fa, fúró, gerenda, gyökér, gyufa, horog, szálka (Vö. Faiskola lerakatot nyitottál? ; Na fiúk, ez a Karcsi már megint horogra akadt! ; Mi az fiam, fásítol? ) Egyéb
kitűnő tanuló: agytröszt, ifjú Einstein, überke, stréber
törtető diák: gőzös, magger
tanulás: agytankolás, maggantás, magolás
megbukik: leesik a létráról, visszatapsolják
nagyon jó: szuper, isteni, oltári, baromi, állati, eszméletlen
Petőfi: Megy a juhász a szamáron = Slattyog az ipse a dögön [1]
fej: fűrészpor raktár
A diáknyelv kutatásáról [ szerkesztés]
Dobos diákszótárának egy lapja
A régi diáknyelvről nagyon kevés emlék maradt fenn. Jókai említi az ún. csittvári krónikát, amit 1665-től kezdve Sárospatakon írtak, s minden nevezetes esemény, melyről hallgatni kellett (szerinte innen a "csitt" elnevezés), belekerült. A krónika azonban csak egy szólásmondásban maradt fenn: Ez is a csicsvai könyvbe való 'nagyot hazudott' jelentéssel. Az És mégis mozog a föld!
A diákszleng nek vagy hagyományos elnevezésével diáknyelv nek az (elsősorban az általános és középiskolás) diákok által kitalált és használt, általuk gyarapított szlenget nevezik, amely leginkább az iskolai és általában a diákélet fogalmainak, tárgyainak sajátos elnevezését tartalmazza. Az 1960-as évektől egy ideig az ifjúsági nyelv mint rétegnyelv egyik csoportnyelveként tartották számon, de az utóbbi időszakban inkább mint egy azonos életkorú és azonos tevékenységi körű rangtárs csoportokban használt szakszleng et értelmezik. A diáknyelv főbb témakörei [ szerkesztés]
Iskola (intézményei, részei stb.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez Találomra – A B C Cs D E F G Gy H I J K L Ly M N Ny O Ö P Q R S Sz T Ty U Ü V W X Y Z Zs
A(z) "magyar kifejezések" kategóriába tartozó lapok
A következő 200 lap található a kategóriában, összesen 7 024 lapból. (előző oldal) ( következő oldal) 2
21. század A
a fejét rázza
a fene egye meg! a fenébe
a haja tövéig elpirul
a kígyó sziszeg
a kocka el van vetve
a következő megálló...
a kutyafáját!