(Ha már mindenáron sósvízi analógiát keresünk, a Balaton keletkezési mechanizmusa sokkal jobban hasonlít a Földközi-tengerére, mintsem az alföldi szikes vagy löszös medrű tavakéra. ) A középső pleisztocén végén, nagyjából 600 ezer éve alakult ki a Dunántúli-középhegység előterében az a tektonikus eredetű elősüllyedék, amely a Riss-Würm-interglaciális során fejlődött tovább a balatoni medencévé. (A 2, 4 millió éve kezdődött és 12 ezer éve véget ért pleisztocén időszakot szokás jégkorszaknak is nevezni. Érdekességek a balatonról. ) Valójában a pleisztocén alatt négy nagyobb eljegesedési periódus volt, az eljegesedések vagy glaciálisok között több tízezer vagy esetenként százezer évig tartó enyhébb periódusokban, az interglaciálisok idején, nemegyszer jóval melegebb volt az éghajlat, mint napjainkban. A balatoni medence a Bakonyból érkező vizek erózióbázisa volt, de ekkor még csak kisebb-nagyobb tavak alakultak ki a süllyedék területén, összefüggő víztömeg nem. A harmadik süllyedési szakasz a Würm-glaciális (110 ezer évtől 11 ezer évig) a pleisztocén utolsó, egyben leghidegebb eljegesedési periódusára datálódik.
A park része a Tihanyi-félsziget is, amely 1952-ben lett hazánk első tájvédelmi területe.
2 másodperc múlva pedig csodálkozva hallgathatja, amint önmaga beszél a messzi távolból. Érdekes, hogy a tihanyi echó nem is olyan régi dolog. Létét egészen pontosan annak köszönheti, hogy az apátság felépült. Annak északi oldaláról verődnek vissza a hangok, miután megtették az oda-vissza nagyjából 700 méteres távot. Kövesd a cikkeit a Google Hírek-ben is!
Elhízás esetén egészséges, nem túl radikális (heti 0, 5-1 kg) fogyókúrára és a konyhasó fogyasztásának csökkentésére kell fokozott figyelmet fordítani. A só helyettesíthető a kereskedelmi forgalomban kapható nátriummentes "sópótló" fűszerkeverékkel. A magas vérnyomás normalizálásában az ásványi anyagok közül szerepet játszik a kálium, a magnézium és a kálcium is. A diéta és a gyógyszeres kezelés együtt csökkenti a vérnyomást. Az enyhén magas (130-139/85-89 Hgmm) sóérzékeny vérnyomás az esetek többségében a sófogyasztás csökkentésével, túlsúly esetén pedig a sószegény étrendhez társuló fogyókúrával és megfelelő életmóddal is normalizálható, így itt nem kell gyógyszeres kezelést alkalmazni. Az étrend fontos kiegészítője a stresszhelyzetek kerülése és a problémamegoldó képesség fejlesztése. Az étrend tápanyag-összetétele Túlsúlyos embereknél az étrend energiaszegény: 9, 2 kg-os fogyás esetén a szisztólés érték 6, 3, a diasztólés érték pedig 3, 1 Hgmm-rel csökkenhet. 7-10 kg-os testsúlycsökkentéssel már kiváltható egy vérnyomáscsökkentő tabletta szedése.
A túlsúly leadása mellett a megfelelő, egészséges étrend betartása hozzájárulhat a magas vérnyomás kordában tartásához. A helytelen étkezési szokásokon lehet változtatni. Az első és legfontosabb lépés a sófogyasztás korlátozása kell, hogy legyen. Ez nem csupán azoknak tesz jót, akiknek főként a só okozza a magas vérnyomását, hanem valamennyi magas vérnyomású páciensnek a javára válik. A magas vérnyomás csökkentését szolgáló tabletták szedése fontos az orvos által elrendelt adagolásban. Emellett is oda kell figyelni a helyes életmódra is. Az elfogyasztott konyhasó 80 százaléka készételekből kerül a szervezetbe. Elsősorban a kenyér, a virsli, a sajtok és a konzervételek készítéséhez használnak sok sót. A káliumban gazdag étrend segít a vérnyomás csökkentésében Kálium elsősorban a hüvelyesekben, a banánban és a burgonyában fordul elő. A veseelégtelenségben szenvedőknek, azonban óvatosnak kell lenniük a káliumfogyasztással! A sok gyümölcs és zöldség is pozitívan hat a vérnyomásra. Emellett kevesebb húst és állati zsiradékot szabad csak fogyasztani, ehelyett inkább a halat és a növényi olajokat részesítsék előnyben!
A konyhasófogyasztás csökkentese mellett törekedni kell a gyümölcssók, a kálium és a magnézium biztosítására a diétában. A kálium- és magnéziumigény gyümölcsnapok formájában is biztosítható. Az optimális arány a nátrium- és káliumfogyasztásban 1:1. A nátriumot és káliumot 1:1 arányban tartalmazó csökkentett nátriumtartalmú só elsősorban az egészséges emberek számára ajánlott, a magas vérnyomás megelőzése céljából. A szív-, keringési és vesebetegségben szenvedők beszéljék meg kezelőorvosukkal a káliumot tartalmazó só használatát. Sóérzékenység, sórezisztencia A sok konyhasót használó, sóra érzékeny embereknél alakulhat ki a "sóérzékeny" magasvérnyomás: a vérnyomás-emelkedésnek ebben az esetben a hosszabb távon történő nagyobb mennyiségű nátriumfelvétel az oka. Sóérzékenység esetén erősen csökkenteni kell a konyhasó használatát, a sórezisztens személyeknél viszont a sómegvonás és a sószegény étrend sem elegendő a vérnyomás csökkentésére, ezért náluk gyógyszeres kezelésre van szükség. A magas vérnyomás étrendi kezelése A napi étrendet úgy kell összeállítani, hogy ezzel megszüntessük a magas vérnyomás kialakulásában szerepet játszó, táplálkozással befolyásolható rizikófaktorokat.
Az ásványi anyagok (K, Mg, Ca) fogyasztásának növelése Kálium: kizárólagos diétás kezelés és káliumürítő diuretikus kezelés során fontos a napi 3500 mg/nap fogyasztás. Napjainkban a vizelethajtók többsége "káliumspóroló", szedésük során a kálium nem ürül ki a szervezetből. A kálium egyik tulajdonsága, hogy fokozza a nátriumürítést. Legfőbb forrásai a burgonya, bab, lencse, borsó, spenót, banán, narancs, szilva, mogyoró, mandula, aszalt gyümölcsök, füge, paradicsompüré. Főzés hatására a kálium egy része a főzőlébe kerül, így érdemes azt is felhasználni, mert az étellel kevesebb káliumot veszünk fel, mint amennyit a nyersanyag eredetileg tartalmazott. Magnézium: a magnézium úgynevezett "antistressz-elektrolit", amely védelmet nyújt a vérnyomás-emelkedéssel szemben (a stressz emeli a vérnyomást, a magnézium viszont védi az idegrendszert a káros hatásoktól, ezért kapta az "antistressz-elektrolit" elnevezést). Napi ajánlott fogyasztás 350-500 mg/nap. Megtalálható az olajos magvakban, száraz hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban.